|

Logod falu a források tanúsága szerint a castrum falain kívül (cum
villa Logoth extra muros castri exisente; Schier, 1390), a budai
hegy alján (Nicolai de Logad sub monte Budensi; 1405), szőlődűlők
alatt (ex parte Logod sub montorio vinearum; Szerémi, 1530), a
nyugati oldalon terült el, vagyis mai helyrajzi leírással élve a
Várhegy nyugati lejtőjének alján, az Ördög-árok bal partján
helyezkedett el.
Pontos helyét az 1930-as években feltárt temploma mutatja, amely a
mai Attila út és Logodi utca között, a Bugát lépcsőnél, enyhén már a
hegyoldalon emelkedett. A faluról egyéb régészeti ismerettel nem
rendelkezünk.
Logod jogi állása szerint falu volt, bár néhány forrás Buda
suburbiumának nevezi, ám ez inkább helyrajzi, mint jogi értelemben
értendő. A falu földesura a budai Boldogasszony plébánia lehetett.
Estei Hippolit egri püspök gazdasági kormányzója, Taddeo Lardi
1503-ban megvásároltatott egy elhagyatott házat a Zsidó kapun kívül,
hogy saját szállása legyen budai tartózkodása idején.
Az egri püspökség számadáskönyveinek tanúsága szerint a ház után a
Boldogasszony egyház plébánosának évente 3 forintot kellett
fizetniük. A fizetési kötelezettség okát egy 1521-ből származó
iratból ismerhetjük meg, amelyben a Hippolit püspök halála után a
koronára szállt házat II. Lajos király Batthyány Ferencnek
adományozta. Az oklevél szerint a ház két egyesített jobbágytelken
állt a város alatt, a Boldogasszony plébánia birtokán. A plébános
birtoka és rajta Hippolit háza tehát a Zsidó kapu alatt, a város
nyugati oldalán terült el.
Hogy ez a hely Logoddal azonosítható, további adatok is bizonyítják.
Mária királyné 1526-ban, egy hónappal a mohácsi csatavesztés után
eladományozta Szalkai László esztergomi érsek budai házát Bátori
Istvánnak. A Nyírő utcai házhoz kert is tartozott a nyugati oldalon,
a Boldogasszonyfalva nevű külvárosban. Minden kétséget kizáróan a
Boldogasszony plébánia birtokáról van szó ebben az esetben is, mivel
ugyanezt a házat és kertet János király is eladományozta kissé
később Werbőczy Istvánnak.
A gyümölcsöskert az oklevél leírása szerint a zsidó temető mellett
feküdt, amelynek pontos helyét ismerjük a mai Attila utca - Mikó
utca - Pauler utca - Roham utca háztömb területén. Az itteni
gyümölcsöskerteket felidézte Dernshwam is, aki a Fuggerek kertjére
emlékezett vissza 1555-ben, a városkapunk kívül, az országút
mellett, az általa kicsiny falunak nevezett Logod környékén. Szerémi
pedig Bánfi Jakab megmérgezésének leírásakor a Bosnyák Mátyás
királyi szakács által adott vacsorát helyezte egy logodi kertbe. A
fent ismertetett oklevelekben leírt helyszín azonossága okán
Boldogasszonyfalvát azonosíthatjuk Logoddal (in suburbio civitatis
nostre Budensis Boldogazzonfalwa vocato a parte occidintali
adiacenti; Reichregisturbücher Ferdinandi, 1526.).
Logod falut első ízben 1390-ben említették meg forrásaink a budai
plébániák határperében, amelyben a Szent Mária Magdolna egyház
magáénak követelte, de az ítélet szerint Bodogasszony egyházé
maradt. Keletkezésének körülményeit nem ismerjük, csupán annyit
tudunk, hogy a XIII. század végén még nem létezett, mivel az
1290-ben a felhévízi dézsmakerület határainak leírásában még nem
szerepel, pedig a határ a zsidó temetőnél végződve magába foglalja a
későbbi Logod területét is. A falu bíráját és esküdtjeit 1437-ben és
1945-ben nevezték meg az oklvelek.
Budai polgárok több esetben is leköltöztek a faluba, és a Várhegy
oldalában polgároknak, papoknak és nemeseknek is volt voltak
kertjeik és majorjaik. A XVI. században egyházilag bizonyos mértékű
függetlenséget szerzett, mert egy Mihály nevű papját említik. A
település a török uralom alatt nyomtalanul elpusztult. A falu
templomának alapfalai ma is megtekinthetők az Attila út fölött.
Forrás: Végh András: Buda város középkori helyrajza

Emléktábla az egykori Logod község Szent Lázár lovagrendi
templomának helyén
Fénykép: Vimola Ágnes
|
HIRDETÉS

Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

HIRDETÉS
|