|
Nagy
politikai játszma zajlik a főváros körül. Úgy tűnik, a Fidesz kemény magja
móresre akarja tanítani a külön utakon járó Tarlós Istvánt. A
főpolgármester az utóbbi időben többször is konfliktusba keveredett Orbán
bizalmi embereivel a főváros finanszírozását illetően. Legutóbb Lázár
János nyilatkozata nyomán volt egy csörtéje, mert a Fidesz frakcióvezetője
lenézően szólt róla, amiért nem tud tíz százalékot spórolni a fővároson.
Mára az ügy akuttá vált. A főpolgármester szerint ha a normatív támogatást
és a forrásteremtést is elveszik Budapesttől, nem lehet megoldani a BKV
problémáit.
Rendkívüli ülést tart ma a Fővárosi Közgyűlés
Tarlós István főpolgármester szerdára összehívta a Fővárosi Közgyűlés
rendkívüli ülését, amelyen a BKV anyagi helyzetének rendezéséről lesz szó.
A városvezető korábban azt mondta: a főváros 15 százalék forrást zárolna
az intézményeknél, és a BKV működési céljaira fordítaná. Hat plusz
négymilliárd forint közvetlen pénzügyi támogatást nyújtana a cégnek, 9
milliárd forint tagi kölcsönt adna április 30-ig, befagyasztaná az összes
nem kötelező feladatot, és a legvégső esetben tarifaemelésről is döntene,
ha a kormány felszabadítaná a 32 milliárd forintos normatív támogatást, és
megadná a főváros által kért 21 milliárd forintos segítséget.
"Ha a BKV jelenlegi helyzete miatt fontolgatnám a lemondásomat, mit
kellene tennie annak a miniszternek, aki elvette a normatív támogatást,
vagy azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik fővárosi polgármesterek
is, és megszavazták a forráselvonást, vagy annak a Horváth Csabának, aki
főpolgármester-helyettesként ilyen állapotban hagyta hátra a közlekedési
céget" – jelentette ki Tarlós István főpolgármester az m1 Ma reggel című
műsorában.
A városvezető szerint ha a normatív támogatást és a forrásteremtési
lehetőséget is elveszik Budapesttől, egy lehetőség marad a BKV
problémáinak megoldására, az, hogy pénzjegynyomdát nyissanak a városháza
alagsorában, erről azonban a belügyminiszter lebeszélte.
Emlékeztetett arra, hogy még a Gyurcsány-kormány sem vette el a fővárostól
a normatív támogatás. Szerinte, ha ezt megvonják, felesleges a BKV hosszú
távú programjáról egyeztetni.
Úgy vélte: ha a dúsgazdag New Yorkban be lehet vezetni a dugódíjat, akkor
Budapesten is meg lehet ezt tenni. ki kell építeni a P+R parkolókat, meg
kell változtatni a forráselosztást, a parkolási díjakat pedig be kell
forgatni a tömegközlekedésbe.
Beszélt arról is, sokszor hallani, hogy egy a leggazdagabb régió oldja meg
a saját problémáit. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a magas GDP
miatt még el sem tud indulni uniós pályázatokon a főváros. Az új
mentőautókból például Budapest egyet sem kaphatott – hozta fel példaként.
Kiemelte: a város nulla mértékben részesül az itt befizetett
jövedelemadókból 2012-től.
A csőddel való riogatásnak hagyományai vannak
A közlekedési vállalat pénzügyi gondjai nem újkeletűek, a cég folyamatosan
veszteségesen gazdálkodik, és lényegében a rendszerváltás óta nemigen
törődtek a hatékonyabb működtetésével. A csőddel való riogatásnak már
hagyományai vannak, a korábbi kormányok idején is állandó kötélhúzás volt
a fővárossal a finanszírozás megosztásáról. A 2010-es választásokon a
Fidesz minden bajra megoldást ígért, de ahogy országos szinten, úgy
Budapesten sem javult, sőt romlott a helyzet. A BKV-val a személycseréken
túl mindössze annyi történt, hogy egy szuperszervet tettek fölé, egy
huszonéves fiatal vezetésével, az ígért nagy átszervezésből pedig eddig
jóformán csak a több tucat személyi használatú gépkocsi vásárlására
fordított tízmilliók látszanak.
A BKV ügyét most az is nehezíti, hogy az utóbbi bő egy évben a
városvezetés számos fontos kérdésben összetűzésbe került a Fidesz és
holdudvara több prominensével. Ennek hátteréről és az érdekeltségi
rendszerek hálójáról hajmeresztő hírek keringenek, annyi viszont bizonyos,
hogy Tarlós nem állt be úgy a sorba, ahogy azt várták tőle. Ezért aztán
készek minden eszközzel nyomást gyakorolni rá, a legkézenfekvőbb mód pedig
a pénzcsapok elzárása ott, ahol erre lehetőség van. Mivel a BKV jelentős
normatív támogatást kap az államtól, ráadásul a közlekedési vállalat
kitűnő terep a népszerűség-vesztéssel fenyegető zsarolásra, logikus volt,
hogy itt lépjenek.
Ennek ellenére a politikai erőviszonyokat jól ismerők szerint az utolsó
pillanatban megoldódik a BKV-hitelek ügye, mert a kormány ilyen kiélezett
belpolitikai helyzetben nem kockáztatja meg, hogy Budapest lakossága –
ujjal mutogatva Orbánra – a kormányt hibáztassa majd a tömegközlekedés
leállásáért, a fővárosiak életének ellehetetlenüléséért.
Kronológia
A BKV akut válsága december 15-én kezdődött, amikor az MKB jelezte a
cégnek, hogy a január 27-én lejáró 8,9 milliárd forintos
folyószámla-hitelkeretet csak állami készfizető kezesség mellett kívánják
meghosszabbítani. Az pedig nincs, és nem is nagyon lesz, így a pénzt ki
kellene fizetni a BKV ürességtől kongó kincstárából.
A fővárosi önkormányzatnak mint a BKV tulajdonosának gyors tűzoltásra
maradt ideje: szerdai rendkívüli ülésén valószínűleg megszavaz egy kilenc
milliárdos tagi kölcsönt a közlekedési cégnek, amit annak április végén
vissza kell fizetnie. Azért áprilisig, mert akkor szűnik meg az idei 32
milliárdos állami támogatás zárolása. Ebből most ki tudják fizetni az
MKB-t.
Csakhogy februárban újabb 16 milliárdos kölcsönt kellene kicsengetnie a
BKV-nak, arra pedig már az önkormányzatnak sem lesz pénze. Ezért Tarlós
István főpolgármester elkezdte erőteljesen nyomasztani a kormányt, hogy ha
nem oldja fel április előtt a 32 milliárdos támogatás zárolását, és nem ad
plusz 21 milliárdot, vagy legalább kormánygaranciát a kölcsönökre, akkor
becsődöl a BKV, összeomlik a főváros, vége az országnak – írja az Index.
„Nem tréfadologról van szó, ha eljön a nap, akkor nem fognak tudni a
nővérek bemenni a kórházakba, a hivatalnokok a hivatalba, a diákok és a
tanárok az iskolákba, gyakorlatilag meg fog szűnni bizonytalan időre a
közszolgáltatások rendszere is" – mondta a napokban a főpolgármester.
A Fidesz ellenzi a BKV-tarifák emelését
A kormánypárt fővárosi frakcióvezetője szerint a tarifaemelés nem old meg
semmit, nem csökkenti a hiányt, sőt, visszafelé is elsülhet.
Nem megoldás a budapesti tömegközlekedés pénzügyi gondjaira, ezért nem is
támogatható a budapesti tömegközlekedés járatainak ritkítása vagy a jegy-
és bérletárak emelése - jelentette ki a fővárosi Fidesz-KDNP
frakcióvezetője. Németh Zoltán szerint, bár a BKV valóban kritikus anyagi
helyzetben van, a jegyárak emelése nem old meg semmit, hiszen a deficit
csökkentéséhez ez az intézkedés érdemben nem járul hozzá, sőt, fordítva is
elsülhet.
A BKV finanszírozási hiányát a jegy- és bérletárak mai szintje mellett már
nem lehet tovább a budapestiekre hárítani, hangsúlyozta a politikus, aki
úgy látja, nincs ok a Fővárosi Közgyűlés november végi döntésének
megváltoztatására, hiszen akkor éppen azért határoztak az árak
változatlanul tartása mellett, hogy a tömegközlekedés versenyképességét
megőrizzék, és ne terheljék tovább a budapesti családokat, diákokat,
nyugdíjasokat az árak emelésével.
Németh Zoltán ugyanakkor kiemelte: mivel a BKV és a budapesti
tömegközlekedés finanszírozási válsághelyzete mihamarabbi megoldásra
szorul, folytatni kell a kormánnyal való tárgyalásokat. A politikus azt
mondta, biztos benne, hogy a kormány segíteni kíván a probléma
megoldásában, ugyanakkor új lendületet szükséges adni a kabinet és
Budapest közötti tárgyalásoknak.
Vészforgatókönyv: ha nincs pénz, azonnal leáll minden
Elkészült a BKV válságforgatókönyve is arra az esetre, ha a csőd
bekövetkezik. Ennek lényege, hogy nincs lehetőség járatritkításra,
költségcsökkentésre, a közlekedés a pénz elfogytával egy az egyben le fog
állni.
Konkrétan nem csökkenthető az utasszállítási teljesítmény, mert
csúcsidőben így is zsúfoltak a járatok (már néhány százalékos csökkenés is
tömeges utaslemaradást okozna), csúcsidőn kívül pedig az összes járatot le
kellene állítani, ha érdemi (de legfeljebb 18 milliárd forintos)
megtakarítást akarnak. Elvi lehetőségként felvetődött a metró és villamos
kiváltása az olcsóbb buszokkal, de ez teljesen irreális, mert nincs ennyi
busz, és ha lenne is, teljesen bedugulna a város.
A kérdés az, hogy mikor fogy el a pénz. A január végi csődöt állami
segítség hiányában csak februárig tudja elodázni a BKV. Ha akkor nem tud
fizetni, a bankok (érthető önvédelmi okok miatt) befagyasztják a cég az
összes, 18 darab hitelét, ami 62 milliárd forintot tesz ki, és a BKV
pénzforgalma teljes mértékben megbénul.
Gyalogolni jó?
Dorner Lajos, a VEKE elnöke szerint a kormány látszólag érthetetlen
tétovázása mögött az áll, hogy április 30-tól új alapokra kell helyezni a
BKV finanszírozását. Ekkor jár le ugyanis a cég közszolgáltatási
szerződése, az újat pedig már csak az uniós rendeletek alapján lehet
megkötni, amelyek szerint a BKV veszteségeit minden évben az utolsó
fillérig fedeznie kellene az önkormányzatnak és az államnak. Ez pedig 8
évre előre évi 70 milliárd forint betonba rögzített kötelezettséget
jelentene az állami költségvetésnek, ami nyilvánvalóan nagyon nem tetszik
például a gazdasági miniszternek.
Ezért Dorner szerint a kormány a BKV bedöntésére játszik, Tarlós viszont
azzal fenyegeti a kormányt, hogy ha ez megtörténik, rengeteg pénz úszik
el, többek között a 4-es metró 180 milliárdos uniós támogatását is vissza
kell fizetni.
Ha a kormány és a főváros továbbra sem tud megegyezni, és hagyják a BKV-t
a csődbe gyalogolni, valóban elég nehéz helyzetbe kerülhetnek a
budapestiek. |
