|
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Az elképzelések
szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal
(altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a
kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű
(a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent).
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara.
Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira:
a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor
név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett
turul szót XIX. század eleji költőink hozták újra használatba turul
alakban. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul
valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek
szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés
mellett szólnak.
A turul a magyar pogány ősvallás szereplője. Erre utal az is, hogy a
turult Géza fejedelem koráig (X. század közepe) használták címerként
a magyarok és a hunok. Géza korának legfontosabb eseménye a
keresztény térítés erősödése, azaz a vallásváltás. Amiből
következően a turult a kereszténység kedvéért hagyhatták el a
címerből - nyilván éppen a jelkép pogány hiedelemvilághoz való
kötődése miatt. Honfoglaló eleink számára a turul a pogány ősvallás
Istenét jelképezte. Ez magyarázza meg, miért nem maradhatott a
kereszténnyé vált uralkodóház címerében.
Hosszú idő után a turult a XIX. század végén fedezték fel ismét,
mint ősmagyar jelképet. A nemzeti öntudat megerősödésének idején új
kultusza keletkezett Magyarországon. Ekkor már Szent István
hagyományainak és az ország területi integritásának őrzőjeként
emlegették. Az ábrázolás is megváltozott: míg az 1358-as, Kálti
Márk-féle Képes Krónikában a magyar vitéz turulos zászlaján a madár
csukott szárnnyal pihen, a Millenniumkor kitárt szárnyú, hazát
oltalmazó madár képében születik újjá.
Rakamazi turul pajzs
Emese álma a
legősibb magyar mondák egyike. Álmos fejedelem származásáról szól,
keletkezését 860-870 körülire, de mindenképpen 820 és 997 (Álmos
születése és a kereszténység felvétele) közé teszik. Az első írásos
változat keletkezésének ideje nem tisztázott, az azonban igazolt,
hogy az Anonymus által feljegyzett és a Képes Krónika által
tartalmazott szöveg is egy régebbi közös forrásra támaszkodik.
Anonymusnál olvashatjuk: „Álmos az első vezér. Az Úr
megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek ...
nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes
vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben
Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az
Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el
Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent
meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette
őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és
ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön
sokasodnak el”. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar
nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy
azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent -, mivel az ő
ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők.
A Képes Krónika szövegében ez áll: „Eleud (Előd), Ugek fia
Szkítiában Eunodbilia leányától egy fiút nemzett, kit Álmosnak
neveztek el arról az eseményről, hogy anyjának álomban úgy tűnt, egy
madár, héja formájában jőve, őt teherbe ejtette, és hogy méhéből egy
sebes patak indult meg, de nem a saját földjén sokasodott meg. Ezért
történt, hogy ágyékából dicső királyok származnak. Mivel pedig a
sompniumot nyelvünkön alm-nak mondják, és hogy maga a születés álom
által volt előre bejelentve, ezért hívták őt magát Álmosnak, ki volt
Eleud, ki volt Ugek, ki volt Ed, ki volt Csaba, ki volt Etele ...
fia”. Az álomban érkező turul nem a közvetlen ős, csak az
apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt, hogy az utód az apánál
különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem
lesz.
Turulmadár a Bős nagyközségi
művelődési ház melletti parkban
Egy tipikus dinasztikus
eredetmondával van dolgunk, melynek lényege, hogy a születendő
utódokat már előre magasztalja, és fényes jövő jósoljon egy még nem
létező dinasztiának. Turul nemzetségét csak később kezdték
Árpád-házként emlegetni. A turul a dinasztia isteni származásának
jele. A ragadozó madarak, mindenkor az uralkodás égi eredetét
szimbolizálták, kezdve az egyiptomi - olykor sólyomfejjel ábrázolt -
Ré napistentől, a hindu fantáziamadáron, a hatalmas testű Garuda
Indrán át a szibériai griffig.
A turul második szerepe
a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok
fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy
hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni
azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült,
mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul
és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas
elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek
lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de
az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a
fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem
tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az
állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük
közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után
felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek
és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort
ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel
együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt
aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a
mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták
volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a
kerecsensólyom - a turul - fészkel.
A Tatabánya fölött magasodó
turul-szobor
Ősi magyar népmesénk
hőse egy „isteni madár”, amely kiszabadítja a Napot, feleséget is
szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert
magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben
etetni és itatni kell - ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi leleten
látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a
rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi - mint egy másik leleten
látható, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az
alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott
visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt.
Folytatjuk!
Forrás: Wikipédia,
Jobbtur, .. |
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A nagyszentmiklósi
leleten látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a
rabságából
A Nemzetbiztonsági Hivatal emblémája
|
