|
Az
1718-ban, a török elleni harcokban szerzett érdemeikért nemessé tett
Karátsonyi család a század közepe táján barokk stílusban emelt
kastélyát 1851-ben elbontották, majd ennek helyére 1853-1856 között
Pán József vezetésével palotát építettek Karátsonyi Guidó számára.
HIRDETÉS
Gróf Karátsonyi Guidó
Solymár, Pilisvörösvár, Szentiván földesura volt. Nevéhez országos
szinten is számos jótékony, hazafias cselekedet kötődik. Grófi címe
mellett országgyűlési követ, és ausztriai birodalmi grófsági rangot is
elnyert. Mindemellett a XIX. század egyik legnagyobb művészetpártolója
is volt. A jelentős vagyonnal rendelkező gróf az egyházat is bőkezűen
támogatta, ő építtette például a szegedi Jézus Szíve plébániatemplomot
is.
Karátsonyi Guidó
(1817-1885)
A család örmény eredetű,
első ismert őse Gratianus volt, aki a családi hagyomány szerint
Franciaországból származott és Moldáviában telepedett le. A család már
az ideköltözése előtt is nemes volt és címerlevelét valószínűleg az
egyik erdélyi fejedelemtől nyerte. Solymáron, és a szomszéd falvakban
is 1881-ben meghonosította a "Rózsaleány Esküvőket". Ezt a
franciaországi erénydíjak mintájára hozta létre vagyontalan, de jó
erkölcsű leányok kiházasítása céljából 20ezer forint összeggel. A
kamatokból évenkénti váltással vörösvári, solymári és szentiváni
rózsaleányok részesültek. A rózsaleányok esküvője nagy esemény volt,
ahol világi és egyházi előkelőségek társaságában személyesen a gróf is
megjelent.
Karátsonyi Guidó és Marczibányi Mária házasságából kilenc gyerek
született. Elsőszülött gyermekük, Karátsonyi Aladár mivel rangon aluli
házasságot kötött, apja kérésére lemondott primátusáról, így öccse,
Jenő vette át atyjától az uradalom irányítását.
A Krisztinaváros a
plébániatemplommal és a palotával, 1870-ben
A Krisztina körút 55. szám alatt
állt egykori földszintes barokk palotát 1850 táján részben lebontották és ennek
helyén építették fel az új romantikus stílusú épületet. A Karátsonyiak új,
Krisztina körúti, romantikus stílusban átépített palotája ekkor Buda
legelőkelőbb és legdíszesebb magánépületei közé tartozott. A Guidó gróf
megbízásából, Pán József tervei alapján 1853–1856 között épült (neobarokk
berendezésű) palota reprezentatív belső tereivel, télikertjével, tekintélyes
könyvtárával, színháztermével és képtárával régi főúri kastélyok hangulatát
idézte.
A palota számos kulturális eseménynek is otthont adott. 1898-ban Karátsonyi gróf
a farsang alkalmából fényes bált rendezett, amelyről a Mikszáth Kálmán
szerkesztette Országos Hírlap így számolt be: „A főúri körökben még mindig nem
beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez
az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is
megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”
A Karátsonyi-palota udvar felőli homlokzata
A Karátsonyi család tagjai gyakran
szerepeltek a korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt
népszerű az olvasók előtt, akiről maga Mikszáth is gyakran megemlékezett, sőt
1885. szeptember 15-én bekövetkezett halála után nekrológot is írt róla.
A romantikus homlokzatot rizalitok osztották arányosan tagolt szakaszokra.
Erkélyek, kocsifelhajtó. lépcsőfeljáró és árkádok tették izgalmasabbá az épület
külső megjelenését. Belépve az épületbe hatalmas hall fogadta a vendéget, s a
kétoldali lépcsőfeljárón át a szobákhoz és a díszterembe juthatott. A
földszinten színházterem, a képtár és az ebédlő kapott helyet.
A palota lépcsőháza (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
A palotát egykori tulajdonosának,
Karátsonyi Jenőnek adoptált örököse, Keglevich-Karátsonyi Imre úgymond
"eltékozolta", s a palota hitelezőinek birtokába jutott. Az épület nem sokkal
később épp ésszel fel nem fogható sorsra jutott: az akkori magyar kormány
Hitlernek szánt gesztussal ugyanis német birodalmi iskolát kívánt építeni a
helyére, ezért az épületet 1938-ban lebontották.
A Krisztinaváros látképe 1892 körül
Karátsonyi Guidó gróf fényes
palotája, amelynek termeiben sok neves művész megfordult, s amelynek képtára
messze földön híres volt, a földdel vált egyenlővé. A sors fintora, hogy a német
iskola sohasem épült meg.
Helyére német nyelvű iskolát akartak építeni, de ez végül nem jött létre.
1951-ben a telekre építették fel a Kohó- és Gépipari Minisztérium (KoGépTerv)
tervező irodáját, amely jelenleg a Magyar Telekom székháza.
A palota udvar felőli homlokzata
A bálterem
A képtár
A könyvtárterem |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Pán József
Építés
éve: 1853-1856
Bontás
éve
éve: 1938
Stílusa:
romantikus
Funkciója:
palota
|
HIRDETÉS
|
