|
Az Újpesti vasúti híd (a
köznyelvben sokszor Északi összekötő vasúti híd) Budapest egyik
vasúti hídja, amely a Népsziget fölött megy keresztül, és vasúti,
valamint kerékpáros és gyalogos közlekedésre szolgál. A
Budapest-Esztergom-vasútvonal halad át rajta.
Budán a III. kerületbe,
Aquincumba érkezik, Pesten pedig a IV. és a XIII. kerület határához,
a 3-as metró Újpest-Városkapu megállójához. Tőle északra épült fel a
Megyeri híd, délre az Árpád híd található. 2008-ban felújították,
melynek során a főág teljes acél felszerkezetét kicserélték, a
pilléreket megerősítették.
| |
Fényképalbum |
|
Ötlete elsőként az esztergomi vasútvonal tervezése során merült fel,
1892-ben, hogy a főváros bal parti részével is összeköttetést
alkossanak. A vasútvonal tulajdonosa, az olasz Fratelli Marsiglia et
Co. vállalat, ennek érdekében határozta el az Óbuda és Újpest
közötti egyvágányú Duna-híd építését, és 1894-ben látott hozzá a
szintén olasz Societa Nazionale delle Ufficine di Savigliane cég. A
vasszerkezet gyártását az olasz vállalkozó a Magyar Államvasutak
Gépgyárában rendelte meg. A forgalomnak 1896. november 3-án adták
át. A forgalom gyorsan nőtt, az egyre nagyobb terhelés miatt a
szerkezetet többször meg kellett erősíteni, ezután viszont a híd
egészen 1944 augusztusáig teljesítette hivatását. A II. világháború
során több súlyos légitámadás érte. A megrongált hídra a végső
csapást 1944 karácsonyán a visszavonuló német haderő mérte:
felrobbantotta. A szerkezet egyetlen nyílása maradt csak meg, ez a
háború után simontornyára került, ahol 2001-ig szolgált vasúti
hídként.
1945-ben a szovjet
hadsereg ideiglenes pontonhidat épített. Az újjáépítés éveiben az
esztergomi személyvonatok Császárfürdő vasútállomásig (Frankel Leó
utca) jártak.
1950-től a
tehervonatokat szükségmegoldásként az Árpád hídra terelték. A víz alatti hídroncsok kiemelése és a fel nem
robbant 500 kg-os bombák hatástalanítása évekig eltartott, és a mai
napig sem fejeződött be. Sok nehézséggel járt a lerobbantott
mederpillér és a hídfő helyreállítása is, amit 1953. őszén kezdtek
el. A rossz gazdasági helyzet ellenére azért kezdődhetett el a
vasszerkezet építése, mert az Összekötő vasúti hídnál ideiglenesen
beépített ún. „K”-hidat időközben elbontották, és annak elemeit
építették be ide. A munkát tovább nehezítette az 1954. évi dunai
nagy áradás, ami elmosta a hídszerelő telepet, a hídanyagon pedig
rozsda- és iszapréteg jelent meg. 1955-re készült el az újjáépített
híd, amely a Roth–Waagner-féle szerkezet továbbfejlesztése, azaz
úgynevezett csavarozott, kettős „K”-híd.
Az építkezést a MÁV
részéről Nemeskéri–Kiss Géza mérnök vezette, az acélszerkezet
szerelését a Ganz–MÁVAG részéről Perényi Miklós fő-építésvezető
irányította. Próbaterhelése 1955. május 5-én volt. A hídszerkezetek
próbáján 4 darab 424-es sorozatú mozdonnyal terhelték meg az egyes
hídnyílásokat. Az első személyvonat – több mint tíz év szünet után –
1955. május 21-én haladt át a hídon.
|
 Tervezője:
MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft.
Építés
éve: 1896, 1955, 2008.
Legutóbbi
felújítása:
2008.
Szerkezete:
kettős „K”-híd
Funkciója:
Vasúti híd
Hossza:
673,4 méter
Szélessége:
11,64 méter
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
|
