|
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi
kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis
az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése:
ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet
Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író
eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva
juhász Tündérország királyává válik.
A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes
felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, megpróbáltatásokon. A
cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei
motívumokkal (a legkisebb (árva) fiú világgá megy, próbatételeken
megy keresztül, kitalált lényekkel találkozik (boszorkányok,
griffmadár, óriások) stb.), és a mesélő nagyotmondásaival. A falu és
a pusztaság Petőfi által megélt világ, azt elhagyva kezdődik a mese.
A főhősökre útjukon nemcsak szellemi és fizikai kihívások várnak, de
jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutniuk. A falu két
árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban
találkozik, ahol örökké uralkodnak. A mesei részben mindenki
eszményítve jelenik meg. A költő alapvetően mindenkit jónak lát, a
bűnösök elnyerik méltó büntetésüket, az erényesek pedig a
megérdemelt jutalmat. Petőfi a nép számára írta a verset, ezért lesz
a népmese a vers mintája.
A János vitéz (1973) Jankovics Marcell egész estés (74 perces),
Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye alapján, a költő
születésének 150. évfordulójára készült rajzfilmje. Szín- és
formavilágán erősen érződik az 1968-ban bemutatott Sárga
tengeralattjáró című brit rajzfilm stílusa és motívumkincse.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Írta:
Petőfi Sándor
Éve:
1840
Stílusa:
elbeszélő költemény
Rajzfilm:
Jankovics Marcell
Éve:
1973
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
