A bogrács egy szabadtűzi főzőedény, amely hagyományosan a magyar tábori főzés egyik kelléke. Jellemzői, hogy különböző űrtartalmú és alakú, felfelé szélesedő nyílású, s egy nagy drótfüllel függeszthető fel a tűz fölé. A bográcsban készült ételek íze finomabb lesz a konyhában készültekével, s ezen ételek készítéséhez olyan közösségi tevékenységek kapcsolódnak, amelyben az egész család is részt vehet.

Tovább

A huszár magyar eredetű könnyűlovassági fegyvernem katonája. A huszár, mint lovas katona neve 1458-ra, Hunyadi Mátyás korába nyúlik vissza, mikor a magyar király rendelkezése szerint húsz telkenként egy lovas katona kiállítására kötelezte alattvalóit.

Tovább

A középkor eleji magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanúsítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!".

Tovább

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet a XII. századtól napjainkig. A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szent Korona-tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona.

Tovább

A székely-magyar rovásírás vagy magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a székelyek és a magyarok is használtak a latin írás előtt/mellett. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni.

Tovább

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Az elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.

Tovább

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek

Megosztás