|
Háromszáz évvel ezelőtt a mai Kistétény, a későbbi Budatétény
területe igencsak szomorú látványt nyújtott. Alig húsz évvel
Buda visszavívását követően, a táj ijesztően kihalt. Egy-egy
elkorcsosult, szőlőtőke, néhány a környékbeli üregekben tengődő,
lerongyolódott ember arra emlékeztette az erre vetődőket, hogy itt
valamikor szebb napok is lehettek. A ferencesek már a XV. században
virágzó szőlőkultúrát és pincészetet létesítettek a környéken. Ez
pusztult el, és tűntek el a szőlőkkel együtt annak művelői a
törökkor alatt.
| |
Fényképalbum |
|
A XVIII. század első felében Németországból, a Rajna vidékéről
érkeztek szorgos kezek, kik a szőlőművelést újra felvirágoztatták.
Ők a délről érkező szerbekkel együtt és egy elszánt, maroknyi
magyarral egy új, virágzó kultúra alapjait vetették meg.
A század közepére elsősorban a tétényi birtokosoknak,
Szentgyörgyinek, Mondspachnak, a Nedeczkyeknek voltak itt szőlői,
mely szőlőtulajdonos társasághoz csatlakoztak a gazdag pesti
kereskedők és polgárok, így többek között a híres burnótkereskedő
Medetz család tagjai, a magyar Kovács István és társai. Ők, és az
első házakat itt felépítő szőlőmunkások kezdeményezhették a szőlők
között létesítendő kápolna építését.
Jelen ismereteink szerint az egyszerű, egyhajós belsőtérrel,
félköríves szentéllyel záródó barokk templomocskát 1780 körül
építhették. Az egyházi akták szerint 1780-ban áldotta meg Tomisich
János kerületi esperes. A templom védőszentje Szent Mihály lett. Ezt
követően itt hallgathatták együtt a szentmiséket a pesti polgárok és
a szőlőiket művelő kapások.
Valószínűleg néhány évvel később a leckeoldal felől egy sekrestyét
építettek a kápolnához, mely 1914-ig, vagyis a sekrestye lebontásáig
nem sekrestyei funkciókat töltött be, hanem az itt dolgozó
szőlőmunkások gyermekeinek szolgált elemi iskolaként.
A kőből épült templomot – miután 1912-ben felépült a Kistétényi
Szent István templom
– melyet a közösség kissé elhanyagolt, a szőlőmunkások és a terület
földbirtokosai felújították 1914-ben, amikor is elnyerte mai
alakját. Az 1950-es évek végére romossá váló kápolnát, az 1990-es
évek elején a Budatétényi Polgári Kör ismételten felújíttatta.
A Kápolna felépítését követően a hat dűlőterületre felosztott
Kistétény fő útvonala a Kapellen Ried vagyis a Kápolna dűlő
templomától a Duna-partig húzódott. Ez megegyezik a mai Kápolna utca
és Jókai Mór utca vonalvezetésével.
Az, hogy a kis, jelentéktelen kápolna, mely már a szomszéd
településeknek sem jelentett különösebben fontos szerepet, mégis
nagy jelentőséggel bír, az az 1850-es évek elején Kistétényben
letelepedő, kúriát építő Klauzál Gábornak köszönhető. De ez már egy
másik történet, melyről beszéljen a Klauzál Gábor életét kutató és
ismertető kedves barátom dr. Dobos Károly úr, a Klauzál Gábor
Társaság elnöke.
Garbóci László
A Szent Mihály kápolna (kép: László János) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
ismeretlen
Építés
éve: ~ 1780
Stílusa:
barokk
Funkciója:
templom
|
 |
Aradi utca |
|
|
 |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
