|
Budapest fejlődése alatt számos olyan gigantikus épület- vagy
városrendezési terv készült el, amelyek valamilyen oknál fogva nem
kerültek megvalósításra, és egyúttal a fiók mélyére helyezve a
feledés homályába merültek. Az alábbiakban e tervek egy részét
felkutatva és összegezve próbálunk képet adni arról, milyen
nagyszerű tervek születtek egykoron méltán híres építészeink
fejében, s milyen nagyszerű terveket állíthatnánk szembe a mai kor
építészeinek értékelhetetlen munkáival.
HIRDETÉS
Nemzeti Emlékcsarnok |
 |
|
 A
főbejárattól eltekintve az épület mind a négy égtáj felé egyező
homlokzatú. Mind a négy oldalán két-két, összesen nyolc kőből
faragott, nagy kopjafaszerű pillér áll, a tövében az ősmagyarok: a
Hét Vezér és Árpád őrző szellemének jelképei. |
|
Tovább |
|
Nemzeti Panteon |
|
|
|
 A
nemzeti panteon terve már Széchenyi fejéből is kipattant, aki
1843-ban egy egész könyvet szentelt a Gellért-hegy tetején
létesítendő "Üdvlelde" gondolatának. E panteon lett volna a nemzet
nagyjainak közös temetkezőhelye. Széchenyi elképzelését fia,
Széchenyi Ödön vetette fel ismét 1871-ben a közelgő millenniumi
eseményekkel kapcsolatban. |
|
Tovább |
|
Reichstag |
|
|
|
 A
Reichstag, azaz a német birodalmi gyűlés székházának pályázatára Steindl Imre 1872-ben nyújtott be terveket, amelynek építése a német
egyesítés után sürgető igényként jelentkezett. Összesen 103 pályamű
érkezett, amelyek közül az első díjat Ludwig Bohnstedt neoreneszánsz
terve nyerte el. |
|
Tovább |
Folytatjuk! |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
