|
Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszanak a palota-negyedbe
tervezett épületek. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyen
nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal a múzeum környékének
képét alapvetően az ő művei határozták meg.
| |
Fényképalbum |
|
Tehetségéről a legkülönbözőbb funkciójú épületek tanúskodnak, mint a
Bródy Sándor utcában a
Régi Képviselőház (1865) – ma Olasz Intézet –
vagy a múzeum mögötti utcában egymás után emelt épületek, köztük a
Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok (1857-58).
A városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862-65-ben.
1863-tól készült a tömb túlsó sarkára, ma Pollack Mihály tér 3.,
Károlyi Alajos palotája. Legvégül 1872-74 között a Bródy Sándor utca
14., a saroktelken álló Dégenfeld-Schomburg-palota.
Egykor egyedülálló építészeti stílusutánzást is jelentett
végigtekinteni ezeken az épületeken, kezdve a még romantikus "Rundbogenstil”
jegyében fogant Lovardától és Tornacsarnoktól, a romantikus jegyeket
is magán viselő, az itáliai reneszánsz stílusban gyökerező
Festetics-palotán át a francia reneszánsz elemeket ötvöző
Károlyi-palotáig.
A szép egységet sajnos megbontotta a Tornacsarnok helyére Baumgarten
Alajos tervei szerint 1871-ben megépített Esterházy-palota, amely
tömegarányaival, elnagyolt részleteivel ormótlannak hat a tökéletes
arányú, finom részleteiben is átgondolt Festetics-palota
szomszédságában.
A Nemzeti Lovarda homlokzatterve és metszete
"A második világháború
hadműveleteinek esett áldozatul Ybl egyik korai pesti alkotása, a
középen nyeregtetős Nemzeti Lovarda a Nemzeti Múzeum mögött. [...] a
sérült épületet a Műemlékek Országos Bizottságának véleménye
ellenére 1948-ban azért bontották le, hogy a mellette levő elnöki
palota oldalán park legyen. [...] A nyílások egyszerű, romános
béllete, a szerény profilú párkányok és a nyeregtető gyámjai voltak
a tartózkodó épület egyetlen díszei. A csúcsát Fernkorn Anton német
szobrász eleven paripája koronázta. Belsejében, középen mind a
földszinten, mind az emeleten egy-egy nagyterem, a manézs felé J öt
nyílással, alul erkéllyel [...]" Ybl Ervin
1857-ben Szapáry Antal gróf kezdeményezésére alakult meg a Nemzeti
Lovarda Egylet, amely még az év júniusában hozzáfogott a
lovaglóiskola, torna- és vívóterem, valamint lövölde elhelyezésére
szolgáló együttes építéséhez a Nemzeti Múzeum mögötti nagyméretű
telken. Az építkezés gyorsan folyt, 1858 legelején - bár még nem
fejezték be - sor kerülhetett a használatbavételre. A hosszúkás,
téglalap alaprajzú épület nagy részét a lovaglócsarnok foglalta el,
amely tömegében is kiemelkedett a hosszoldalaihoz simuló, az
istállókat és a pisztolylövöldét tartalmazó keskeny és alacsony
oldalszárnyak közül. A manézs utca felőli oldalát két szintre
osztották: a felsőre szalon került, mely üvegezett árkádsorral nyílt
a csarnokra; alatta a földszint öt hasonló nyílása volt a két
bejárat között. A főépülettől északra külön épületbe került a
tornacsarnok, melyet szintén Ybl tervezett.
Az egyemeletes, kilenc tengelyes, a lovardához hasonló tagolású,
romantikus stílusú épület nem sokáig állt fenn: 1871-ben lebontották
és az Esterházy-palotát emelték a helyére.
A századforduló után az intézmény forgalma jelentősen visszaesett,
amit elsősorban a város fejlődéséből adódó kedvezőtlen
elhelyezéssel, a lovaglóutaktól való távolsággal magyaráztak.
1908-ban az egyesület közgyűlése a lovarda kitelepítése mellett
döntött. A következő évtől kezdődőleg viszont nagymértékben megnőtt
a látogatottság, aminek okát ugyanúgy a központi fekvésben látták,
mint korábban a hanyatlásét, így a helyben maradás, sőt a
továbbfejlesztés alternatívája került előtérbe. 1910-ben a lövöldei
helyiségeket istállóvá alakították át.
A Nemzeti Lovardát a háború után bontották le, a kertek helyére két
évtizede a Magyar Rádió újabb épületeit húzták fel, az összképet
csaknem teljesen tönkretéve. Reméljük a városfejlesztők közeli
terveiben szerepel a Magyar Rádió új épületének a felépítése, míg a
régi épület elbontása után annak helyén közparkot létesítenek.
Forrás:
festeticspalota.hu
Képek:
Szabó Ervin Könyvtár Budapest-képarchívum
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Tervezője:
Ybl Miklós
Építés
éve: 1858
Stílusa:
?
Funkciója:
lovarda és
tornacsarnok
Lebontották:
1948
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
