|
Ybl Miklós a XIX. századi magyar építészet egyik legnagyobb mestere,
a historizmus európai jelentőségű képviselője.
HIRDETÉS
 1814-ben
született Székesfehérváron. Családja az osztrák Klosterneuburgból került az
országba, s nevüket először a székesfehérvári kereskedők listáján fordul elő
1714-ben. Édesapja Ybl Miklós kereskedő, a megyei választmány tagja, édesanyja
Eiman Anna voltak.
Gyermekéveiről kevés adat áll rendelkezésre; három elemi iskolai osztály
elvégzése után, 1825 őszén a bécsi politechnikumba íratták be. A két reáliskolai
és a négy felsőbb osztályt kitűnő eredménnyel végezte. 1831-ben, és Prága
városáról "igen jól és tisztán rajzolt térképet" készített. A kor hagyományainak
megfelelően következett a mesterség gyakorlati elsajátítása. 1832-től Pollack
Mihály tanítványa, aki a legnagyobb elismeréssel adózott az ifjú emberi és
mesterségbeli képességeinek, s felszabadulásakor kitűnő ajánlólevelekkel
bocsátotta útjára. Ezután Ybl a híres bécsi építésznél, Koch Henriknél
dolgozott. Tőle 1840-ben Münchenbe ment, ahol beiratkozott a Királyi Művészeti
Akadémiára. Itteni éveinek hatása korai munkáiban fedezhető fel.
1841. áprilisában Ybl Tirolon át Itáliába indul, hogy magába szívja az itáliai
reneszánszt, de később vízumot szerez a Vatikánba, a Szárd Királyságba,
Poroszországba, Szász- és Franciaországba is. Az ifjúnak egy életre szóló élmény
az olasz ízléssel való találkozás: Palladio, Galeazzo Alessi, Bramante épületei;
Vicenza, Pisa, Velence, Firenze légköre és az átkelés az Alpokon. Későbbi
munkáiban mindennek lenyomata látható épületein.
Ybl bécsi bizonyítványa 14 éves korából
Látogatási bizonyítványa:
"Ybl Miklós úr, aki Székesfehérváron született, 1829/30-as tanévben megszakítás
nélkül látogatta a gyakorlati geometria előadásait a bécsi cs. és kir.
politechnikai intézetben, anélkül azonban, hogy e tárgyból nyilvános vizsgát
tett volna. Fent nevezett szorgalmasan gyakorolta magát az ábrázoló geometriai
feladatokban, szorgalmasan teljesítette a gyakorlati méréseket. Erkölcsi
magaviselete az akadémiai rendszabályoknak tökéletesen megfelelt. Fentieket a
jelen bizonyítvánnyal és az intézet pecsétjével erősítjük meg.
Kiadatott Bécsben, 1830. július 22-én S. Stampfer a gyakorlati geometria
professzora által"
Bizonyítványa: "Ybl Miklós
úr, aki Székesfehérváron született, 1830/31. évben a bécsi cs. és kir.
politechnikai intézetben a gyakorlati geometria hallgatója, egy saját maga által
nagyon szépen és tisztán megrajzolt, Prága városát ábrázoló mintalap gyanánt
szolgáló térképet engedett át díjmentesen a cs. és kir. polit. int. részére,
amiért fent nevezettnek a
jelen igazolást állítjuk ki.
Kelt Bécsben, 1831. augusztus hónap elsején S. Stampfer a gyakorlati geometria
professzora
cs. és kir. polit. intézet"
Magyarországon ez időben még csak
céhes keretek között lehetett valakiből építőmester, ha végigjárta az ehhez
szükséges lépcsőfokokat. Először egy építőmesternél kellett inasként dolgozni,
majd felszabadulva következhettek a legényévek. Az ezután következő kötelező
többéves vándorút után lehetett felkérni a céhet hogy jelölje ki az úgynevezett
remeket. A céh saját tagságát védve gyakran húzódozva járt el a kérelmek
ügyében, így nem volt ritka, hogy az épületterveket nem a tervező írta alá,
hanem kénytelen volt társulni valamelyik céhmesterrel.
Ybl, miután hazatért Budára, az Országos Építészeti Igazgatóságnál szeretett
volna elhelyezkedni, de felvételi kérelmét elutasították. 1932-ben ezért
kénytelen volt elfogadni a céhes feltételek, így elszegődött Pollack Mihály
mellé segédnek. Miután felszabadult és megkapta a "legény" minősítést, Polack
irodájában maradt rajzolóként, ahol épp a Nemzeti Múzeum és a Ludoviceum
építésének ügyei zajlottak.
 A
Pollack Mihály által kiállított bizonyítvány 1836-ból, amely igazolja Ybl nála
töltött időszakát
"Miután Ybel (!) Miklós úr, aki a
magyar királyságban, Székesfehérvár szab. királyi városban született és
alulírott által négy éven át a gyakorlati és elméleti építőművészeti szakban és
azzal minden minőségében összekötött rajzolásban és kiszolgálásban alkalmaztatva
volt; alulírott ezennel tanúsítom, hogy ugyanő a fent nevezett időben mind
viselkedésének legmagasabb erkölcsiségével, mind legszigorúbb becsületességével,
kitartó szorgalmával és ügyességével legteljesebb megelégedésemet és
szeretetemet kiérdemelte. Mint hogy ugyanőt képzésének további folytatása tőlem
elszólítja, ajánlom őt minden helyekre és mindenkinek a legszívesebben és a
legszigorúbb értelemben vett bizonyossággal, aminek megfelelően ezt a
bizonyítványt saját kezűleg kiállítottam, aláírtam és a pecsétemmel elláttam
Pesten, az 1836. esztendő február hó 8-án
Pollack Mihály
építész és építőmester
Pest szabad kir. város választópolgára"
Ybl Miklós 1836-tól a bécsi Heinrich
Koch irodájában dolgozott, akinek megbízásából főpallérként a prágai
Kinsky-palota építését vezette.
A prágai Kinsky-palota
A Koch-nál töltött időszak után Ybl
már elegendő ajánlólevéllel rendelkezett. 1840-től a művészképzés egyik
központjába, a müncheni Képzőművészeti Akadémiába járt, ahol Pollack
megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum nagytermének freskóihoz és a pesti Német
Színház átalakításához készített terveket.
Mivel az építőmesteri jog megszerzésének egyik alapfeltétele a külföldi vándorút
volt, Ybl Miklós Münchenből a tiroli-Alpokon keresztül utazott Itáliába, ahol -
többek között - Veronát, Vicenzát, Padovát, Ferrarát, Bolognát, Genovát és
Firenzét látogatta meg három hónapon útja során.
Mivel megözvegyült édesapja ezután már nem tudta tovább finanszírozni Ybl
utazásait, felvételét kérte a pesti építőcéhbe, ahonnan 16 hónapnyi várakoztatás
után elutasították. Ybl levéllel fordult a Városi Tanácshoz, miszerint ő a
kívánt tapasztalatoknak eleget tett, s kéri a mesteri cím megadását: "Alulírott
kéri magának a polgári építőmesteri jogot megadni, kérését a következő okokkal
támogatván:
Először: mert ezen mesterséget Pollack Mihály kebelbeli építőmester s választott
polgár úrnál megtanulván, s az ottani céhnél legénynek felszabadulván, nevezett
mester úrnál 1832-ik évtől egész 1836-dík február 8-ig rajzoló minőségben
szolgált, amint az a bizonyítványból kitetszik.
Másodszor: mert a felső parancsok rendelte vándoréveket kitöltötte, ami a
mellékletekből látható, melyekből kiderül, hogy Bécsben Koch Henrik építésznél
rajzoló minőségben szolgálván, s most említett építész úr által Prágába
küldetvén, ugyanazon városban a tisztelt felsőbb rendeltetésekhez képest Kinsky
hercegné építette palota építését 3 évekig, kezdettől fogva, tudniillik végső
befejezéséig a mellékelt ok-| levél útmutatása szerint főpallérként vezérlette.
Harmadszor: mert az eredeti údevelek szerint csekély tapasztalási tanulmányi
öregbítéséül külföldön is több ideig utazván; így a többször idézett felsőbb
rendelések e részben kívánatinak is eleget tevén, s ekképp (egész szerénységgel
legyen mondva) az építőmesteri jog elnyeréséhez kívántató tulajdonokkal
felruházva levén, egész alázattal kéri magának a polgári építőmesteri jogot
megadatni, s az érdemes kebelbeli kőmíveseket a remek feladására utasítani,
egész tisztelettel maradván a nemes Városi Tanácsnak.
Kelt Pesten, nyárutó 23-án 1841 alázatos szolgája ifjabb Ybl Miklós"
Amíg a Városi Tanács elbírálta Ybl levelét, mestere fiával, a céhmesteri címet
már megkapott Pollack Ágostonnal alapítottak "Építészeti Intézetet". Közös
munkájuk volt a debreceni Nagytemplom átépítési terve, az első óvónőképezde
Pesten és az ikervári Batthyány-kastély átépítése. A néhány éves - de sajnos nem
túl sikeres - együttműködés után Ybl vidéken kezdett dolgozni, ott, ahol az
arisztokrata megrendelők figyelmen kívül hagyhatták a céhes előírásokat.
Pest város tanácsa végül igazságot szolgáltatott: a céh 16 havi várakoztatása
ellenére, Ybl miklóst "kebelbeli kőmíves mesternek" jelölte - Szepesi
Ferenc tanácsnok 1843. január 16-i aláírásával. A hivatalos bejegyzés csak
1863-ban született meg.
Ybl bécsi mesterén keresztül került kapcsolatba a Károlyi családdal, s Koch úr
ajánlásának segítségével immáron ő fejezhette be a Koch által elkezdett csurgói
kastély átépítését. 1845-ben Károlyi megbízta Ybl-t fóti kastélya átépítésével,
majd a templom megtervezésével. Ybl még ezen a télen újra Itáliába látogatott,
hogy ott készüljön a nagy munkára, és visszatérésekor meg is kezdődött az
építkezés, amely egy csapásra híressé tette.
1846 telének folyamán Ybl ismét Itáliába utazott tanulmányútra, s eljutott
Rómába is. 1847-ben már uradalmi főépítészi állást kapott, folytatta a templom,
a hozzá kapcsolódó plébánia és iskola együttesét és a kastély átépítését. Az
építkezés az 1848-as szabadságharc miatt megszakadt, s azt csak Károlyi István
szabadulása után folytathatták.
A fóti Károlyi-kastély
Ybl Miklós 1851-ben feleségül veszi
a grazi születésű Lafite Ida nevű nevelőnőt. Házasságukat a fóti plébánián
jegyezték be. Az esküvő után Pestre költöztek. Házasságuk alatt egyetlen
gyermekük született, Félix, de később magukhoz vették Pollack Mihály unokáját,
Máriát is. Ekkoriban Ybl már a magyar főúri világ kedvelt építésze volt.
Első pesti műve az
Unger-ház volt, melyet további romantikus stílusú épületek, bérházak, a
Nemzeti Lovarda,
vidéki kastélyok és templomok tervei követtek gyors egymásutánban. 1860-ban
Széchenyi is megkeresi, hogy cenki birtokára templomot terveztessen, de ennek
terveit a gróf már nem láthatja, mert néhány hónap múltán meghal.
Ybl romatikus korszakának szülöttei a híres arisztokrata családoknak (Zichy,
Festetics, Apponyi, Andrássy, Esterházy, Orczy) épített kastélyok, templomok,
gazdasági épületek, amelyek a kor angol eszményét követik, és a Tudor-stílusra
emlékeztetnek.
Az 1860-as években Ybl irodája és lakása az Üllői úton, Károlyi György
bérpalotájában volt, amelyre ő tervezte a második emeletet. Anyagilag
megerősödött, építési telkeket vásárolt, amelyekre saját vállalkozásában
bérházakat épített.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Neve:
Ybl Miklós
Született:
1814., Sz.fehérvár
Elhunyt:
1891., Budapest
Nemzetisége:
magyar
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
Ybl Miklós pályaterve a
Magyar Tudományos Akadémia épületére
Stílusában a romantikát fokozatosan
felváltotta az egyre divatosabb neoreneszánsz. Ebben az időben tervezte a Budai
Takarékpénztárat, a Geist-házat és a Ganz-házat is. Részt vett az Akadémia
palotájának meghívásos tervpályázatán, amelyet a neves berlini építész,
Friedrich Stüler nyert meg. Az építés vezetését Ybl-re és a fiatal Szkalniteky
Antalra bízták. A kivitelezéssel egy időben létesült a palota mellett az Ybl
által tervezett akadémiai bérház is.
A mesterhez azonban nemcsak mágnások fordultak, hanem intézmények és polgárok
is. Kiváló szakértelemmel dolgozott, és végleges megoldásai mindig jobbak
voltak, mint tervei. Ugyanakkor szerény volt, és önzetlen, szemében jóság
tükröződött.
1862-ben folyamodik újra a "tekintetes Építész-Czéhhez", hogy kebelébe
fogadja, ám a kötelező "Remek" elkészítésére sajnos nincs ideje, annyi a
munkája. A Helytartótanács 1863-ban megállapítja, hogy "folyamodónak ezen a
téren kitűnő gyakorlati és elméleti képessége mellett nemcsak az általa
tervezett és vezetett nagyobb építkezések, hanem ezen város és az Országos
Építészeti Igazgatóság pártoló véleménye is elegendőnek tanúskodnak", és
végre épp egy évvel a folyamodvány beadása után Ybl Miklós 20 év várakozás után
végre céhtag lesz.
1864-ben megszületik fia, Félix.
Ybl ezekben az években már búcsút mond a romantikának, amelyben nála Kelet és
Nyugat formavilága harmónikusan összeforrt, ezért kortársai hűtlenséggel
vádolják. Ybl Ervin szerint "a művészetnek mindig meg kell újulnia, a
legdicsőbb korszakokat is gyorsabb-lassúbb átalakulás, a stílusok folytonos
változása jellemzi (...) a megállás mindig terméketlenséget, halált jelent
(...)".
A magyarországi építési kedv csak az 1867-es kiegyezést követően lendül fel, de
irodájának így is bőven akadnak megrendelései: ekkor épült fel a Nemzeti Múzeum
háta mögött Festetics György, Károlyi Alajos és Pálffy Pálné palotája. Még
bútorzatot is tervez a Nemzeti Múzeumba, öntöttvas rácsot a budai rakpartra.
1865-ben felmerül az országgyűlés összehívására alkalmas épület, az ideiglenes
képviselőház építésének igénye is. A mai Bródy Sándor utcai épület (lásd:
Képviselőház)
rekordsebességgel, három hónap alatt épült fel. 1865. szeptember 11-én kezdik
meg az építkezést, és november 4-én már sor kerül a falegyen-ünnepségre: 90
napot kaptak az épület befejezésére, ezért 800 munkás dolgozik rajta, köztük
bécsi asztalosok. Ennek oly nagy volt a sikere, hogy ezután már egyre több
megrendelés érkezett bankoktól, részvénytársaságoktól és a nagypolgárság
képviselőitől is. Ybl-t a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetik ki.
A Képviselőház napjainkban
Az 1960-as évek második felében Ybl
Miklós fő tevékenységi területe a
Margitsziget,
amely ekkor még József nádor fia,
Habsburg József tulajdona volt. Az itt talált nagy mennyiségű kénes
hévízre alapozva a főúr világfürdőt akar létesíteni, és ennek megtervezését
Ybl-re bízza. A fürdőtelep központi része a Margitfürdő lett, amely köré
szállodákat, kisebb-nagyobb pavilonokat, ivócsarnokot építettek - még a stílusos
fa illemhelyekről sem feledkeztek meg. A hatalmas koncepció teljes egészében nem
valósult meg, de a sziget pavilonszerű beépítése Ybl egyik legsikeresebb
alkotása volt. Az együttes sajnos a II. világháború alatt megrongálódott, így
legnagyobb részét lebontották. |
|
Ybl Miklós margitszigeti
fürdőtelep terve
|
Hild József halála után, 1867-ben kapta feladatul a Szent István
Bazilika építésének befejezését. A végleges rajzokig rengeteg
tervváltozat született, de mire a kivitelezéshez foghatott volna,
beomlott a rossz minőségű kőből épült pillérek felett a félkész
kupola. E lassú építkezés végigkísérte Ybl egész további pályáját, s
utolsó rajza is a lipótvárosi templomhoz készült. Elkészülésekor a
Hild-féle templom jellegzetes Ybl-alkotás lett, amelynek kupolája
Pest háztömegét is megkoronázta. A munkát végül Kauser József
fejezte be, több mint egy évtizeddel Ybl halála után.
Ybl Miklós Bazilikája
Ybl
az 1870-es évek elején Lónyay Menyhért pénzügyminiszter
kezdeményezésére nekifog a Fővámház építésének (lásd:
Közgazdaságtudományi Egyetem). Az épület bár nagyszerűnek
mondható, mégsem hoz sikert Ybl számára, és sokan kifogásolják annak
beosztását és pazarló kivitelezését. Leginkább a költségek
túllépését és a pazarlást kifogásolják. Ney Béla miniszteri
főmérnök, a tanítvány és barát azonban kiáll a mester mellett, s azt
korszakot jelzőnek nevezi. A bírálat okát a tudatlanságban,
rosszakaratban és nyegleségben látja.
1870-ben indul útjára a
Szépítő Bizottmány helyébe lépő
Fővárosi Közmunkák Tanácsa, melynek vezetője
Podmaniczky
Frigyes lesz. A bárót a szabadságharc letörése után
besorozták az osztrák hadseregbe, és elvitték Olaszországba.
Visszatértekor esküdött fel Budapestért, mert megdöbbentette az
akkori város gyalázatos látványa és semmirekellő állapota. A
Közmunkák Tanácsa Podmaniczkyt bízta meg a
Sugár út rendezésével, és az általa vezetett bizottság 1873.
szeptemberében meghívásos pályázatot hirdetett az
Operaház
megtervezésére.
A sok-sok beérkező, rangos terv közül Ybl terve kiemelkedőnek
bizonyult, így az ő pályaműve nyerte el az első díjat. 1875-ben
kezdődtek el a munkálatok, s néhány hónap elteltével az építés
vezetését is őreá bízták, amely nem bizonyult könnyű feladatnak: a
miniszterelnök költségredukciót kért tőle, s a szűk terület is
határt szabott a munkának.
A bokréta ünnepet 1878. december 7-én tartották meg. A munkások a
Rákóczi-induló hangjára vonultak fel, és mind szeretettel
szorongatták "a mi Ybl bácsink, Miklós mester" kezét.
Az Operaház és a Sugár út 1896 körül
1887.
szeptember 27-én a királyi család jelenlétében a Bánk bánnal
nyitotta meg kapuit Európa egyik legszebb operaháza, amely Semper
drezdai, Garnier párizsi dalszínházával vetekszik. "Az Operaház a
nemes ízlésnek, a fegyelmezett pompának lett a kifejezője. Egyben
kitűnő bizonyítéka annak, hogy a historizmus idejében is jöhettek
létre mesterművek. Az egyedüli nélkülözhetetlen követelmény az
alkotó igaz tehetsége" - írja Ybl Ervin.
Ybl utolsó nagyszabású munkája a budai vár kiépítési terve volt. A
krisztinavárosi szárny kivitelezésében unokaöccse, Ybl Lajos is
segédkezett. 1875-1882 között építi fel Ybl a Várkert Duna felőli
lezárását, az ún.
Várkert-bazárt, amely miatt megkapja a Lipót-rend
lovagkeresztjét, 1885. június 21-én pedig a király a főrendiház
tagjává nevezi ki.
A Királyi Palota munkálatait az idős mester sajnos már nem tudta
befejezni - örökébe Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, a reneszánsz
legkiválóbb magyar ismerője lépett.
Ybl Miklós 1891. január 22-én halt meg.
Ybl Miklós 1889-ben, 75 éves korában
Szobrát halála után öt évvel a Várkert előtti Duna-parton, a róla
elnevezett téren állították fel.
"Mesterünk
volt, nemcsak abban az értelemben, hogy a tudás terén elsőül
mindenikünk föltétlenül elismerte őt; nemcsak úgy, hogy sokan
közülünk tényleg közvetlenül tőle nyertük képzettségünket, de
mesterünk volt, mert ő volt a központ, ő volt a végső menedék minden
ügyeinkben, minden bajainkban; ő volt a tanácsadás, a segítség, a
vigasztalás, a gyógyítás kútforrása, amelybőlannyian, mindnyájan, s
oly sokszor merítettünk; egy valódi „páter familias"
építőművészetünk családtagjai közt...
Reám nézve éppen huszonnyolc évig tartott az a szerencsés időszak,
amíg vele legőszintébb viszonyban élhettem: eleintén mint segédje,
később - némely kisebb dolgaiban - mint társa; majd megajándékozott
barátsága indulatával, aztán násznagyom, komám lett, s megengedte,
hogy bizalmasává lehessek, aki hozzá minden körülmény közt bátran
fordulhattam, abban a föltétlenül biztos tudatban, hogy nála süket
fülekre nem találok!"
(Ney Béla - Építő Ipar, 1891)
"Sajátságos találkozása a véletlennek, hogy Schmidt Frigyes lovag
elhunytával egyszerre - a Monarchia másik államának fővárosa is
elvesztette legöregebb és legjelentékenyebb építészét. Január 23-án
halt meg Schmidt, a második Mester, kinek nevével az új Bécsnek
építészetileg nagyszerű emelkedése örök időkre összeforrt; egy
nappal előbb, január 22-én költözött el az élők sorából Ybl Miklós.
A nyugat-európai világ még ma sem ismeri eléggé azt a tényt, hogy
ott - a bornak és a huszároknak hazájában, mely a legtöbbek
szemeiben „messzire Törökországban fekszik" — olyan művészi élet
ébredt, melynek más európai fővárosokéival való összehasonlításától
tartani az illetőknek egyáltalában nincs okuk. Majdnem egy teljes
negyedszázadig - mialatt Magyarország a legnevesebb politikai
rázkódásokat szenvedte, melyek után azonban erőit annál
hatalmasabban egyesítette - működött Ybl egész csendben - a
lakóházak építése közben különösen a gr. Károlyi család templomainak
szentelvén tehetségeit, míg végre lehetővé vált talentumát méltó
téren érvényesíteni. [...] Miután Magyarország 1867-ben politikailag
új életre ébredt - Ybl is számos egyéb művet teremtett. [...] E
művek legtöbbje az elsőrangú monumentális építmények közé tartozik.
A ferencvárosi templom kivételével, mely román stílben van tartva,
valamennyi az olasz reneszánsz stílhez tartozik, ahhoz a stílhez,
melyet a múlt század elején a bécsi nagy építészek az arányok
szépségével, erőteljes kifejezéssel, saját modorukban megalkottak,
és melyet „bécsi reneszánsznak" mondhatnánk. Ybl mestert
kétségtelenül e stíl újabb képviselői közt a legelőkelőbb helyek
egyikére állíthatjuk; műveit minden
kicsinyes hatásvadászattól mentesen, nemes, harmonikus nyugod tság
és igazi monumentalizmus jellemzi, alkotásai művészi egyéniségének
sajátos jellegét mutatják, amely nemcsak teremtő erejével, hanem
talán még inkább mintaképével a leglényegesebb tényező volt abban,
hogy a szép, hatalmasan virágzó Duna-parti város építészetileg is a
megfelelő rangra emelkedett.
(Deutsche Bauzeitung Ybl Miklósról, Építő Ipar, 1891)
Gerle
János és Marótzy Kata nyomán |
|
|
