|
A középkori város lakói másképp
nevezték meg lakóhelyük, környezetük szintereit, mint a modem város
polgárai. A névadás még élő gyakorlat volt, amelyet nem hivatalok
írtak elő, hanem a lakosok adtak nevet mindennapi életük
színtereinek. A lakóhelyet, vagy egy-egy fontosabb esemény
helyszínét a környék jellegzetességei után nevezték el.
HIRDETÉS
A városban való tájékozódást a
nagyobb épületek, templomok, terek adták, de felhasználták a hely megjelölésére
az egyéb építményeket is, mint a város kapuit, köz- és magánépületeit. Gyakran
előfordult, hogy a házaknak nevet adtak lakói, de természetesen az utcanevet is
ismerte a középkori városlakó, a név azonban mindig az utca valamely jellegzetes
tulajdonságától származott, és így érzékenyen követte az utca jellegének
változását. Nem volt az utca neve az utca két végén felírva, mint manapság,
hanem a mindenkori jellegről nevezték el az utcát, vagy annak csak egy részét.
A középkori városi telekkönyvek, még a XVI. század elején sem ismerték a
telekszámozást, hanem az élő névadás gyakorlatát használták egy-egy ingatlan
meghatározásánál.
Városfal |
 |
|
 A IV. Béla által létrehozott
erődítés falai a hegy teljes fennsíkját körülölelték, ahol lehetett mindenütt
annak sziklás, meredek peremét követve. Ma már jól ismerjük ennek a legelső
falnak egyes részleteit. A falat szabályos távolságokra elhelyezett félkör
alakú, illetve négyzetes tornyok védték, amelyek közül nyolcat
tártak fel ezen a szakaszon a Fehérvári kapuig. |
|
Tovább |
|
Városkapuk |
|
|
|
 A
városba való bejutást a várfalakon lévő városkapuk
biztosították. Ezekből napjainkra egyik sem maradt meg eredeti
állapotában, de egyéb forrásokból jól tudjuk hogyan néztek ki
és miről kapták elnevezésüket. |
|
Tovább |
|
Egyházak |
|
|
|
 Buda
városának számtalan egyházi épülete volt, amelyek többsége már
feledésbe merült, s romjai sem találhatóak, mégis őrzi egy-egy
utca vagy hely azok neveit. |
|
Tovább |
|
Városháza |
|
|
|
 A középkori tanácsháza az újkori városháza épületének helyén keresendő a mai
Szentháromság utcában, bár pontos kiterjedése, középkori építéstörténete még nem
tisztázott. Első említése csupán 1398-ból ismert, amikor egy a Patikárus soron
lévő házat említenek meg a tanácsházzal szemben. A Budai
Jogkönyv [1403-1439] és az 1510 körüli bordézsma jegyzék a
tanácsháza helyét a város terén jelöli meg. |
|
Tovább |
|
Utcák |
|
|
|
 A mai Vámegyed - a középkori castrum utcahálózatának elnevezéseit ma már
meglehetős biztonsággal lehet rekonstruálni. A nagyobb utcák neveit a
szakemberek egységesen magyarázzák. Köszönhető mindez egy lassú tisztázó
folyamatnak, amely az okleveles források mind szélesebb körű megismerése révén
Rupp Jakab és Kubinyi András dolgozta ki a megoldást. |
|
Tovább |
 |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
