HIRDETÉS

Szent Gellért szobra
       XI. kerület, Gellért-hegy

1904-ben állították fel a hittérítő püspök szobrát nagyjából azon a helyen, ahol a hagyomány szerint vértanúhalált halt. Az Erzsébet híd tengelyében, körülbelül 40 méter magasan a hegy oldalában felállított emlékmű az alázúduló vízeséssel esti kivilágításban lenyűgöző. A monumentális bronzalak bal kezét szívén, felemelt jobbjában keresztet tartva szónokol. Lábainál egy megtérített magyar vitézt faragott kőbe az emlékmű alkotója, Jankovics Gyula szobrászművész. A hátteret adó félköríves, oszlopos építményt Francsek Imre tervezte.


HIRDETÉS

Az eredetileg 3 méteres magasságúra tervezett szobor nagyságát azért növelték meg, hogy látványa jobban érvényesüljön a Duna partján, a Szent Gellértről elnevezett Gellért-hegyen, és ne vesszen el a hegy tömegében.

Szent Gellért püspök (eredeti nevén Gerardo Sagredo vagy Giorgio Sagredo), valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke 980. április 23-án született és 1046. szeptember 24-én halt meg. Atyja, Gerardo velencei patrícius volt és rokonságban állt a Centranigo családdal, amelyből Péter (1026-31) dózse lett.

Öt évig tanult az Isola de san Giorgio maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne az a vágy, hogy szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvasgassa. Atyja, Gellért, valamikor 990-995 közt részt is vett abban a népes zarándoklatban, melyet a velenceiek Jeruzsálemben rendeztek; az arabok azonban megölték, mire fia, György, az ő Gellért nevét vette föl.

1015 táján szerzetestársai már valami kisebb tisztségre (ha nem is perjelségre) választották meg a mintegy 25 éves ifjút, kit ekkortájban szenteltek pappá; apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójává szemelvén őt ki, a quadrivium elvégzésére Bolognába küldte. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos apát halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint a Szentföldön telepedjék le.

A zárai kereskedők egyik hajóján többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, kinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt.

Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, ki vonakodása dacára rábízta fiának, Imre hercegnek nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekre is használta; Franciaországban kétségtelenül az ő küldetéséből járt.

Amikor azonban mintegy 16 éves lett Imre herceg, barátjának (szent) Günthernek példájára Gellért 1023-ban remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza, ahol szent életet folytatott.

1030-ban azonban István király őt marosvári (csanádi) püspökké nevezte ki, s tőle várta az Ajtonytól visszafoglalt tisza-maros-duna-közi terület megtérítését.

Csanád ispán tíz (közte 7 magyarul tudó) szerzetessel vitte őt püspöksége székhelyére, Csanádra, hol az Oroszlámosra áthelyezett ortodox szerzetesek monostorába telepedtek le. A nép ezrével tódult oda, hogy fölvegye a keresztséget, s ajándékaival árasztotta el a püspököt, aki a vidékre is gyakran kirándult, hogy templomok építésére helyet jelöljön ki, s hogy megkeresztelje a népet.

Egyházmegyéjét 7 főesperességre osztotta. Valtert tanítóvá tette a magyar urak kérelmére Csanádon állított iskolában, s gondoskodott magyar ifjaknak papokká való neveléséről, székesegyházat épített, templomaiban meghonosította a menedékjogot. Amellett ő maga aszkétaéletet élt, egyúttal azonban a tudományokkal meg csillagászattal is foglalkozott, magyarul azonban sohasem tanult meg annyira, hogy a nép nyelvén szónokolhatott volna.

Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője.

Szent Istvánnak 1038. augusztus 15-én történt halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából. 1041-ben a székesegyházában előre elkészíttetett sírjánál bánatosan siratta a magyar nemzet sorsát, 1043-ban pedig Aba Sámuel királytól megtagadta a húsvéti koronázást, és nyilvánosan megtámadta őt politikai gyilkosságai miatt.

Péter másodszor való uralkodása idejében éppen az ő székvárosában határozták el az elégedetlen magyarok Vazul fiainak visszahivatását, s 1046-ban Beszteréd, Bőd és Beneta püspökük társaságában ő is útra kelt, hogy Endre herceget már a határon üdvözölje.

Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai budapest-belvárosi templom és a Rudas fürdő közt) megtámadta őket a felháborodott néptömeg, mely elfogta, és kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonva onnan a mélységbe lökte.

Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely Csanádon temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal és Imre herceggel együtt az egyház is a szentek közé iktatta.

Szent Gellért (San Gerardo) megmaradt ereklyéit ? bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában ? most Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik. Művei Bolognában, Prágában és Győrött, valamint Szegeden a Fogadalmi Templomban (a Dómban) (s onnan még 3 helyen) vannak szétszórva. Fennmaradt életművét (Deliberatio Gerardi Morosanae Ecclesiae Episcopi supra hymnum trium puerorum ad Isingrimum liberalem) először 1790-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök adta ki; ez a hazai tudományos irodalom legrégibb emléke. Szent Gellért a Szeged?Csanádi Egyházmegye védőszentje.

Wikipédia


Kilátás a Szent Gellért szobortól a Dunára, korabeli képeslapon, 1910-ben
(előtérben az egykori Döbrentei tér)

   



 


Szent Gellért szobra az Erzsébet hídról egy téli nap reggelén

 

Adatok

 
 Alkotója: Jankovics Gyula
 Építés éve: 1904
 Stílusa: klasszikus
 Funkciója: szobor
 
 

Megközelítés

 
Döbrentei tér
 
Rudas gyógyfürdő
 
  Döbrentei tér
 
     
 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!
  
 

Veszély

 
Teljesen biztonságos hely
Nem kell tartani veszélytől