KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

A Császár-fürdő egyemeletes, klasszicista épülete, félkörös ívelésű, oszlopos udvarral Hild József tervei szerint épült 1841-1844 között. E fürdő Budapest legrégebbi fürdőinek egyike: története egészen a római korokig nyúlik vissza.

Anonymus magyar történetíró (XII-XIII. század) megemlékezése szerint a honfoglaló Árpád-fejedelem (895?-910) a Dunán átkelvén ezeknél a Felhévízeknél pihent harcai során. Egy 1148-ban kelt oklevél tanúsága szerint ezen a helyen volt Forum Geyzae, vagyis Geyza-Vásárhely, amely II. Géza királyról (1130-62) kapta a nevét. A török hódoltság (1526-1697) idején érték fénykorukat az itteni fürdők. Mohamed pasa a fürdők melletti dombon (a mai Rózsadombon) a szentéletű Gül-Baba tiszteletére türbét emeltetett és a fürdőket derviszárdákkal kapcsolta össze.

Oláh Miklós helytartó, esztergomi érsek (1493-1568) szerint e terület híres volt templomáról, valamint pompás fürdőházáról: 32 fedetlen, csodás hatású fürdője van, némelyik a Duna-parttól alig tízlépésnyire található és a parasztok, szőlőművelők fejig merülve fürdenek benne. A fürdő közelében fakadó hideg forrás bőséggel zubogó vize két malmot is hajt (a mai Török-forrás). Egy török ebszámoló szerint Buda város végén van a Veli bég fürdő (a mai Császár-fürdő gőzfürdője). Vize középmelegségű, s a forrás öt malmot is hajt (a mai Malomtó és a Nádor-forrás).

Brown Eduard angol orvos 1697-ben megjelent munkájában megemlékezik Veli bég díszes fürdőjéről, azután a „Barut degirmene”, vagyis a lőpormalom melletti fürdőről, a mai Lukács-fürdőről. Harmadiknak a Kaplia nevű fürdőt nevezi, amely 1669-ben a nagy budai tűzvész idején elpusztult. Ez felel meg a Császárfürdő átalakított mai népfürdőjének.

Budavár visszafoglalása (1686) után gróf Marsigli pontos leírásokat és rajzokat készített a törökök idejéből megmaradt épületekről. A Császár-fürdő az többi fürdővel egyetemben a kincstár birtokába jutott; I. Habsburg Lipót német-római császár és magyar király idejében (1657-1705) Thermae Regiae Majoros néven ismerték.

A régi Császár Fürdő egy korabeli metszeten, 1842 körül

1804-ben a Helytartótanács felszólítására orvosokból álló bizottság vizsgálta meg a Császár-fürdő gyógyforrását. Az orvosi jelentés után 1806-ban Marczibányi István királyi tanácsos vásárolta meg a Császár-fürdőt és jótékony adományként a budai Betegápoló Irgalmasrendnek adta azzal a kikötéssel, hogy a fürdő jövedelméből betegeket és szerzeteseket tartsanak el (ma is az egészségügyet szolgálja). Ebben az időben a Császár szerény kis fürdő volt. 1842-ben a Betegápoló Irgalmasrend nagyszabású építésbe fogott, felépítették a nagy gyógyudvart (Hild József tervei szerint), két melléképülettel, 100 lakó- és 85 fürdőszobával, 340 ezer forint költséggel. Az egykori Kapli (zárt) fürdő felhasználása és átalakítása gőzfürdővé az 1860-as évekre vezethető vissza, amikor a márványfürdők készültek, valamint a női és a férfi uszodát létesítették. Az újítások a bérbevevő Berger testvérek vállalkozásának köszönhetőek. A Császár-fürdő gőzfürdője egyike volt az első budapesti gőzfürdőknek.

A Császár fürdő 1870-ben

Mintegy 160 esztendeje Edvi Illés megrajzolta Budapest fürdőváros erényeit, különösen a Császár-fürdővel kapcsolatosakat. A modern balneológusokkal egyetértően már ő is rámutatott, hogy Budapest fürdőváros különleges értékét az adja, hogy a betegek egy olyan modern városban részesülhetnek a gyógyításban, amely nem elhagyott hely, hanem a legkülönbözőbb szórakozásokra is alkalmat nyújt.

Az Országos Balneológiai Egyesület 1933-ik évi ismertető füzetében megállapította, hogy a Császár-fürdő tökéletesen pótolja Pöstényt, Bádent, Baden-Badent, Wiesbadent, Aachent és Trencsénteplicet. Az Igalmasrend által házilag kezelt Császár-fürdő igazgatósága 1935. április 18-án mutatta be a budapesti gyógyintézmények és a sajtó képviselőinek a Császár-fürdő különböző fürdőlehetősége és gyógyítást nyújtó intézményei mellett legújabb és Európa-szerte ritkaság számba menő létesítményét: az új iszapfürdőt.

A fürdőhöz 1926-ban az Irgalmasrendiek versenyuszodát építettek. 1950-ben a szerzetesrendeket feloszlatták, így a Betegápoló Irgalmasredet is. A szerzeteseket börtönbe csukták, elkergették, megölték. 1965-ben került a Császár-fürdő az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (később: Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet - ORFI), és a Nemzeti Sportközpont, vagyis az Egészségügyi Minisztérium hatáskörébe. Az intézmény 2000-től ismét az Irgalmasrend oltalmában működik (a Császár-Komjádi fürdő kivételével). A gyógyításhoz és a kezelésekhez a gyógyvíz és a minősített ásványvíz a Budapest Gyógyfürdői és Hévize Rt. Lukács-fürdőjének és a Margitsziget nagyhírű Magda-forrásának mélyfúrású kútjaiból érkezik.

Akik jártak már Törökországban, bizonyára felfigyeltek a műemlékek - dzsámik, csorgó kutak, hidak, türbék - falán látható cirkalmas feliratokra, amelyeket törökül kitábénak neveznek. Ezek díszes kivitelükkel részint az épület díszítésére szolgáltak, másrészt örök emléket állítottak az építtetőnek is. A szemet gyönyörködtetően szép, ékesen megfogalmazott versezetek azonban egyúttal fejtörők is voltak: az értő olvasó bizonyos betűk számértékét összeadva kiszámolhatta az építés dátumát. Sajnos a Császár - a török időkben Veli bég - fürdő egykori felirata nincs már meg, bár átvészelte Buda ostromait. Sértetlenül bújt meg egy folyosó nehezen látható zugában az 1830-as évekig, amikor egy jeles orvos, Linzbauer Ferenc Xaver felfedezte. Hogy méltóbb, sokak által látható helyre kerüljön a remek felirat, a fürdő ajtaja mellé helyezték át.

A jó szándék azonban a pusztuláshoz vezetett: a kicsapó gőz tönkretette a követ, s végül egy túlbuzgó kőműves lefaragta a göröngyöknek vélt betűket (a ma is látható török felirat kései másolat csupán). Szerencsére Linzbauer még idejekorán levonatot készíttetett az akkor még ép tábláról, s ezt közzé is tette. Ez alapján lehet elkészíteni az olvasatot. Többen nekiveselkedtek már - Vámbérytól Fekete Lajosig -, de a helyes eredményt valahogy mindenki elvétette. Pedig a felirat gondos elemzése egyértelmű olvasatot eredményez. Most csak az utolsó, dátumot hordozó sort idézzük: „E szívet-vidító épület [építési] dátumát [így] mondják: Musztafa pasa épülete az épület, melynek párja nincs”. A megfejthető évszám pedig 982 (1574-75), vagyis Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája (1566-1578) ekkor fejezte be a hódoltság legszebben megépített fürdőjét.

Építésének éve: 1806.  Források száma: -  Források hőmérséklete: -  Funkciója: Gyógyfürdő  Nyitva tartás:     Hétfő-szombat: 06:00-21:00     Vasárnap: 06:00-19:00  Telefon: 06(1)326-1478  Honlap: -

Budapest fürdői  Margitsziget  Rózsadomb  Margit híd  Gül baba türbéje  Lukács fürdő

Jelenleg nincs ajánlható link!

A Császárt egy szűk sikátor választja el a Lukács Gyógyfürdőtől

A Komjádi-, a Császár- és a Lukács Fürdők kapcsolata
Google Maps műholdkép

Az Irgalmasok Veli bej fürdője

„A hatalom birtokosa vezírséget adott Buda eme szolgájának
Az ő idejében békében vannak mindannyian a vallások és az országok
A javait jótéteményekre használja fel, csoda-e hisz ő
Mindig Mohamed hagyományai szerint cselekszik
Egy termálfürdőt épített, melynek párját az ég sem látta
Ha a „szerencse birodalma” lenne a neve a példázatban helyén való volna
Ennek a szívderítő épületnek így mondták az évszámát:
Musztafa pasa épülete ez a párjanincs épület”

Akik jártak már Törökországban, bizonyára felfigyeltek a műemlékek - dzsámik, csorgó kutak, hidak és türbék - falán látható cirkalmas feliratokra, amelyeket törökül kitábénak neveznek. Ezek díszes kivitelükkel részint az épület díszítésére szolgáltak, másrészt örök emléket állítottak az építtetőnek is. A szemet gyönyörködtetően szép, ékesen megfogalmazott versezetek azonban egyúttal fejtörők is voltak: az értő olvasó bizonyos betűk számértékét összeadva kiszámolhatta az építés dátumát. Az efféle kronogrammok, táríhok a hódoltsági épületek falait is díszítették, mára, sajnos alig maradt meg néhány közülük.

A megfejthető évszám, ami a Veli bej fürdőre vonatkozik a következő: 1574-1575. Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája (1566-1578) ekkor fejezte be a hódoltság legszebben megépített fürdőjét.

A Duna és a meredek hegyoldal közötti keskeny sávban, közvetlenül a Lukács fürdő és a Komjádi uszoda között, a felhévizi források ölén található a Veli bej fürdő, amely megbújik a „modern” kórházépület, és az arányaiban klasszikus vonalú Hild udvar között. Amikor elkészült, a költő a legszebbnek látta, hiszen „párját az ég sem látta”.

A budai pasa nem véletlenül találta meg ezt a helyet, hogy fürdőt építsen, Budáról észak felé kivezető "Országút" mellett. Már a rómaiak is élvezték az itteni hőforrások áldásait. Adatok tanúskodnak arról, hogy Attila, és Árpád fejedelem, szintén táboroztak errefelé, és a IV. Béla által behívott johannita lovagok is működtettek ispotályt ezen a helyen. A török időket megelőzően, Mátyás király uralkodása idején pedig állandó használatra létesített fürdőt találunk a mai Császár helyén.

Gróf Marczibányi István, korának egyik legnagyobb mecénása 1802-ben megvásárolta a Császár fürdőt, mely a török kori részt is magába foglalta, és nagyszabású helyreállítási és átalakítási munkába kezdett. Néhány évtizeddel később így emlékeztek vissza e munkálatokra: „a romokban heverő düledékek eltakaríttatván, elkezdették kutatni a hévvíz-források fő kútfejét, s a hajdankor építményire mutató földlepte kő-rétegzetek félre mozdíttatván, s újabb épületeknek ásatván alapjai, ismét napfényre tűnt fel a szénsavval bőven bugyogó, s a törökök által titkos isteni erővel felruházott s szentképpen őriztetett mainapi forrás.

A forrás gyógyereje hamar ismertté vált, és 1804-ben a Helytartó Tanács rendeletére egy orvosi bizottság – melyben Kitaibel Pál is részt vett – tudományosan megvizsgálta, és meghatározta a gyógyforrás kémiai összetételét. Az ásványvíz nagy gyógyerejének híre gyorsan elterjedt, és a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Mindez tehát, elsősorban a gyógyforrásoknak volt köszönhető, mellyek feltörési helyeit – mint a fürdő legfontosabb alkotórészét – nagy becsben tartották.

Gróf Marczibányi István 1806-ban a helyreállított épületet az Irgalmasrendnek adományozta. A bejárathoz egy kőtáblát helyeztek el .

Dr. Edvi Illés László: A budai hévvizek, különösen a Császárfürdő ’s gyógyintézetei. Legújabb átalakulásukban. Pest, 1843., 11-12.

"F. X. Linzbauer: Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen im königliche Ungarn. Pesth, 1837., 129-130.; Franciscus Schraud m.p. - Andreas Pfisterer m. p. - Ignatius Prandt m. p. - Jacobus Winterl m. p. - Josephus Cseh Szombathy m. p. – Paulus Kitaibel m. p.: De aqua soteria thermarum Budensium, quae Caesareae medica per excelsum consilium regium locumtenentiale Hungaricum delegata. Buda, 1804
Az ápolatlan betegeknek szenteltetett 1806”

Alig telt el 36 év, s a Császárfürdő épületei lebontásra kerültek. Hild József nagyszabású tervei alapján a Veli bej fürdő köré csodálatos építészeti egység épült.

A Veli bej fürdő a Császárfürdő épületegyüttesének legrégebbi megmaradt egysége, és az 1840-es évek elején a déli homlokzatára és sarokkupoláira rátelepedő Hild-udvarral együtt annak utolsó hírmondója.

A törökkori építészet és fürdő kultúra nagyszerűsége ellenére a Császárfürdő a klasszicizmus és a romantika idején élte a virágkorát. Sajnálatos módon azonban az 1970--as években, azért, hogy helyet adjanak egy új kórházépületnek, a fent említett két épület kivételével mindent lebontottak, a gótizáló romantikus török fürdőket, a fedett faszerkezetes női uszodát, a vasbeton szerkezetű férfi uszodát, (1927-ban itt rendezték meg az első Európa bajnokságot). Egyedüli vigasz talán az, hogy a két legjelentősebb épület meg maradt. Az új kórházépület szinte teljesen karéjba fogja a török fürdőt, amelyet déli oldalról Hild József fürdőépülete már úgyis lezárt. Ez a bezárás „olyan jól sikerült”, hogy alig van az idősebb, de főleg a fiatalabb nemzedék körében ember, aki Buda talán legszebb, de mindenképpen a legnagyobb török fürdőjéről hallott volna. Hozzájárult ehhez az elfeledéshez az is, hogy az épület több mint tíz évig használaton kívül volt.

A Betegápoló Irgalmasrend, 2000-ben, 50 évvel a szerzetesrendek szétszóratása, 11 évvel a rendszerváltás után ismét birtokba vehette a Császárfürdő épületegyüttest. Nehéz örökséget vettek át. Az épületek leromlott állapotban voltak, a berendezések korszerűtlenek, stb. Szerencsére a szépséges Veli bej fürdő török kori falai ellenálltak az 1974-ben ellene elkövetett „műemléki felújítás merényletnek”. Megemelték a padlószintet, ablaknyílásokat vágtak, szellőzőcsatornákat építettek, márvány burkolattal takarták el az eredeti falakat stb.

Ezt a „örökséget” volt hivatva felszámolni a Betegápoló Irgalmasrend nagyvonalú, fejlesztési gondolata, melyet szakértők bevonásával Virág Csaba DLA a „Hild Udvar - Császár-fürdő egészségturisztikai fejlesztése” témájú megvalósíthatósági tanulmányban foglalt össze 2004-ben.

Ennek a tervnek részeként a Veli bej fürdő teljes felújítása megtörtént. A fürdő részben gyógyászati, részben wellness célokat szolgál tekintettel erre a teljes gyógyászati egységek és azok háttere is megújult.

Az építkezés viszontagságosan indult, mivel a kivitelezéssel megbízott első cég tönkrement. A második közbeszerzési eljáráson a Laki Zrt-t nyerte el a munkálatok folytatási jogát, ami szerencsés megoldásnak bizonyult, mert a cég jól szervezetten, komoly műszaki felkészültséggel és nagyon igényesen végezte munkáját.

A Budapesti Történeti Múzeum régészei szállták meg elsődlegesen a területet. és mindig találtak valamit. A 400 éves épület eddig fel nem tárt elemeire bukkantak: találtak eredeti padlóburkolatot, festett vakolatot, vízvezeték és csatorna rendszert és a fürdőt tápláló kutat. Találtak középkori temetőt, edényeket, malomköveket, és nem utolsó sorban vizet, vizet…

A kibontással feltárult a hajdani fürdő tömegének szép aránya, és az évszázadok alatt megnemesedett kőfala.

A fürdő köré vont üvegbordás üvegtetővel fedett kerengő technicista részletképzései szépen találkoznak Szokollu Musztafa hajdan büszke falaival. Ez a kerengő azonban nem pusztán a régi tömeg láttatását szolgálja, de egy új és nagyvonalú térsort is a fürdőhöz kapcsol. Ez a térsor az, amely most a fürdőt, és a tőle délre elhelyezkedő Hild-udvart összekapcsolja, és a welness szolgáltatások egy részét biztosítja. Ennek a kerengőnek egyik, szinte nem látható fontos büszkesége az Irgalmas forrás, amely a régi dokumentumoknak megfelelően Alapozás forrás néven a csatornarendszeren keresztül a Dunába folyt. Büszkén mondhatjuk, hogy az Irgalmasforrás 1200 liter/perc vízmennyisége minősített ásványvízként (gyógyvízminősítése folyamatban) a Veli bej fürdő fontos része.

Korszerű, a történeti hűséget és atmoszférát gazdagon kibontó megoldás született, amelyet immár, az előcsarnok transzparens terén át a park felől is minden korábbinál jobban megtapasztalhatunk. Ez a tér, az előcsarnok szolgál a fürdő kávéházaként majd, a mostanihoz méltó, a török formavilágot szellemesen felidéző berendezéssel.

Fontos változások történtek Buda egyik legelhanyagoltabb legizgalmasabb, és legreménytelibb szegletén. A fürdő rekonstrukciós fejlesztésével voltaképp egy itt kibontakoztatható nagyszabású program szellemi és fizikai magja jött létre. Egy kis török világ, jelenben élő múlt, frissességet, egészséget kölcsönző csodák, elmúlt évezredeink, évszázadaink becses hagyatékai, egy új évezred hajnalán.

A rekonstrukció összalapterülete: 2900 m²
Közforgalmi terület (előcsarnok, öltözők): 1370 m²
A kerengő területe: 385 m²
A törökfürdő területe: 480 m²

Befejezésül:
A mai Magyarország egészségügyében kovászként működő irgalmasrendi szerzetesek méltón nemes elődeikhez, megismételhetik azokat a mondatokat, amelyeket 1927. június 21-én a Császárfürdő versenyuszodájának megnyitóján mondott az akkori rendfőnök Babinszky Nárcisz:
„Magyarok vagyunk. Mindenki megteszi, amit tud. Mi ezzel szolgáljuk hazánkat"

Képek és a Veli bej fürdő leírása: Palotás Eszter