|
A gótikus elnevezés még a reneszánsz virágzása idejéből
származik, amikor így nevezik el a késő középkor művészetét. A kor
felfogása szerint ugyanis ez a művészet - az antik aranykor
után - a barbár gótok szellemét tükrözi, szakítást az ókor
elveivel. A gótika a feudalizmus virágkorának első felében, a
XIII-XV. század végéig uralkodó stílusirányzat Normadiából indult, s
a keresztény vallás uralma határozta meg.
A gótikus székesegyház, más szóval katedrális
kialakulásához hosszú technikai-konstrukciós fejlődés teremtette meg
a lehetőségeket. Az építészek - nagy gyakorlati tapasztalataik
mellett - egyre fokozottabban támaszkodnak a matematikai
ismeretekre. A román korban gyakran alkalmazott keresztboltozatot
tovább tökéletesítették.
Az építészetben a csúcsíves keresztboltozat, a karcsúbb, magasabb
oszlopok és a támpillérek rendszere lehetővé tette az épületek
felfelé történő kialakítását. A falak teherhordó szerepére már nincs
szükség, ezt a külső támpillér-hálózat biztosította. A románkori
félkörívességgel szemben megjelenik a csúcsívesség, nagy, keskeny,
magas üvegablakokkal tagolt falak jellemzők. A templomok alaprajza
az ún. latin kereszt arányait követi, vagyis a kereszthajó 2:1
arányban metszi a főhajót. Az építésnél főleg terméskövet
használnak, kváder követ csak a sarkok megerősítésére alkalmaznak.
Polgárházak bejáratánál gyakori volt az ülőfülke építése. A
szobrászat az építészetet szolgálta, a faragott szobrok gyakran
oszlopot helyettesítettek. A festészetre a miniatúrafestészet, az
üveg- és oltárképfestészet, ill. a freskófestészet jellemző.
Jelentősebb gótikus templomaink: a soproni Kecske templom, a kőszegi
Szent Jakab templom, a ráckevei görökeleti szerb templom (copf
átépítéssel), a nyírbátori minorita templom, a pécsi Székesegyház
Ny-K-i homlokzata, a veszprémi Gizella kápolna, a székesfehérvári
Anna kápolna, Mátraszőlős, Isaszeg, Nagybörzsöny bányásztemplomai, s
végül, de nem utolsó sorban a budai Mátyás templom (tornya XIX.
századi átépítés), és a Belvárosi templom.
Váraink közül e stílusban épültek: Várpalota, Várgesztes, Gyula,
Nagyvázsony, Csesznek várai, de e stílus jellemző a Budai vár
lovagtermére, a siklósi vár erkélyére, a sárospataki Vörös toronyra,
a győri püspöki vár ülőfülkéire is.
Mátyás király uralkodása idején a klasszikus ókori művészetet újra
felfedező reneszánsz stílus térhódítása volt jellemző.
Gótikus stílusú műemlékek Budapest területén
Budapest gótikus építészete már a XIV. századtól kezdődően
kiemelkedő volt: Budán emelték a kor Európájának egyik legszebb
gótikus királyi várkastélyát. Ezt azonban az évszázados török
hódítás, s az ezt követő keresztény felszabadító harcok (1686)
teljesen megsemmisítették.
Nagy Lajos építteti meg a budai várkápolnát, és magasabb színvonalra
fejleszti Visegrádot. Ő építteti meg Diósgyőr várát is. A magyar
gótika Zsigmond alatt virágzik, az ő uralkodása idején épül a budai
Friss-palota, a bazilikális rendszerű templomokat csarnoktemplommá
építteti át.
1974-ben komplett szoborcsoport tárult a felfedező kutatók szeme
elé, amelyekről azt hitték a kutatók, hogy örökre elpusztultak. A
szobrok egy viszonylag kicsi lelőhelyen kerültek elő, melyeket
egykor szemétre vetettek, ezért sérültek és csonkák, de így
maradhattak meg a középkori magyar királyi udvar művészetét és
életét idézve.
A Várnegyedben jelenleg egyetlen gótikus lakóházat találunk. A
Tárnok utca 14-16. szám alatti házakat a barokk korban teljesen
átalakították. A II. világháború bombázásai során megsérült barokk
külső mögül előtűntek a gótikus részletek, többek között a
homlokzati festés maradványai, a kőből faragott ajtó és
ablakkeretek. Mindkét épület sajátossága a gótikus kőkonzolok által
tartott, az utca felé erősen kiugró emelet.
A 14-es számú ház gótikus ajtaja mellett megmaradt a lehajtható
ablaktáblájú eredeti üzletablak is. Helyreállításuk során a
középkori hangulatot sikerült teljes egészében megőrizni.
Az Országház utca 2-es szám alatti ház kapubejárójában találunk két
gótikus ülőfülkét is.
Megjegyzés:
A Mátyás-templom
neogótikus tornya a XIX. században épült, míg az ugyancsak ebben a
században készült gótikus irányú Országház a budapesti eklektikus
építészet egyik legszebb példája. A Belvárosi plébániatemplomban
2010-ben találtak és tártak fel egy gótikus falfestményt, amely
Madonnát ábrázolja fehér ruhában, karjában csöpp gyermekkel.
Az István-torony délnyugat
felől és a Friss-palota északkeleti homlokzata
(illusztráció Zolnay László
A budai vár című
könyvéből) |
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
