|
Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét
is hoztak magukkal. Az itt élő népek kecskéivel történő
keresztezéséből alakult ki az őshonos magyar kecske. Azért nevezik
parlagi kecskének, mert nem céltudatos tenyésztői munka
eredményeképpen jött létre, valamint ridegtartásban nevelték.
A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a
kecsketartást korlátozó rendszabályok. A XVII. században törvénybe
foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki
egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására. Ezért
nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka
valószínűleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendő, hiszen
minden növényi eredetű táplálékot megeszik, az erdőket, bozótosokat
és kerteket csupaszra rágja, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli
károkat okozhat (növendék erdőkben kifejezetten tiltották a
legeltetését). Viszont szaporaságának köszönhető, hogy általa a
szegényebb rétegek is rendszeresen jutottak nagy mennyiségű húshoz.
A parlagi kecske nemesítése Kovárzik Károly nevéhez fűződik, aki
1915-ben Szilágysomlyón, Szentmártonkátán és Nyárasladányon hozott
létre törzstenyészetet, de ezeket a kedvezőtlen gazdasági környezet
miatt három év múlva felszámolták. 1943-ban Fáy András Kőkúton és
Óhaton az állami uradalmakban hozott létre tenyészeteket, amelyek
hasonló sorsra jutottak. Az 1970-es években néhány mezőgazdasági
üzem a magyar parlagi kecskék és import bakok keresztezésével
próbálta a nagyüzemi kecsketenyésztést meghonosítani, de a 80-as
években felszámolták állományukat. Ma a Kecsketenyésztők és
Nemesítők Országos Egyesülete végzi a magyar kecske nemesítését és
tenyésztését. Állományának létszáma rendkívül lecsökkent, ma alig
néhány százra tehető.
Bár hivatalos tájfajták nem alakultak ki, különbséget tettek a
különböző tájak jellemző típusai között. Az Alföldön a fehér színű,
suta típust kedvelték, északabbra a szarvalt változat terjedt el. A
hegyvidékekre a tarka, nagyobb testű kecske volt a jellemző.
Tincses parlagi
kecske
A parlagi kecske egyik típusa a magyar tincses kecskefajta, amely
nevét onnan kapta, hogy a Kárpát-medencében háziasított kecske
köztakarójának felszőreit nem köti össze fátyol és kötőszál, így a
hosszú szőrszálak tincseket képeznek. Ma már csak eldugott helyeken
bukkan fel olykor egy-egy példánya.
Az őshonos kecske tejtermelése szélsőséges értékek között változik,
a laktációs időszakban 300-500 l lehet. Szilárd szervezetű, jó
alkalmazkodó képességű. Hazánkban elterjedtebb a nemesített magyar
kecske, amely szerény viszonyok között is jelentős mennyiségű tejet
termel.
A kecsketartás hazai története a tiltások és a szabályozások
története volt. Eloször különböző területekről tiltották ki a
kecskét, míg a XVIII. század végén törvénybe foglalták, hogy csak
szegény ember tarthat kecskét és az, aki egészségileg rá van
szorulva. A XVII. század végére a magyarországi állomány elérte a
270 ezer darabot, 1885-ben már csak 17 317 példányt számláltak, a
jelenlegi állomány is csak 20 000 körüli. Mivel a kecske olyan
növényeket is hasznosít, amelyek mások számára veszedelmesek
(kutyatej, citromfu, zsálya, godirc, bürök stb.), a kecsketejben
háromszor annyi a vastartalom, mint a tehénében. Amíg a szarvasmarha
testsúlyának kb. hatszoros mennyiségét termeli meg tejben, addig a
kecske 10-12-szeresét. A kecskehús fehérjetartalma magasabb, mint a
birkáé, a kalóriatartalma viszont alacsonyabb. Bár a magyar tincses
nem tartozik ősi állataink közé, Szűcs László Zsolt így nyilatkozik
róla:
"Ez a fajta nemzeti örökségünk és okvetlenül meg kell tartani".
Kecsketej, kecskesajt, kecskehús
A kecsketej gyógyító hatású, sajtját még a tejre érzékenyek is
ehetik, húsa zsírszegény, egészséges csemege. A kecsketej a tejek
teje, gyógyító hatású, forralás nélkül is nyugodtan megihatod,
hiszen ilyenkor a legmagasabb a vitamintartalma. A kecske tejében
jóval több a vitamin, mint a tehénében, sőt, belőle még a
laktózérzékenyek is nyugodtan ihatnak. A kecsketej vastartalma
háromszorosa a tehéntejének. Amíg a szarvasmarha testsúlyának kb.
hatszorosát termeli meg tejben, addig a kecske tíz-tizenkétszeresét.
A kecsketej A-vitamin tartalma 400 százalékkal is magasabb lehet,
mint a tehéntejé. A kecsketej nagy mennyiségben tartalmaz rákos
megbetegedések ellen védelmet nyújtó savakat is. A folyékony "fehér
gyógyszerben" a kalcium, a magnézium és a foszfor aránya a
legideálisabb az emberi szervezet számára. A tartalmas innivaló nem
terheli meg a gyomrot, könnyen emészthető.
A világ számos részén az antibiotikumok felfedezése előtt a tüdőbajt
kecsketej-kúrával gyógyították. Francia természetgyógyászok szerint
a szervezet méregtelenítésére is a legjobb a kecsketej savókúra. A
kozmetikaipar is felfigyelt a kecsketej áldásos hatásaira, így nem
egy szépítőszerben találunk belőle egy jókora adaggal.
A kecskének nemcsak a teje, hanem a húsa is értékes, hiszen
zsírszegény és nagyon finom. Kicsit édeskés, ezért ügyesen kell
fűszerezni, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle. A kecsketejből
készült sajt ízes és egészséges, Franciaországban állítanak elő
belőle rengeteg fajtát. Ezt a sajtot sok helyen még mindig kézzel
készítik, úgy bánnak vele, mint a hímes tojással. A hosszas
"sajtgondozásnak" köszönhetően finomabbnál finomabb csemegékkel
örvendeztetnek meg minket a műhelyek. A tehéntej és a belőle készült
ételek okozhatnak allergiát, viszont a kecskesajtból az
ételallergiások is nyugodtan ehetnek.
|
HIRDETÉS
 Határozat
a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket
képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé
nyilvánításáról
Kecskefajták
|
HIRDETÉS
|
