|
A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló,
egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős,
az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány
utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt
szecessziós épület homlokzatrésze maradt meg, a fürdőépület jelentős
része elpusztult.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1820-as években a Hungária fürdő helyén állt telek tulajdonosa,
Gamperl András selyemkereskedő kútásás közben ásványi sókban gazdag
hideg vizet fedezett fel, s ennek hatására 1827. május 23-án
nyitotta meg a Gamperl-féle Vasfürdőjét.
Az 1838-as pesti árvíz azonban elmosta az épületet, s az újjáépült
fürdőt az 1840-es évektől kezdték Hungária néven emlegetni a
pestiek.
Ekkor és egészen az 1920-as évekig a fürdő még a Wesselényi, a Nyár
és a Klauzál utca által határolt hatalmas tömbből állt (a mai Dohány
utca 42. és 46. szám alatti telkeken). 1890 körül a Nyár utca felőli
szárnyat Novák Imre tervei szerint jelentősen átépítették, és
kibővítették a korábban mindössze tizenöt káddal üzemelő fürdőházat.
1897-ben a Ringer család vásárolta meg a több fürdőszobával, négy
vendégszobával és pihenőkerttel is rendelkező Hungária fürdőt, és a
kor követelményeinek megfelelő, modern fürdőkomplexummá alakította
át.
A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő,
a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket,
ezerötszáz kabinnal, büfével és külön ún. divatosztállyal.
1907-ben Ágoston Emil készített terveket a 44. számú telken
felépítendő impozáns, korszerű fürdőházra. 1910-ben adták át a
többemeletes, bécsi szecessziós stílusú épületet, amelyben a
korábban megszokott fürdőhelyiségek mellett egy úszóversenyek
lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott.
Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, amelyet szép
idő esetén széttoltak, hogy a vendégek a szabad ég alatt
fürdőzhessenek.
Az 1920-as években a Hungária fürdő az Ingatlanbank tulajdonába
került. A fürdő Nyár utcai szárnyában csakhamar megnyitották a
Continental szállót, a Klauzál utca felőli népfürdőt lebontották, és
helyére 1929-ben Vágó László tervei alapján art deco stílusú,
hatemeletes bérházat emeltek (ma Dohány utca 46.).
A megmaradt szecessziós épületrészben Kamara mozgó néven
filmszínházat nyitottak, amely az 1950-es évektől több, rövidebb
ideig működő színháznak adta át a helyét. Itt tartotta előadásait a
Bányász (később Honvéd) Színház, a Fővárosi Nagy Varieté, legvégül a
Tarka Színpad 1963-ig. 1965-től a szomszédos Continental szálló
használta az egyre elhagyottabb egykori Hungária fürdő néhány
helyiségét, de miután 1970-ben a szálló bezárta kapuit, a
fürdőépület is egyre elhagyatottabb lett.
Az 1980-as évekre az épület állapota életveszélyessé vált, a fürdő
belső terét díszítő csempéket és majolikákat elhordták, az
üvegkupola megsemmisült, s az épületben hajléktalanok rendezték be
menedékhelyüket. A már romos épület azonban ebben az időszakban még
egyszer művészettörténeti jelentőségre tett szert, hiszen 1989-ben,
a Fiatal Művészek Stúdiója segítségével, a később Újlak Csoport
néven ismerté vált művészcsoport itt lépett fel először.
1996-ban egy külföldi érdekeltségű cég vásárolta meg a telkeket, s
egy kétszáztíz szobás, termálvizes szállodát kívánt építeni a
Hungária fürdő és az egykori, mára földig rombolt Continental szálló
helyén – a fürdő főhomlokzatának és első lépcsőházának
megtartásával.
2001 szeptemberében az illetékes hatóságok nem járultak hozzá a
bontáshoz, és garanciákat kértek az épület főhomlokzatának és első
lépcsőházának megóvására vonatkozóan. A városképvédelmi bizottság
felszólította a beruházót, hogy fél éven belül végezze el az
állagmegóvási feladatokat. Az állagmegóvás nem történt meg, sőt, a
tulajdonos korábbi bontási munkálatainak következményeként a hátsó
uszodarész összedőlt, így 2002 nyarán az épületet életveszélyessé
nyilvánították, s a tulajdonost a hátsó traktus teljes lebontására
kötelezték.
2004 nyarán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elrendelte az
egykori pesti zsidó gettó területén lévő veszélyeztetett épületek,
így a Hungária fürdő ideiglenes védettségét, 2005. február 7-én
pedig műemlékké nyilvánították az épület megmaradt részét.
Forrás:
Wikipédia
Hungária fürdő, 1910
(kép: Szabó Ervin Könyvtár)
A fürdő büféje
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ágoston Emil
Építés
éve: 1910
Stílusa:
szecessziós
Funkciója:
fürdő
Átépítették:
2010
|
HIRDETÉS
|
