|
A Szentháromság-szobor a Szentháromság téren áll, a Mátyás-templom
előtt. A területet az 1686-os ostrom után alakítottak ki térnek,
addig szűk utca vezetett a templom kapujához. Az 1691-es
pestisjárvány során a polgárok fogadalmat tettek, ha a járvány
elmúlik, szentháromság-szobrot állítanak hálából.
| |
Fényképalbum |
|
A járvány véget ért, és a szobrot 1706-ban fel is állították,
azonban három évvel később, 1709-ben újabb járvány pusztított. A
lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy nagyobb, díszesebb szobrot
állít az előző helyén, ha ezt a járványt is túlélik. Így történt,
hogy 1712-ben a korábban állított szobrot a mai III. kerületi Zsigmond térre helyezték át, és
helyébe 1713-ban a Ungleich Fülöp és Hörger Antal szobrászok által
készített 14,4 m magas, barokk szobrot állítottak. A műalkotás az
1945-ös ostromban súlyosan megrongálódott, ezért domborműveit és
szobrait (a csúcsán álló Szentháromság-szoborcsoport kivételével) a
Kiscelli Múzeumba szállították, helyükre pedig a ma is látható, Búza
Barna által alkotott rekonstrukciókat állították.
HIRDETÉS
A szobor talapzatán három dombormű sorakozik, Hörger Antal
alkotásainak rekonstrukciói: Dávid könyörgése, A pestis, A
fogadalmi emlék építése. A domborművek között három kartus
látható, bennük Magyarország, illetve Buda címere. A harmadik
kartusban elhelyezett osztrák császári címert elpusztították,
helyén ma a szobor egyik felújítására emlékeztető szöveg áll.
Az
emlékmű törzse körül három csoportban hat angyal és kilenc szent
szobra látható, Ungleich Fülöp eredeti alkotásainak
rekonstrukciói: Szűz Mária, Szent Sebestyén, a járványokban
védelmező szent és Szent Rókus, a pestises betegek (és a
kőfaragó céh) védőszentje; Xavéri Szent Ferenc, akit a
pestisjárvány idején választottak Buda védőszentjéül, Szent
József, az ácsok céhének patrónusa és Hippói Szent Ágoston, mint
a Szentháromság titkának magyarázója; Keresztelő Szent János,
Nepomuki Szent János, a halászok céhének védőszentje és Szent
Kristóf, az úton lévők patrónusa. Keresztelő Szent János
ábrázolását az indokolhatta, hogy a pestisjárványok okozta
félelem légköréhez köthető a török hódoltság után Budán maradt
utolsó muszlimok megkeresztelkedése. Az emlékoszlop csúcsán
Ungleich eredeti Szentháromság-szoborcsoportja látható. |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
?
Építés
éve: 1712
Stílusa:
barokk, kompozíció
Funkciója:
szobor
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
