|
Buda Castle is the historical castle complex of the Hungarian kings
in Budapest, Hungary, first completed in 1265. In the past, it was
also called Royal Palace and Royal Castle. Buda Castle was built on
the southern tip of Castle Hill, surrounded by what is known as the
Castle District (Hun: Várnegyed), famous for its Medieval, Baroque
and 19th century living quarters and public buildings. It is linked
to Adam Clark Square and the Széchenyi Chain Bridge by the Castle
Hill Funicular. Buda Castle is part of the Budapest World Heritage
Site, declared in 1987.
| |
Fényképalbum |
|
The first royal
residence on the Castle Hill was built by King Béla IV between 1247
and 1265. The oldest part of the present-day palace was built in the
14th century by Prince Stephen, Duke of Slavonia, the younger
brother of King Louis I of Hungary. The Gothic palace of King Louis
I was arranged around a narrow courtyard next to Stephen's Tower.
King Sigismund of Hungary greatly enlarged the palace. During his
long reign it became probably the largest Gothic palace of the late
Middle Ages. Buda was also an important artistic centre of the
International Gothic style.
The last phase of grand-scale building activity happened under King
Matthias Corvinus, when Italian humanists, artists and craftsmen
arrived at Buda. The Hungarian capital became the first centre of
Renaissance north of the Alps.
After the Battle of Mohács the medieval Kingdom of Hungary collapsed.
On 29 August 1541 Buda was occupied again by the Ottomans without
any resistance. The Hungarian capital became part of the Ottoman
Empire as the seat of the Eyalet of Budin.
The new Ottoman government left the palace decaying. It was
partially used as barracks, a storage place and stables, otherwise
it stood empty.
The medieval palace was destroyed in the great siege of 1686 when
Buda was captured by the allied Christian forces. In the heavy
artillery bombardment many buildings collapsed and burned out.
In 1715 King Charles III ordered the demolition of the ruins.
Luckily the southern fortifications, zwingers and rooms were only
buried under tons of rubbish and earth.
In 1715 a small Baroque palace was built which is identical with the
core of the present-day palace.
In 1748 Count Antal Grassalkovich, President of the Hungarian
Chamber appealed to the public to finish the derelict palace by
means of public subscription. The new Royal Palace became the symbol
of peace and friendship between the Habsburg dynasty and the nation.
The plans of the splendid, U-shaped Baroque palace with a cour
d'honneur were drawn by Jean Nicolas Jadot, chief architect of the
Viennese court. They were later modified by his successor, Nicolaus
Pacassi. The foundation stone of the palace was laid on 13 May 1749.
In 1769 the palace was finished.
In 1791 the palace became the residence of the Habsburg Palatines of
the Kingdom of Hungary. The palatinal court in Buda Castle was the
centre of fashionable life and high society in the Hungarian capital.
On 4 May 1849 the Hungarian revolutionary army of Artúr Görgey laid
siege on Buda Castle. The Hungarians captured Buda with a great
assault, but the palace completely burned out.
The palace was soon rebuilt between 1850 and 1856. Later in 1867
after the Austro-Hungarian Compromise of 1867 Franz Joseph was
crowned to the king of Hungary. The palace played an important part
in the lavish ceremony, symbolizing peace between the dynasty and
the nation.
In the last decades of the 19th century the autonomous Hungarian
government intended to create a royal palace that matches any famous
European royal residence. The process of rebuilding lasted about
forty years between 1875 and 1912, and caused sweeping changes in
topography of the whole area.
The new Royal Palace, designed by Alajos Hauszmann, was officially
inaugurated in 1912. Contemporary critics praised it as the most
outstanding Hungarian building of the turn of the century. Indeed it
was a magnificent Gesamtkunstwerk of architecture, sculpture,
applied arts and gardening.
After the 1918 revolution and the dethronization of the Habsburg
dynasty the Royal Palace became the seat of the new regent of the
Kingdom of Hungary, Miklós Horthy.
Buda Castle was the last major strongpoint of Budapest held by Axis
forces during the siege of Budapest between 29 December 1944 and 13
February 1945. Heavy fights and artillery fire rendered the palace
once again into a heap of ruins.
Immediately after the war archeological research was begun to
unearth the remains of the medieval castle. It came out that
important parts of the former Sigismund and Matthias palace survived
under the thick level of earth fill.
The grand-scale reconstruction of the medieval fortifications
substantially changed the cityscape of Budapest. It is considered a
highly successful project which managed to reconcile historical
authenticity with urban planning demands.
The fate of the ruined Neo-Baroque palace was different. The new
Communist government of Hungary considered the Royal Palace a symbol
of the former regime. During the 1950s the palace was gutted and all
the interiors were destroyed. Important exterior details were also
demolished. Buda Castle became a cultural centre with three museums
and the home of the National Széchényi Library.
The modernist dome was designed by Lajos Hidasi in 1961. The palace
was rebuilt by 1966 but the interior spaces were completed only in
the 1980s.
In March 2006 the National Office of Cultural Heritage finalized the
long term development plan of Buda Castle. Asserting that the
modernization in 1952-66 caused irreversible damage they proposed
the partial reconstruction of the outer façades including the dome
and the Habsburg Steps. There is no decision about the realization
of the management plan.
In 2008 the building of an underground garage for 700 cars was began
by an international consortium under the former Csikós Court. The
developer was granted permission to demolish a 4,5 m long section of
the 15th century castle wall. The agreement was criticized by
archeologists and the public alike but the demolition was carried
out. Previously the whole area was excavated by archeologists. The
garage project was suspended at the end of 2008 due to financial
difficulties leaving a big hole on the side of Castle Hill.
The Budapest History
Museum is located in the southern wing of Buda Castle, in "Building
E", boasting over 4 floors. This museum presents the history of
Budapest from the beginnings until the end of the Communist era.
There is also the restored part of the Medieval Royal Palace
including the Royal Chapel and vaulted Gothic Hall. Outside one can
see the small gardens in the medieval "zwingers" (walled enclosures).
There is also a closed-off well, and a magnificent view of the
surrounding area, the Castle District. There is a tower which can
easily be accessed in the outdoor area, and a walkway on the same
level. Both the tower and the walkway boast shocking panoramas of
Budapest, especially the Parliament building, the Danube, the nearby
streets, and, on a clear day, the Freedom Statue.
The castle also houses the Hungarian National Gallery. As part of
the castle, there are excavations and smaller ruins. Many of these
can be walked in.
Óbuda a XIII. század elején |
|
|
|
 A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannónia
tartományuk északkeleti központját, Aquincumot a mai Óbuda területén
létesítették. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után
valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. A
hivatalos álláspont szerint az Árpád-házi királyok idején több
templom, kolostor és egy királynői vár is létesült e területen. |
|
Tovább |
|
IV. Béla kora (1247-1301) |
|
|
|
 A
feudális széttagoltság miatt, az 1241-ben beözönlő tatárok könnyű
zsákmányává vált az ország. A tatárok vonulását pusztulás, lerombolt
falvak kísérték; áldozatul estek a mai főváros és környékének
települései is. 1242-ben a tatárok előbb Pestet dúlták fel, majd
átkelve a Duna jegén, a fal nélküli települést a földig
rombolták. |
|
Tovább |
|
I. (Nagy) Lajos kora (1308-1382) |
|
|
|
 III.
András halála után fellángoltak a trónviszályok. Először a cseh
Vencel herceg került trónra (1301-1305), majd végül Róbert Károly
(1308-1342) foglalhatta el azt. A budai vár elleni első támadás is
ekkor történt, amikor is a Vencel birtokolta várat Róbert Károly
híveinek csapatai 1302 szeptemberében megostromolták. |
|
Tovább |
|
Mária és II. Károly kora (1385-1387) |
|
|
|
 I.
Lajos halála után az országnagyok elfogadták a tizenkét éves Máriát
királynőjüknek (1382–1395). Mária többnyire a budai királyi
palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A
palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta. |
|
Tovább |
|
Zsigmond kora (1387-1437) |
|
|
|
 Miután Zsigmond (1387-1437) átvette a hatalmat, majd véglegesen
Budára helyezte át udvarát, méreteiben és kiképzésében az egyszerű
királyi vár helyén megépült a budai városképet is döntően
megváltoztató királyi palota. |
|
Tovább |
|
Trónviszályok (1440-1457) |
|
|
|
 Albert király halála után a főúri és nemesi csoportok két nagy
pártra szakadtak a trónutódlás kérdésében. A királyné rokonai, Cillei Ulrik és Garai László macsói
bán vezette párt meg akarta várni, hogy az éppen áldott
állapotban lévő Erzsébet királyné fiút szül-e. A másik, számra
jelentősebb párt ellenben nem akarta a töröktől fenyegetett
ország védelmét egy csecsemőre bízni... |
|
Tovább |
|
I. Mátyás kora (1458-1490) |
|
|
|
 Miután a királyválasztást 1458. január végén a pesti országgyűlésen
az országos rendek is megerősítették, a Prágából hazaérkező Hunyadi
Mátyás 1458. február 14-én fényes kíséretével ünnepélyesen bevonult
Budára, ahol fogadta a polgárok szokásos hódolatát. A bevonulás után
Mátyást – mivel még a Szent Korona Frigyes császárnál volt – a
magyar történelemben egyedülálló módon avatták királlyá. |
|
Tovább |
|
Bibliotheca Corviniana |
|
|
|
 A
magyar reneszánsz kultúra legnagyszerűbb és leghíresebb
alkotása Mátyás király budai könyvtára. Olyan alkotás, amely
nemcsak elérte a kor legmagasabb európai színvonalát, hanem
hozzá mérhető, a maga nemében és a maga korában, az Alpoktól
északra sehol sem akadt.
|
|
Tovább |
|
Antonio Bonfini |
|
|
|
 Bonifini
életműve, a Hungaricarum rerum decades IV et dimidia (A
magyar történelem négy és fél könyve) az első, s egyben
nagyarányú humanista feldolgozása a magyar történelemnek,
annalisztikusan, a kezdetektől az 1496. évvel bezárólag. |
|
Hamarosan! |
|
A palota pusztulásának kezdete |
|
|
|
 Mátyás halálát követően Buda elvesztette korábbi, nemzetközi szinten
is kivívott kiemelkedő helyzetét, és ezzel az építési tevékenység is lecsökkent. II.
Ulászló (1490-1516) uralkodása alatt, a 90-es évek második felében
ugyan ismét felélénkültek a munkák (ekkor épült ki a kis udvar
nyugati szárnyának második emelete), de az itt összegyűlt építészek,
művészek és mesterek már új mecénásokat kerestek. |
|
Tovább |
|
Török Buda |
|
|
|
Buda ostromai |
|
 |
Buda
Ferdinánd kezén, 1527.
I. (Habsburg) Ferdinánd támadása |
 |
Buda
ostroma, 1529.
I. Szulejmán támadása |
 |
Buda
ostroma, 1530.
Roggendorf első támadása |
 |
Buda
ostroma, 1540.
Leonhard Vels támadása |
|
|
Buda
ostroma, 1541.
Roggendorf második támadása |
|
|
Buda
elfoglalása, 1541.
I. Szulejmán támadása |
 |
Buda
és Pest
ostroma, 1542.
Brandenburgi Joachim támadása |
 |
Buda ostroma, 1598.
Adolf Schwarzenberg támadása |
 |
Buda és Pest ostroma, 1602.
Hermann Russwurm első támadása |
|
|
Buda ostroma, 1603.
Hermann Russwurm második
tám. |
 |
Buda ostroma, 1684.
V. (Lotharingiai)
Károly támadása |
|
|
A
Víziváros felszabadítása, 1686.
V. (Lotharingiai) Károly támadása |
|
|
Budavár
visszavétele, 1686.
V. (Lotharingiai)
Károly támadása |
|
|
III. Károly palotája (1715-1738) |
|
|
|
 Buda visszafoglalása
után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában
maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani
lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár
romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és
megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el
is végeztetett. |
|
Tovább |
|
Tűzvész Budán, 1723. |
|
|
|
 Az
1723. évi nagy budai tűzvészben a jezsuita templom is leégett.
A tűz elhamvasztotta harangjait, orgonáját, bedöntötte
oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli
harangtorony sisakját is.
Tudjuk, hogy a tűzvészt a lakosság a barlangokban (akkori nevükön a
törökpincékben) vészelte át. |
|
Tovább |
|
Mária Terézia palotája (1749-1770) |
|
|
|
 III.
Károly utódja leánya, Mária Terézia (1740-1780) volt, aki igyekezett
a magyar főurakat különféle külsőséges megnyilatkozásokkal magához
kötni. Lényegében ez vezette Őt a budai királyi palota
továbbépítésekor is, viszont sosem gondolkodott azon, hogy
udvartartását ide helyezze át. Az általa továbbépített palotában
csupán egyszer, 1764-ben tartózkodott néhány napig. |
|
Tovább |
|
I. Ferenc palotája (1867-1914) |
|
|
|
 Az
I. Ferenc (1792-1835) budai megkoronázásával járó ünnepi
eseménysorozat ismét előtérbe helyezte a királyi palotát. Még Sándor
Lipót idejében felvetődött, hogy a nádori udvartartáshoz megfelelő
átalakítások szükségesek, de ezt csak később, József főherceg
nádorsága idején, 1799-ben végezték el. |
|
Tovább |
|
A palota Horthy Miklós idejében |
|
|
|
 Szerkesztés
alatt! |
|
Hamarosan! |
|
A palota napjainkban |
|
|
|
 Szerkesztés
alatt! |
|
Hamarosan! |
|
| |
Data |
|
Hossza: ~ 1,6 km
Szélessége: ~ 400 m
Tengerszint feletti magassága: ~ 175 m
Pesthez viszonyított magassága: ~ 70 m
|
|
Elsőként
nem a romba dőlt épület mentése - még ha ez mai szemmel
visszatetszőnek is tűnik -, hanem az ásatások indultak meg a Vár
területén. Akkor, amikor az ország romokban hevert, az új romok
között régi romok után kezdtek kutatni a tudósok és régészek.