KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán, ma Köztársaság téren Budapest második dalszínháza, a Népopera. A külső-belső megjelenésében szokatlanul puritán épületet a kor neves építészei, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.

Hatalmas, eredetileg csaknem 3200, jelenleg 2400 főt befogadó nézőterével Budapest mindmáig legnagyobb színháza.

A ma az Erkel Színháznak otthont adó színházépület több kisebb-nagyobb átalakítás, jó néhány névváltoztatás, a legváltozatosabb műfajok befogadása után ismét alapítója és építtetője, Márkus Dezső karmester eredeti elképzelése szerint, operaházként működik.

Mozgalmas története során azonban volt varieté, művelődési ház, sőt mozi is, de még bokszmeccseket is rendeztek itt az 1930-as években. Ugyanakkor számos világhírű művész lépett fel falai között, többek között Fjodor Saljapin, Beniamino Gigli, Maria Jeritza, a milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, a Párizsi Opera Comique társulata, de még egy japán kabuki-együttes is.

Hangversenyezett itt Bartók Béla, Bruno Walter, Toscanini és Furtwängler, itt vezényelte a Josephine császárnő c. operettje premierjét Kálmán Imre és itt kezdte pályafutását a későbbi neves karmester, Reiner Frigyes, az énekesek közül pedig Basilides Mária.

A Népopera széles közönségrétegnek kínált elérhető áron, nívós előadásban elsősorban népszerű operákat. Műsorán emellett operettek, filharmóniai hangversenyek és prózai előadások is szerepeltek. Az I. világháborúval lezáruló korszakot olyan események fémjelzik, mint a Parsifal magyarországi bemutatója (1914), az Orosz Balett vendégjátéka (1912), vagy a Filharmóniai Társaság 25 koncertből álló hangverseny-ciklusa. Ugyanakkor hamar kiderült, hogy a népoperai koncepció, megfelelő anyagi támogatás híján kevéssé életképes: a háborús években a színház jószerével már csak operettet játszott.

Az 1917 szeptemberétől Városi Színház nevet viselő intézmény 1921 és 1924 között saját együttessel, az Operaház fiókintézeteként működött. Operák mellett továbbra is szerepeltek hangversenyek, operettek és népszínművek is a műsoron. Az 1930-as évek közepétől az Opera egyes, nagy közönségérdeklődésre számot tartó előadásait (elsősorban a külföldi sztárok vendégszerepléseit) a Városi Színházban tartotta mintegy előrevetítve ezzel a munkamegosztást a későbbi Erkel Színházzal. Kezdetben évadonként 10, 1940-től már 27-29 előadást tartottak a színházban, ami 1940-45 között a Magyar Művelődés Háza néven a Nemzeti Színház és az Operaház előadásainak, valamint hangversenyeknek adott otthont.

A II. világháború után, a jelentősen megnövekedett közönségigény kielégítésére az Operaház rendszeresen játszott a Városi Színházban. Hamarosan már az összes előadás mintegy kétharmada itt került színre, a repertoárt pedig megosztották a két színház között. Az épület 1951. szeptemberében került az Operaház kezelésébe, 1953-tól Erkel Színház néven, az Opera másik játszóhelyeként működik. 1980-84 között, az Operaház rekonstrukciója alatt a társulat csak itt tarthatott előadásokat.

Az Erkel Színház az eltelt évtizedekben számos nagyjelentőségű bemutató és vendégjáték színhelye volt.

Wellmann Nóra [Opera.hu]
 

Az Erkel Színház napjainkban

2007-ben, a színházi évad végével az Erkel Színházat bezárták mert a 2006 őszén elvégzett vizsgálatok során ugyanis kiderült, hogy kisebb javításokkal is csak az évad végéig használható az évtizedek óta felújításra szoruló épület.

Az Erkel Színház egyre romló technikai feltételeket biztosító épületének felújítása az Operaház tervei között szerepel már több éve, átfogóbb javításokra azonban máig nem került sor. Műszaki okai voltak a 2006/2007-es szezonkezdés egyhónapos csúszásának is.

Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára (és 2006 szeptemberéig az Állami Operaház ügyvezető igazgatója) márciusban megerősítette, hogy a Köztársaság téri épület nem alkalmas arra, hogy a következő évadban is előadásokat tartsanak benne.

2008 októberében született kormánydöntés értelmében az Erkel Színházat lebontják, és helyére nagyobb, jobban kihasználható épület kerül. Hogy pontosan milyen lesz az utód, még nem tudni, azt viszont érdemes számba venni, mi kötődik a sokat látott Erkel épületéhez, amely 2011-ben lenne százesztendős.

A 8-10 méteres sávval kibővített telekre magánköltségen 2012-ig új, multifunkcionális épületet emelnek, amelynek működtetéséhez az állam 25 év alatt 19,2 milliárd forinttal járul hozzá.

2011. január 17-én a kormány visszavonta azt a korábbi határozatot, amely az új Erkel Színház építését írta elő. Orbán Viktor 2010 októberében a második akcióterv meghirdetésekor beszélt arról, hogy felfüggesztik, illetve felülvizsgálják a PPP-szerződéseket. A PPP-projektek lényege, hogy az állam megbízásából az adott beruházást a magánbefektető építi és üzemelteti, de a szerződésben vállalt futamidő, rendszerint 20-30 év végén a létesítmény állami tulajdonba kerül. A kormányszóvivő szerint azonban az ilyen konstrukció olyan, ahol az egyik félnél van a beruházás összes előnye, míg a másik félnél csak a felelősség.

HIRDETÉS

Tervezője: Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső  Építés éve: 1911  Stílusa: szecessziós  Funkciója: színház

	Blaha Lujza tér, Baross tér
	M2
	Blaha Lujza tér » Luther utca
	400m (10 perc)
	Köztársaság tér
	Kiss József utca

Színházak és koncerttermek  Nemzeti Sírkert  Keleti pályaudvar  Köztársaság tér

Jelenleg nincs ajánlható link!

HIRDETÉS