Goldmann
György tér (XI. kerület) - Boráros tér (IX. kerület)
A Petőfi híd (régi nevén
Horthy Miklós híd) tervezése Álgyay Hubert Pál nevéhez fűződik.
1933–37 között építették, és a
Nagykörút déli szakaszainak
villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. 1937.
szeptember 12-én adták át a közönségnek. Hossza 378 m, feljárókkal
együtt 514 m. Szélessége 25,6 m.
Fényképalbum
Felépítését a fővárosnak
a XIX-XX. századfordulója után bekövetkezett lendületes fejlődése
tette szükségessé. A főváros már 1908-ban javasolta ezen a helyen a
Duna-híd építését, azonban az illetékes állami szervek abban az
időben még a főváros soron következő hídját nem Lágymányoson, hanem
Óbudán tartották sürgősebbnek. Ez az álláspont jutott kifejezésre az
1908. évi XLVIII. törvényben, amelynek maradéktalan
végrehajtását azonban az első világháború kitörése megakadályozta. A
Duna-híd létesítése iránti igény azonban továbbra is fennállott.
Az első világháború után, csak 1930ban került a kérdés újból
napirendre. A következő években előmunkálatok folytak. Elvégezték a
mederszelvényfelvételeket és tisztázták a költségfedezet kérdését.
Ez utóbbi - hosszadalmas tárgyalások után - úgy oldódott meg, hogy
az állami és a fővárosi költségvetés 1/3, 2/3 arányban viselte a
költségeket és fővárosi költségrész fedezetéül 1,25 százalékkal
felemelték a főváros területén az ingatlanvagyon-átruházási
illetéket. Ebből - 1931. július 1-jétől kezdődően - képezték a
fővárosi Duna-híd alapot, amelyből a hídépítés költségeit fizették.
A híd megépítését és elnevezését Horthy Miklós kormányzórólról - a
kormányzás tízéves jubileumára - az
1930. évi XI. törvény rendelte el, ennek alapján a
minisztérium a tervezésre jeligés pályázatot hirdetett. A pályázatra
tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be, amelyek közül a
bírálóbizottság hármat díjazott és további hármat megvett. Első
díjat kapott Kossalka János és Walder Gyula lánchíd-, a második
díjat Mihailich Győző és Kotsis Iván ívhíd-, a harmadik díjat Kis
Jenő és
Sávoly Pál merevítő-tartós ívhíd terve. A Duna medrét
egyetlen nyílással áthidaló kábelhíd terv,
Mihailich Győző munkája, dicséretben részesült.
A Boráros téri híd
tervei egy 1947-es térképen
Mikor még nem tudták eldönteni, hogy a felrobbantott Horthy Miklós
hidat hogyan kéne nevezni
A II. világháború alatt a hidat 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották, amelyet csak 5 évvel később, 1950–52 között építették újjá.
Ekkor kapta Petőfi Sándor magyar költő nevét.
Forrás:
Wikipédia
"A híd építését 1933-ban kezdték meg és mintegy 11 millió pengőbe
került.
Teljes hossza a feljárókkal együtt 515 méter..."
Adatok
Tervezője:
Álgyay Hubert Pál Építés
éve: 1933-1937. Újjáépítés
éve: 1950-1952. Legutóbbi
felújítása:
1996. Szerkezete:
Rácsos gerendahíd Funkciója:
Közúti híd Hossza:
378 méter Szélessége:
25,6 méter