|
A barokk művészet meglehetősen egyéni módon kezelte, sőt lényegesen
átformálta a klasszikus formákat. A XVIII. század végén az építészek
újra az antik művészet újjáélesztésén fáradoztak. Már nem elégedtek
meg késői korok közvetítésével, hanem az eredeti, ókori alkotásokból
merítettek. Felkutatták, felmérték és lerajzolták a még meglévő
római és görög épületeket, sőt ásatásokat is indítottak. Egymás után
jelentek meg az illusztrált kiadványok, melyek távoli vidékek ókori
emlékeit ismertették. Alaposan megfigyelték az antik építészeti
formákat, arányokat és típusokat, és a tanultakat a kortárs
építészetben is felhasználták. Véleményük szerint az antik művészet
a tökéletesség olyan fokát érte el, amelyre egyetlen későbbi kor sem
jutott el.
A klasszicizmus a rend, a fegyelem, az egyenes vonalak, a
szimmetria, az ókori művészetek motívumainak alkalmazása jellemző,
mintegy ellenhatásaként a barokk művészetnek. Az építészetben a
hosszú, sima homlokzat egyhangúságának feloldására középen oszlopos
csarnokot építettek háromszögű oromzattal (timpanon).
A festészetben az ember ábrázolása került előtérbe a vallási
témákkal szemben. A belsők díszítése is szándékosan egyszerű, a
barokk mennyezetfestés nem divat többé. A díszítőformák nagy része
antik eredetű. A lépcsőházak egyszerűek, de tágasak. A klasszicista
alkotásmód jellegzetessége, hogy a művész egy régi kor alkotásait
hívta segítségül saját feladatainak megoldásához.
Klasszicista építészetünk két legkiválóbb képviselője:
Pollack Mihály
és Hild József.
Klasszicista épületeink: Budapesten a Nemzeti Múzeum és a
Szépművészeti Múzeum, a budavári alagút Clark Ádám tér felőli
bejárata, a Károlyi-palota, az óbudai Zsinagóga és az evangélikus
templom a Deák téren, Egerben és esztergomban a Székesegyház
(bazilika), Nagycenken a temetőben a Széchenyi Mauzóleum, Fóton a
Károlyi kastély, Baktalórántházán a Degenfeld kastély, Adonyban a
Zichny kastély, Pakson a Szeniczey kúria, Abonyban a Lavaka, Sivó,
Vigyázó kúriák, Túrkevén a "Jégpalota" kúria, Gyömrőn a Teleki
kastély, Hegyfalun (Vas megye) a Széchenyi kastély, Debrecenben a
ref. Nagytemplom és a ref. Kollégium és könyvtár.
A XIX. század második felében szinte valamennyi művészeti ág
szűkösnek érzi a klasszicizmus szigorú kereteit, szabályait és az
egyéniség szabad érvényesülését kezdte hirdetni. A figyelem a
nemzeti múlt kutatására irányul. Ez az időszak a
romantika és
eklektika (historizmus)
korszaka.
A romantikus építészetre a könnyen sokszorosítható elemek - gipsz
rozetták, stukkók, rácsok, oszlopok - használata jellemző.
Legjelesebb képviselői:
Ybl Miklós és
Feszl Frigyes.
Romantikus ízlésű épületeink: Budapesten a
Pesti
Vigadó, a
Dohány utcai zsinagóga, a
Nyugati pályaudvar, Fóton a római katolikus templom, Tatán a
vár, Szegeden a "Fekete" ház, Vépen az Erdődy kastély.
Klasszicista stílusú műemlékek Budapest területén
|
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
