|
A román stíluskorszak a középkori művészet korai időszaka. Az
elnevezés onnan ered, hogy olyan földön alakult ki, amely korábban a
Római Birodalomhoz tartozott, vagyis ahol a római kultúra örökösei
éltek. A román stílus egész Európában meghonosodott.
A formák itt nem kapcsolódnak szorosan a római példákhoz: a
román művészet valójában önálló, sajátos felfogást alakított ki. A
feudális társadalom kialakulása jellemzi a korszakot.
A műalkotásokat a tömör formák, négyszögűre faragott kövek (kváder
kövek), vaskosabb arányok és egyszerűbb kompozíciók jellemzik. A
falak viselik a tetőszerkezet súlyát, az ablakok keskenyek,
félkörívesek. Jellegzetesek a faragott rózsaablakok, a befelé
szűkülő "bélleletes" kapuk, melyek többnyire díszesek. A templomok
hossztengelye Ny-K irányú, általában három hajósak, bazilikás
elrendezésűek. A súlyos falak, vaskos pillérkötegek, a szűk ablakok
miatti kevés fény olyan, mint egy erődítmény belseje. Mindennek
feladata volt, ugyanis a templomok egyúttal védelmi célokat is
szolgáltak.
A román szobrászatban a jelképes, állatfigurákkal történő kifejezés,
elsősorban az épületszobrászat jellemző, a festészetben a fal-üveg
és miniatúra festészet virágzott.
A legszebb román templomaink: a jáki Szent György templom, a
lébény-miklósi és a zsámbéki templom, az ócsai templom, a tihanyi
altemplom, a bélapátfalvai ciszterci apátsági templom (torony
nélküli, míg a bencés román templomok kéttornyúak, lásd a jáki
templom), a pannonhalmai apátsági templom.
Román stílusúak a sárospataki és visegrádi várak lakótornyai és az
esztergomi királyi palota is.
Rómán stílusú műemlékek Budapest területén
Megjegyzés:
Belvárosi plébániatemplom: a kéttornyú templom Pest legrégibb
épülete, melyben a XII. század végére kialakított román stílusú
bazilikából csak egy ívsoros párkány maradt fenn a déli torony
belsejében. Ezt Mátyás király korában késő gótikus építészeti
részletekkel gazdagították, amely épület Buda 1868-as
visszafoglaláskor megrongálódott, majd leégett. A templomot végül
1725-1740 között, barokk stílusban állították helyre.
Mátyás-templom: a templom első okleveles említése 1247-ből
származik, de az egyházi hagyomány szerint a templomot Szent István
király alapította már 1015-ben. A feltehetően román stílusú
templomot IV. Béla a tatárjárás után, 1255 és 1269 között tornyos,
háromhajós bazilikává építette át.
A neoromán stílusú Árpád-házi Szent Margit plébániatemplom
tornyai (kép: Varga Máté)
|
HIRDETÉS
HIRDETÉS
|
