|
Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe
tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen
nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének
képét alapvetően az ő művei határozták meg.
| |
Fényképalbum |
|
Tehetségéről a legkülönbözőbb funkciójú épületek tanúskodnak, mint a
Bródy Sándor utcában a Régi Képviselőház (1865) – ma Olasz Intézet –
vagy a múzeum mögötti utcában egymás után emelt épületek, köztük a
Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok (1857-58).
A városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862-65-ben.
1863-tól készült a tömb túlsó sarkára, ma Pollack Mihály tér 3.,
Károlyi Alajos palotája. Legvégül 1872-74 között a Bródy Sándor utca
14., a saroktelken álló Dégenfeld-Schomburg-palota.
Egykor egyedülálló építészeti stílusutánzást is jelentett
végigtekinteni ezeken az épületeken, kezdve a még romantikus „Rundbogenstil”
jegyében fogant Lovardától és Tornacsarnoktól, a romantikus jegyeket
is magán viselő, az itáliai reneszánsz stílusban gyökerező
Festetics-palotán át a francia reneszánsz elemeket ötvöző
Károlyi-palotáig.
A szép egységet sajnos megbontotta a Tornacsarnok helyére Baumgarten
Alajos tervei szerint 1871-ben megépített Esterházy-palota, amely
tömegarányaival, elnagyolt részleteivel ormótlannak hat a tökéletes
arányú, finom részleteiben is átgondolt Festetics-palota
szomszédságában.
A Nemzeti Lovardát a háború után bontották le, a kertek helyére két
évtizede a Magyar Rádió újabb épületeit húzták fel, az összképet
csaknem teljesen tönkretéve. Reméljük a városfejlesztők közeli
terveiben szerepel a Magyar Rádió új épületének a felépítése, míg a
régi épület elbontása után annak helyén közparkot létesítenek.
Forrás:
festeticspalota.hu
Képek:
Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1858
Stílusa:
?
Funkciója:
lovarda és
tornacsarnok
Lebontották:
1948
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link! |
HIRDETÉS
|
