|
Budapestet a reformkor
óta nevezik ezen a néven, bár régebben a Pest-Buda címmel illették.
Ennek legfőbb oka Pest területi előnye, illetve annak sokkal inkább
magyarlakta mivolta volt. 1873-ban választották a Budapest nevet a
három egyesített településnek (lásd:
Pest, Buda, Óbuda egyesítése). Azonban a két városrész nevének érdekes az eredete.
Buda
A Buda név eredetileg éppen Aquincumot jelölte, igazából a Budai Vár
megépítése után – mely az 'Újbuda' volt – kezdték el Óbudának hívni.
A középkori leírások szerint a helység Attila, a hun király
testvéréről, Bledáról (ami ugyanaz, mint a Buda) kapta a nevét.
Német neve Ofen,
amely a szláv pest szóhoz hasonlóan „kemencét” jelent, illetve
délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan „barlang, üreg”
jelentése is van. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen
néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli
meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre
alkalmazták ezt a nevet.
A Földrajzi nevek
etimológiai szótárának szerzője szerint, a Buda valóban személynév
lehetett, azonban Rupp Jakab Buda-Pest és környékének helyrajzi
története (1868) című könyvében azt állítja, hogy már az ókorban
Budának, pontosabban Vodának hívták a helyet. Ugyanis a régi
rómaiakkal kapcsolatban álltak már szláv törzsek, és az Aquincum
nevében rejlő „aqua” szó jelentése 'víz', ami szlávul 'voda'. A
szerző szerint innen származik a későbbi Buda szó.
Pest
Pest nevének eredete valószínűleg az ókorba nyúlik vissza:
Contra-Aquincum neve Ptolemaiosz II. századi Bevezetés a föld
feltérképezésébe (Geógraphiké hüphégészisz) című művében ugyanis
Pesszion név található.
Más magyarázatok szerint
eredete a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó
ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent. A
Gellért-hegy gyomrában pedig nagy hévizes barlang található,
melynek a kijárata ma már be van falazva, azonban egykor nyitott
volt, és a barlang mélyéből a Dunába folyó forró víz a környék fő
látványosságának számított.
Más vélemény szerint a
pest szó a mai Gellért-hegy és Várhegy közötti, ma Tabánnak hívott
területen, az akkori szlávok által folytatott cserép- és
téglaégető-ipar kemencéire utalt. A régi magyar nyelvben valóban a
kemencét nevezték „pestnek”, ahogy az például a Székelyföld egyes
részein még ma is hallható.
A szó számos
szóösszetételbe került bele. Így lett a hévizes barlangot („forró
kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy neve Pest-hegy, a hegy lábánál
ősidők óta használt folyami átkelő neve pedig Pest-rév, és innen
kapta végül a túlparton létrejött település is a nevét. |
 Jelenleg
nincs ajánlható link! |
|
