|
I.
Lajos halála után az országnagyok elfogadták a tizenkét éves Máriát
királynőjüknek (1382–1395). Mária többnyire a budai királyi
palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A
palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta.
| |
Fényképalbum |
|
A
kormányzást a gyermeklány mellett I. Lajos özvegye, (Kotromanić)
Erzsébet királyné irányította. Erzsébet királyné azonban bizalmasa,
Garai Miklós nádor befolyása alá került, s rövidesen elvesztette a
főurak és főpapok többségének bizalmát. Az elégedetlen főurak 1385
nyarán meghívták a magyar trónra Durazzói Károly nápolyi királyt,
aki szlavón hercegként korábban hosszabb időt töltött a magyar
királyi udvarban és I. Lajos egyetlen férfiági örököse volt.
Károly 1385 decemberében érkezett Budára. Miután kíséretének katonái
átvették a palota és a vár őrzését, megünnepelték a karácsonyt, majd
Székesfehérvárra utazott, ahol a trónról lemondott Mária és Erzsébet
jelenlétében 1385. december 31-én II. Károly néven magyar királlyá
koronázták.
Az ezután történő
eseményeket a palotát jól ismerő velencei történetíró, Lorenzo de
Monaci verses krónikájából ismerjük. E műből tudunk az Anjou-kori
királyi vár falairól, tornyairól, lakóhelyiségeiről és termeiről.
A koronázás után a
király és a királynék visszatértek Budára, ahol az események drámai
fordulatot vettek. Miután II. Károly nem távolította el
környezetéből sem a királynékat, sem azok híveit, 1386. február
elején a királynék lakosztályába tanácskozásra hívott uralkodó ellen
Forgách Balázs pohárnokmester merényletet követett el. A merénylet
helyszíne Zsigmond király német krónikása, Windecke szerint a
palotának az a szobája volt, ahonnan a kápolnára nyílt kilátás. A
súlyosan megsebesített királyt Visegrádra vitték, itt halt meg
február 24-én. A halála miatt kitört zavargások lecsillapítására
délvidékre utazó Mária királynőt és Erzsébet anyakirálynét a lázadók
fogságba ejtették, majd Erzsébetet meggyilkolták. Közben Luxemburgi
Zsigmondot, Mária királynő férjét, aki haddal érkezett
Magyarországra felesége kiszabadítására, 1387. március 31-én magyar
királlyá koronázták
A középkori királyi vár
vázlatos helyszínrajza
1. Északnyugati torony (Karakas pasa tornya), 2. a Főbejárat és
kaputornya, 3. Szárazárok, 4. Kaputorony, 5. Friss-palota,
6. Csonka-torony, 7. Reneszánsz palota, 8. Keleti sziklaárok, 9. Nyugati
reneszánsz épület, 10. Alamizsnás Szent János kápolna,
11. Corvin-könyvtár, 12. Kapu és folyosó, 13. István-torony, 14. Déli nagy
rondella, 15. Kelenföldi kapu, 16. Buzogány-torony, 17. Vízi rondella. |
|
