|
Soroksár községet gróf Grassalkovich Antal földesúr telepítette be
Württenberg környékéről származó katolikus frankokkal és svábokkal
1720 körül. A hívek gondozását 1743-ig a dunaharaszti plébánia
végezte, egy kis kápolnában. Önálló egyházközség, anyakönyvezéssel
1743 január 1. óta, de ekkor saját lelkész hiányában a pesti
ferencesek látták el a lelkipásztori szolgálatot.
| |
Fényképalbum |
|
P. Keszler Fortunát ferences szerzetes buzgólkodása folytán, 1743
július 5-én, gróf Patasich Gábor kalocsai érsek letette az építendő
templom alapkövét, de csak az alapok készültek el, mert az újabb
betelepülők inkább a pesti országút mentén helyezkedtek el.
A jelenlegi templom és a plébánia alapkövét 1758-ban tette le
Szikorai Miklós kecskeméti kerületi főesperes. A templom (1159 m2)
1759-1761 között épült, homlokzatán Páduai Szent Antal és Szent
József szobraival.
1759. július 3-án Schlánitz Balázs lelkész, Krisztus szent
keresztjéből részecskét szerzett, melyet gróf Esterházy Károly
püspök hitelesített. Ezt az ereklyét ma is nagy kegyelettel
tisztelik a hívek.
Az új templomot nagy ünnepségek keretében 1769. október 10-én, gróf
Migazzi Kristóf bécsi bíboros, érsek, váci megyéspüspök szentelte
fel. A templom tervezéséről építéséről nem maradt írásos feljegyzés.
A templom tervezője nagy valószínűséggel Anton Mayerhofer, és a
Grassalkovich család házi építészének iskolájához tartozó, Oracsek
Ignác lehetett.
1781 és 1872 között több alkalommal súlyos tűzvész pusztította a
környéket és a templomot. Különösen nagy károkat az 1848-as tűzvész
okozott, amikor még a harangok is megolvadtak. Május 1-jén, amikor a
község lakóinak nagy része zarándokúton volt, leégett a templom és
173 ház.
A templom súlyos károkat szenvedett. A kiégett templomtornyot
ideiglenes tetővel fedték be. 1883. július 22-én helyezték fel a mai
templomtorony csúcsára a keresztet. Az eredeti berendezésből,
valószínűleg csak a gazdagon díszített, copf stílusú keresztelő kút,
a szószék, két barokk szobor és egy gyóntatószék maradt meg.
A főoltárt, melyet 1833-ban építettek, lebontották, oltárképe rossz
állapotban, a szentélyben, a jelenlegi hátoldalán található. Az új
főoltárt, felirata szerint: "Rifesser József oltárépítő, szobrász
készítette Tirolban, St. Ulrich, Grödenben 1906-ban".
Az első fotó-dokumentumok 1907-ből valók. 1916-ban 3 harangot vittek
el háborús célokra. 1918-ban megalakult a Mária Kongregáció. A
templom az 1950-es évektől nem működhetett, de 1990. december 8-án
újjáalakult és jelenleg is működő közösség.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Anton Mayerhofer
Építés
éve: 1758-1761
Stílusa:
barokk
Funkciója:
templom
|
380x180 |
Gömbpanorámák
HIRDETÉS
|
