|
Buda visszafoglalása
után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában
maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani
lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár
romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és
megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el
is végeztetett. A felhalmozódott törmelékből, lebontott romokból
helyenként hét-nyolc méteres feltöltést készíttetett. Hozzálátott
egy katonai raktár - a
Zeughaus
- építéséhez, amely a középkori palota előudvarában (a mai Szent
György tér déli oldalán) 1696-ig el is készült.
Joseph de Haüy császári hadmérnök pedig már 1687. januárjára
elkészítette az egész budai vár - máig is használható - térképét. A
királyi palota épületeinek helyreállítására - mivel falait az ostrom
során Miksa Emánuel állandóan lövetve, töretve teljesen
összeromboltatta -, gondolni sem lehetett. Új palota építésével
pedig csak az 1700-as évek második évtizedében - Savoyai Jenő
győztes zentai csatája, ill. a Rákóczi-szabadságharc leverése után -
kezdtek foglalkozni.
A Habsburg királyok nem kívánták udvartartásukat Budán berendezni,
de még csak átmenetileg sem szándékoztak itt tartózkodni. III.
Károly, majd Mária Terézia budai palotaépítése is csak üres
hitegetés volt, mintha az udvartartást Budára kívánnák áthelyezni.
Ilyen légkör és körülmények jellemezték az új palota építését, amely
eleinte csak lassan, sok nehézséggel és szerény eszközökkel folyt.
Buda helyszínrajzának elkészítésére 1714-ben az olasz Fortunato de
Prati kamarai mérnök kapott megbízást. A középkori palota
romállapotának felmérését pedig Johann Hölbling császári építőmester
végezte, aki - Bánrévy György szerint - „1715. február közepén
bemutatja a palotáról készített felvételeit és terveit a
Haditanácsnak". E felvételi terveket, amelyek sok vitatott
kérdésre adhatnának választ, a mai napig sem sikerült felkutatni, és
a bécsi hadilevéltárban kezdeményezett kutatások sem jártak
eredménnyel.
Hölbling tett javaslatot - a középkori palota falcsonkjainak
lebontása után - a sziklacsúcson egy szerény, új barokk palota
építésére is, amelynek tervét a Haditanács 1715-ben el is fogadta. A
palota belső kiképzésére Fortunato de Prati készített terveket,
megvalósításukra azonban nem került sor. A pénzhiány miatt hosszabb
szünetekkel megszakított kivitelezéssel még tető alá hozták az
épületet, de az
1723-as
tűzvésszel párosult robbanás után már nem folytatták tovább
a munkálatokat. Az ezt követő években is csak erődítési és katonai
jellegű munkálatokat végeztek, többek közt a tűzvészkor leégett
Zeughaus újjáépítését.
Johann Mattey
1742-ben készült felmérési rajza
A III. Károly kori (1711-1740) egyszerű barokk épületet Johann
Mattey mérnökszázados 1742-ben készített felmérési rajzából
ismerjük. A Hölbling de Prati tervezte L alakú épület
négyzetes alaprajzú, zárt, belső udvaros tömbből és észak felé nyúló
szárnyépületből állt. Építésekor a középkori palota maradványait
lebontották, és csupán néhány falát használták fel az új palota
alapjául. Ezek a mai palotaegyüttes déli épületszárnyának
Királypincéjében és az Albrecht-pincében fellelhetők (a
szárnyépületet a Mária Terézia-fele palota építésekor lebontották).
Az épület a későbbi nagyszabású palotaépítés meghatározójává vált,
mivel ez a szegényes, dísztelen és befejezetlen, kétemeletes épület
alkotta a későbbi barokk-neobarokk palota történelmi magvát, déli
szárnyát. Helyét, alaprajzi kontúrját és tömegét vették alapul a
palota továbbépítésekor.
A III. Károly-féle palotát Matthey műszaki felvételén kívül egykori
metszeteken is ismerjük, így például
Mikoviny Sámuel rajza nyomán Joseph és Andreas Schmutzer készítette rézmetszetről. Ez a veduta
azonban befejezettebb állapotban mutatja, mint amilyenben a
valóságban lehetett. A rajzon jól kivehető a kelet felé néző,
tizenegy ablakosztású, négyzetes tömb és a tizenöt tengelyes
szárnyépület, a palota homlokzatát kettéosztó - a földszint és az
emeleti szintek között húzódó - övpárkány, a nyeregtetőt díszítő
padlásablakok és a csúcsok sarokvázái. Az épületet, mivel a Mária
Terézia-féle bővítésig nem fejeződött be, gyakorlatilag nem is
használták.
Buda látképe Mikoviny
Sámuel rajzán
(kép: Magyar Vízügyi Múzeum) |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
