|
A Szabadság híd
(régen Ferenc József híd) Budapest harmadikként átadott
közúti hídja. A XI. kerület (Szent Gellért tér) és az V. – IX.
kerület (Fővám tér) között vezet át a Dunán, a
Kiskörút
folytatásaként.
A híd a világ egyik legszebb konzolos hídjaként tartják számon,
amelyet 1896. október 4-én nyitottak meg névadója, a király
jelenlétében.
| |
Fényképalbum |
|
Az
1885. évi XXI.
törvénycikk alapján, amikor a hídvámokból befolyó éves bevétel
meghaladja a 650.000 forintot, a többletet negyedik híd építésére
kell fordítani (a harmadik fővárosi híd a
Déli vasúti híd
volt). Ez 1890-ben következett be, majd 1893-ban a
XIV. törvénycikk
végül további két híd, a Fővám téri (a mai Szabadság híd) és az
Eskü téri (a régi Erzsébet híd) hidak építését rendelte el. A
törvény végrehajtásával megbízott Kereskedelmi minisztérium a hidak
terveinek elkészítésére nemzetközi tervpályázatot írt ki. A
pályázatra összesen 74 pályamű érkezett be, melyek közül 53 az
eskütéri, 21 pedig a Fővám téri híd terveire vonatkozott. A mai
Szabadság-hídra vonatkozó tervek közül 16 háromnyílású, 5 pedig
egynyílású híddal számolt. A tervek bírálóbizottsága a pályázathoz
hasonlóan nemzetközi volt, Kherndl Antal műegyetemi tanár
vezetésével.
A Ferenc József híd
1898-ban
A két
hídra vonatkozó terveket együttesen bírálták el, a tervek közül a II.
illetve a III. díjat nyert terv a Fővám téri hídra készült. A
díjazott terveken túl a Szabadság hídra készült tervek közül még
egyet megvettek. A II. díjas tervet Feketeházy János készítette, a
III. díjas tervet Totth Róbert, a további megvásárolt terv pedig
Chatry S. és fia építési vállalkozók, illetve Schikedanz Albert
építész.
A híd
végül néhány kisebb változtatással Feketeházy János tervei alapján
épült meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke
József készítették, a kapuzatok építészeti megoldását Nagy Virgil.
1945.
január 16-án a visszavonuló német hadsereg a hidat – a többi budapesti
Duna-híddal együtt – felrobbantotta. A robbanótölteteket a középső
hídnyílásban helyezték el. A robbanás a befüggesztett részen túl a
pillérekhez kapcsolódó konzolos szerkezetben is kárt okozott. A
parti nyílásokat áthidaló szerkezetek sérülten, de a helyükön
maradtak.
Egy
hónappal később szovjet katonai alakulatok hozzáláttak a megmaradt
hídrész pontonhíddal történő kiegészítéséhez, valamint a sérült
részek bontásához. A budai oldalon a szerkezet oly mértékben
megsérült, hogy a parti nyílást áthidaló szerkezet az alsó rakpartra
csúszott az erőjátékok megváltozása miatt. A híd további rongálódása
ellenére végül a pillérek felhasználásával ideiglenes pontonhíd
készült, elsőként összekapcsolva a Budát és Pestet az - ekkor még
valójában Magyarország területén is tartó - háború után. A pontonhíd
1945. március 15-től 1946. január 10-éig szolgálta az átkelést. Ezen
a napon a pontonhíd részt tartó öt dereglyét, és a rájuk támaszkodó
szerkezetet a jégzajlás elsodorta, a maradványok Lágymányoson értek
partot. Pár napig a városrészek ismét összeköttetés nélkül maradtak,
a Kossuth hidat 8 nappal
később, január 18-án nyitották meg.
A
Szabadság híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, az
újjáépítés terveit Sávoly Pál készítette. A hidat 1946. augusztus
20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság
híd nevet adva az átkelőnek. A híd a felrobbantott budapesti hidak
közül elsőként lett helyreállítva, színe azonban kékké változott, az
eredeti zölddel szemben. 1980-ban elbontották a teljes
pályaszerkezetet, és helyébe vasbeton pályaelemeket építettek. A híd
ekkor kapta vissza zöld színét.
A gyalogjárók korábbi hibás kialakítása miatt a szerkezet több
helyen jelentősen korrodálódott. Emiatt, és a jelentős
forgalomnövekedés miatt 2007-ben megkezdődött a tovább nem
halogatható felújítása. A felújítás miatt 2007. augusztus 21-én a
hidat 15 hónapra lezárták. A munkálatok magukba foglalják az
acélszerkezet és a vasbeton pályák megerősítését, a pillérek és a
hídfők kijavítását, az útpálya, a villamospálya és a járda
átépítését, a műemléki rekonstrukciót, valamint a díszkivilágítás
kiépítését. A felújítás becsült költsége 5 milliárd forint volt.
2007 novemberében kiderült, hogy a munkálatok költsége 600 millió
forinttal, időtartama pedig 2 hónappal megnövekedett. A hidat végül
2008 decemberében megnyitották a villamosforgalom számára, 2009.
május 30-tól pedig a kerékpárosok, majd 31-től az autósok is igénybe
vehetik a hidat.
Forrás:
Wikipédia |
 Tervezője:
Feketeházy János
Építés
éve: 1896.
Legutóbbi
felújítása:
2009.
Szerkezete:
Rácsos Gerber-híd
Funkciója:
Közúti híd
Hossza:
333,6 méter
Szélessége:
20,1 méter
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
|
