|
A neostílus a XIX. századi historizáló törekvésekkel kapcsolatos
irányzatok megjelölése. A neostílusok közös jellemzője, hogy csak
egyetlen korszak motívumait használják fel egy épületen belül.
Legelőször a neogótikus építészet bontakozott ki, majd sorra
felelevenítették a barokk, a romantika és a reneszánsz elemeit, így
jöttek létre a neoromán, neoreneszánsz, neobarokk stílusok.
Nyugat-Európában a neostílusokból hamar kibontakozott az azokat
keverő eklektika. Magyarországon a neostílusok (és az eklektikus
törekvések) a historizmus korszakában érvényesültek. A XIX. század
közepén bizonyos mértékben az iparművészetre is jellemző volt a
historizmus eme formája, főként a neobarokk.
Neogótika
A neogótika az első romantikus építészeti stílusirányzat, amely
tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik. A XVIII. században
alakult ki Angliában. Horace Walpole, az első brit miniszterelnök
fia úgy építtette meg kastélyát, a Stawbery Hillt, hogy az a
középkort idézze. Kortársai ekkor kinevették és különcnek tartották,
azonban ez a kastély a romantikus építészet első példája.
A XIX. század 30-as, 40-es éveiben volt az angol romantika
virágkora, ekkor már valóságos divat volt a neogótika. Ezt az
időszakot gótikus újjászületésnek (gothic revival) nevezték. A
század közepén felépült a londoni Houses of Parliament, Charles
Barry tervei alapján, majd a Tower Bridge is, amely stílusával a
Towerhez kíván illeszkedni. Nyugat-Európában a század második
felében a neogótikát és általában a neostílusokat kiszorította az
eklektika és a vasvázas
építkezés.
Magyarországon, mivel a romantika csak később jelent meg, a
neogótika a historizmus egyik megnyilvánulása, mert a romantikát a
Feszl-féle nemzeti építészet képviselte a század közepén. Érdekes
azonban, hogy a középkor hangulatát felidéző, olykor gótikus
elemeket is felhasználó építészet már korábban jelen volt: a Povolni
Ferenc által tervezett pétervásári plébániatemplom (1817) európai
viszonylatban is különlegesség. A 40-es években Brein Ferenc ún.
Csősztoronya és
Ybl Miklós fóti
plébániatemploma képviseli a romantikus-neogót építészetet. Ám
ahogyan Ybl, egész Magyarország építészete átváltott az eklektikára.
Eklektika és historizmus egyszerre és egymástól áthatva jelentkezett
a század utolsó évtizedeiben. A magyar neogótikus-eklektikus
építészet szép példáit elsősorban Budapest adja. Bérpalotákon
jellegzetes gótikus motívumok bukkannak fel, olykor tisztán, olykor
reneszánsz és barokk motívumok között is. A neogót építészet
világviszonylatban is jelentős alkotása a
Steindl Imre
tervei alapján épült
Országház.
Az épületen minden elem gótikus, a kupolát és barokkos alaprajzot
kivéve.
A korszakhoz hozzátartozik a műemlékek helyreállításának folyamata
is, amely néha több kárt okozott, mint hasznot. A
Mátyás-templom és kassai Szent Erzsébet-dóm valóban új
külsőt kaptak Steindl Imre tervei alapján, azonban az eredmény
igazolta a műemlékvédő célokat. A
Vajdahunyad-vár helyreállítása során viszont az eredeti
gótikus elemeket eltávolították (miután Steindl nem tudott már a
helyreállítással foglalkozni), helyükre a környezetbe nem illő
neogót részletek kerültek.
Neoromán
A neoromán építészet a romantika egyik ágaként indult a XIX. század
második évtizedében. Ez az időszak volt a romantika névadásának
ideje is: addig kora középkori, bizánci
építőművészetről beszéltek. Gunn 1819-ben a romaneszk, de
Gerville 1823-ban a római művészet kifejezést javasolta.
Ezzel összefüggésben alakult ki a neoromán építészet, amely
kezdetben csak felidézte a kor hangulatát, ezért is a romanika egy
ága.
A második periódus már a romanikából kinőtt historizmushoz tartozik.
Ekkor tanulmányozták tudományos részletességgel a román templomokat,
s a neoromán építészet céljává a tökéletes másolatok létrehozása
vált. Főleg azokban az országokban virágzott, ahol az első
építészeti emlékek a kora középkorból, vagy a IX-XII. századból
származtak, így hazánkban és Lengyelországban.
Magyarországon jellegzetes példája a Halászbástya, a Gellérthegy
Duna-parti szakaszán épített erődítés. Az Egyesült Államokban és
Kanadában alkalmasnak találták a romanika stílusát saját nemzeti
építészetük megteremtésére, és sajátos ideális neoromanika jött
létre.
A hazai neoromanika gyakran nem tisztán román stílusú, ennek példája
a szegedi dóm. Az épületen gótikus támívek is helyet kaptak.
Neoreneszánsz
A neoreneszánsz a historizmus azon fajtája, mely a reneszánsz
stíluselemeit alkalmazza vagy utánozza. A neogótika után bontakozott
ki, s jelentős szerephez jutott Magyarországon. Eredete arra
vezethető vissza, hogy a XIX. század embere feltétlenül hitt a
fejlődésben, a polgárosodásban, és a felvilágosodás óta a
reneszánszot tekintették az újkor kezdetének.
Az építészek egyre inkább elszakadtak a romantikus építészet
elveitől. A romantikus félköríves stílus és a neoreneszánsz közti
átmenetet képviseli a magyarországi építészettörténet egyik
vízválasztója, az August Stüler tervezte
Magyar Tudományos Akadémia épülete.
Forrás: Wikipédia
|
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
