|
Hild épületei, már csak nagy számuk miatt is, gyakran képeztek
együtteseket. Messze földön híres volt - az azóta átépült -
klasszicista pesti Duna-part, amelynek kialakításában ő is
közreműködött. Az akkori Kirakodó téren és a hozzájuk csatlakozó
utcákban több épületet tervezett. Itt volt a Lloyd-palota, a
Diana-fürdő, magánpaloták, a későbbi Európa szálló. Sajnos
valamennyi már a múlté.
| |
Fényképalbum |
|
A leghíresebb a Lloyd-palota volt. Ez az épület szimbolikus értékű
volt, hiszen a fejlődő pesti polgárságot jelképezte, mint a Pesti
Polgári Kereskedelmi Testület székháza. A tervek 1826-ban készültek,
a nádor helyeslése mellett.
A Lloyd-palota alaprajza
Az építészről ekkorra már széles körben kedvező vélemény alakult ki,
s láthatóan sikerrel érvényesítette elképzeléseit. Például a
középrizalit határozott kiemelése a beépítési vonalból,
provokálhatta a szakhatóságokat, de Hild esetében ez is könnyen
ment. Az épület az akkori Kirakodó tér déli oldalát zárta le.
Az építkezés 1830-ra fejeződött be, s kalandos fennállásának
eseményeit ott lakó hírességek, változó funkciók, átalakítások,
háborúk rombolása színesítette. Végül is, 1948-ra lebontásra került.
Az épület több, mint száz évig állt és mély hatással volt a pestiek
tudatára. A klasszicizmus jelentős alkotása tűnt el vele.
A szabálytalan négyszög alakú telken szabályos téglalap formájú
belső udvar köré szerveződött az épület. Az északi, azaz a
főhomlokzatra a reprezentatív helyiségek néztek. A dunai és az
átellenes oldalon egymásba is nyíló oldalfolyosóra fűzött látványos
térsor alakulhatott ki. A földszinten, a tér és az utca felé,
közönségforgalmi szempontból nyitott termek voltak.
Hild, ezzel az épülettel egy jól használható, egyszerű és mégis
látványos épületet teremtett. Világos alaprajzi térszervezése
szimmetriára törekvő volt. Ugyanez a szimmetria - természetesen - a
homlokzatra is hatott. A főhomlokzat, öttengelyes középrizalittal és
kétszer öttengelyes oldalszárnnyal, méltóságteljes, kiegyensúlyozott
látványt mutatott. A timpanonnal záródó középső épülettömeg karcsú,
két szintet átfogó jón oszlopokkal tagolt.
A földszint az említett forgalmi nyitottság ellenére, íves záródású
nyílásokkal, de hatásában mégis zárt formában jelent meg, a
háromszintes palotahomlokzat szabályai szerint. Az épületet,
vízszintes osztópárkányok tagolásával és nagyobb ablakokkal
hangsúlyozott első emelet felett, a stílus törvényszerűségei
szerint, jelentőségében visszafogott szint koronázta.
Érdekes, hogy az akkorra már egységes parti homlokzat miatt az
építész az épület oldalnézetén nem alkalmazott újabb
tömegtagolásokat. A Lloyd-palota tömblezáró épületnek készült s
távoli nézetből ezek úgysem érvényesültek volna.
Képek:
Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Hild József
Építés
éve: 1830
Stílusa:
klasszicista
Funkciója:
középület
Lebontása:
1948
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
