|
Kétszáz évvel ezelőtt a Várhegy tetején épült palotát holdtalan
éjszakákon csak a csillagok fénye világította meg. Ezt az eget
pillantotta meg esténként Weiss Ferenc budai csillagász a várépület
tetején levő kupolából. Az ő vezetésével épült fel 1780-ban az első
budai csillagvizsgáló. Ezt 1829-ben lebontották.
A nagyszombati csillagvizsgáló 1753 és 1756 között épült fel, és
sajnos, ennek is csak a korabeli képek őrzik az emlékét.
A budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában őrzött Weiss-levelezés
képet ad arról a kiterjedt nemzetközi kapcsolatról, amely a
nagyszombati csillagász tudományos munkájának bázisaként szolgált.
Akkoriban a levelezés a tudósok egyik legfontosabb segédeszköze
volt: mások eredményei által saját megfigyeléseik megbízhatóságát is
ellenőrizhették. Weiss Ferencnek nem csekély önbizalmat adott, hogy
más csillagászok – de Lalande, Charles Messier (1730-1817), Pehr
Wargentin – milyen örömmel fogadták az ő pontos észlelési adatait. A
levelezés a mai csillagászati folyóiratok szerepét is betöltötte.
Weiss is általa szerzett tudomást az időszerű tudományos
problémákról és a napi csillagászati eseményekről. Ez annál
fontosabb volt, mert az ő nagyszombati évei alatt több fontos
csillagászati esemény is történt.
Ilyen volt például a Halley-üstökös visszatérése 1759-ben, majd a
Vénusz-átvonulások megfigyelésére szolgáló expedíciók szervezése és
lebonyolítása 1761-ben és 1769-ben.
Amikor a pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, a nagyszombati
egyetem is bezárta kapuit. A csillagvizsgáló 1777-ben a császári
rendeletre államivá alakuló egyetemmel együtt Budára költözött. Az
új obszervatórium 1780-ra épült fel a budai Várban. Weiss Ferenc
rugalmasságát mutatja, hogy idős kora ellenére alkalmazkodni tudott
az új körülményekhez, és – néhány éves kényszerű kihagyás után –
újult erővel folytatta munkáját.
A tudós 1784 júniusában ágynak esett, majd több hónapos súlyos
szenvedés után, 1785 januárjában elhunyt. A neki küldött leveleket
átható kitüntető tisztelet azt bizonyítja, hogy megbecsült tudósnak
számított a maga korában, s hazája jó hírét öregbítette
Európa-szerte. Emlékét a budai Várban elhelyezett emléktábla volna
hivatva megörökíteni, az ez irányú kezdeményezések azonban eddig nem
vezettek sikerre. A várbéli csillagda kényszermegoldásból született,
épülete statikailag nem volt alkalmas csillagászati megfigyelésekre.
Ennek következményeit az ott dolgozó csillagászoknak már a kezdeti
időkben tapasztalniuk kellett.
A várbeli csillagda utódjáról, az 1815-ben felépült Gellérthegyi
Csillagdáról - amelynek fundamentuma megőrződött a Citadella helyén
felépült vendéglátó intézményben - már egy kicsit többet tudunk
fennmaradt metszetek, festmények és hivatalos iratok alapján.
A Gellért-hegy tetején hosszas előkészületek után, Pollack Mihály
tervei alapján 1815-ben épült fel az új csillagda. Hogy ez az épület
mennyire Buda egyik legfőbb ékességének számított, arról tanúskodik
az a számtalan róla készült metszet és festmény, amelyet ma a
Budapesti Történeti Múzeumban őriznek.
A Gellérthegyi Csillagda a kiterjedt nemzetközi tudományos
kapcsolatokon túl jelentős szerepet töltött be a hazai kulturális
életben.
Irodalmi feljegyzések alapján tudjuk, hogy Kazinczy Ferenc,
Széchenyi István, Döbrentei Gábor és még sokan mások a magyar
szellemi élet kiválóságai közül rendszeres vendégei voltak a
gellérthegyi csillagdának.
Vörösmarty Mihály, aki maga is gyakori látogató volt, versben
siratta el 1831-ben az újonnan alakult Tudós Társaság első
halottját, a gellérthegyi igazgatót, Tittel Pált.
A számos épületből álló, klasszicista stílusú épületegyüttes az
1848-1849-es szabadságharcban súlyosan megsérült. A még rendbe
hozható csillagvizsgálót később, a Bach-korszakban hivatalos osztrák
parancsra robbantották fel, hogy helyére építsék a Citadellát.
Szomorúan jellemzi a magyar történelmi viszonyokat, hogy míg az
osztrák birodalom más részeiben, így Bécsben és Prágában ma is
háborítatlanul gyönyörködhetnek a látogatók a régi csillagvizsgálók
pompázatos épületeiben, a mi hajdani szép csillagdánkról csak régi
metszetek segítségével alkothatunk képet.
Vargha Domokosné
A csillagvizsgáló terve, 1840 körül
A csillagvizsgáló a királyi palota főtornyában volt, a mai nagy
kupola helyén
(J. E. Mansfeld rézmetszete, 1780-as évek)
A gellérthegyi csillagvizsgáló alaprajza
Csillagda a
Gellérthegyen
 |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Pollack Mihály
Építés
éve: 1815
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
kutatóintézet
Bontás
éve: 1849
|
HIRDETÉS
|
