HIRDETÉS

Kirándulás a Szentendrei-szigeten
       Horánytól a szigetcsúcsig

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget Budapesttől északra. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, ezért Rosd-szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5-2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km². A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter.


HIRDETÉS

A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600.000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak.

Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark, és az itt megforduló 205 költöző madárfajt, amelyből 104 (például kis kócsag, nagy kócsag, gyurgyalag) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedvenc helye a legnagyobb belső vizes élőhely, a Merzsán-tó.

A hordalékból keletkezett sziget partjain idős ártéri ligeterdők vannak, amelyek végigkísérik a sziget vonalát. A folyóparton és az öblökben télen-nyáron százával úsznak a récék, de előfordulnak más vízimadarak is. A sziget nagyszerű lehetőséget ad a kerékpáros túrákra, a Duna-parti horgászásra és bográcsozásra.

A sziget csúcsa a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére esik. A sziget északi csücske, valamint Horány partja kitűnő fürdőhely! A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A szigetre való átkelés többféleképpen oldható meg: kerékpárral mindenképp Szentendre vagy Dunakeszi felől érdemes átkelni, míg autóval valamely településen közlekedő komppal, vagy az egyetlen hídon, amely Tahitótfaluban található. A komp- és révátkelőkről ITT, míg azok menetrendjéről ITT olvashat.

 

A sziget megközelítése

Autóval Szentendre felől a 11-es főúton haladva először a Határcsárda étterem melletti komppal kelhetünk át autónként 600 Ft-ért, vagy továbbhaladhatunk Tahitótfaluig, ahol a Tildy Zoltán hídon átkelve kanyarodunk délnek Szigetmonostor irányába. Ha ez utóbbit választjuk, akkor az út hossza 18.2 kilométer, amelyet 25 perc alatt tehetünk meg ( Google Maps). Autóval Dunakeszi irányából is mehetünk. Itt 1200 Ft-ért visznek át minket a kompon és Horányban tesznek le.

Autóbusszal a budapesti Városkapu buszpályaudvarról indulunk a 300-as váci, vagy a 302-es, 305-ös horányi járatokkal. A 300-as busz Vácig közlekedik, ezért erről Dunakeszi Sportpálya megállónál kell leszállni. Innen a szemközt lévő Rév úton gyalogolhatunk le a horányi kompig. Az út hossza 1 km és 10 perc sétával járhatjuk meg. A 302-es vagy 305-ös buszok közvetlenül a horányi kompig közlekednek annyi különbséggel, hogy a 305-ös busz Dunakeszin betér az Auchan áruházhoz, majd onnan folytatja útját. A buszok menetideje 25 perc, a menetjegy ára 310 Ft. A buszok menetrendjét ITT nézhetik meg
(Horány, Vác).

HÉV-vel Budapest Batthyány tértől Szentendre végállomásig közlekedünk. Innen gyalog jutunk el az óváros Dunakorzó utcájáig, ahonnan a Szentendre-Horány rév indul minden óra 35 perckor. A menetjegy ára 250 Ft. A HÉV menetrendjét ITT, a komp és rév menetrendjét pedig ITT nézhetik meg.

Vonattal érdemes AlsóGöd megállónál leszállni, mely közvetlen Dunakeszi után található. A vonat Budapest Nyugati pályaudvartól indul óránként. Részletesebben a MÁV jegypénztáraiban érdeklődhet! Az állomásról nyugati irányban a Béke utcán elindulva, gyalogosan 15 perc alatt érik el a révet.

Javaslatunk szerint a Volánbusz járatait érdemes igénybe venni!

  

Természeti értékek

A Szentendrei-sziget természeti adottságai és a fővároshoz közeli fekvése miatt kedvelt kiránduló- és nyaralóhely. Területe mintegy 56 km2. Az idegenforgalmon túl kulcsszerepe van a főváros és a környező települések vízkészleteinek ellátásában is: a sziget parti szűrési kútjai napi 1,2 millió köbméter víz kinyerésére képesek; összesen több mint 700 ivóvíztermelő kút üzemel a szigeten. A víz nagy része a Duna-meder homokos-kavicsos üledékén át érkezik meg a kutakba, ami természetes mikrobiológiai szűrőrétegként szolgál. A mederágy kavicsrétege biztosítja a folyóvíz vízadó rétegekbe szivárgását, tisztítását, és mint szállító közeg szolgáltatja a termelő kutakig történő vízáramlást.

A sziget vízbázisa európai szinten is kiemelkedő mennyiségű és minőségű vízkészletet jelent. Az itt kitermelhető víz közel ivóvíz-minőségű, vagyis a fertőtlenítési (klórozás) eljárás után közvetlenül a vízhálózatba juttatható, további tisztítást nem igényel. Az sziget vízkészlete jelenti a főváros északi vízbázisát, ami Budapest ivóvízszükségletének mintegy 70%-át kielégíti. (A maradékot a Csepel-sziget kútjai adják.) Ennek a vízbázisnak a védelme igen lényeges, hiszen elég egyszer elszennyezni, hogy alkalmatlan legyen az emberi fogyasztásra.

A szárazulat eredeti természeti állapotai az emberi behatások miatt ma már csak nyomokban fedezhetőek fel. A sziget legnagyobb vizes élőhelye a Merzsán-tó volt, de ezt a Vízművek 2008-ban megszűntette. A Szentendrei-sziget a költöző madarak vonulási útvonalának fontos közép-európai állomása a Duna mentén. A területen 205 madárfaj fordul elő, amelyből 104 rendszeresen költ. Az árterek, vizes élőhelyek rendszeres vendége a kiskócsag, és gyakori a nagykócsag is. A homokos partoldalakon hozzávetőleg 100 pár gyurgyalag költ. Ide járnak telelni a nyugalmasabb vizet kedvelő fajok, mint a kis vöcsök, a tőkés réce vagy a kormorán (kárókatona). Ki kell emelni a jégmadár jelenlétét.

A sziget jelentős természeti értékei azonban a belső részek homokos foltjain rejlő, az alföldi pusztákat idéző ún. homokpusztagyepek. Sajnos, ezek a társulások a terület beépítettsége miatt egyre kisebb területre szorulnak vissza. Ezek az árvalányhajas, esetenként kisebb buckákkal tagolt száraz gyepek olyan ritkaságokat rejtenek, mint a magyar szegfű, az agárkosbor, a gyíkhagyma, homoki kikerics, a fekete kökörcsin, a naprózsa és a fokozottan védett csűdfű. A szigeten összesen 25 védett növényfaj tenyészik, köztük két szigorúan védett fajjal: a gyapjas gyűszűvirággal és a homokpusztagyepeken előforduló csikófarkkal.

A Szentendrei-sziget egész területe a
Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

 

Ivóvízbázis

Budapest lakossága a Dunából jövő, parti szűrésű vizet fogyaszt. A főváros éves átlagban naponta körülbelül egymillió köbméter vizet igényel, amelyet főleg a Szentendrei-sziget, kisebb mértékben pedig a Csepel- és a Margitsziget kútjai, valamint a folyó jobb és bal partján lévő kutak biztosítanak.

A Fővárosi Vízművek Rt. vízbázisai nagyrészt a Szentendrei-sziget két oldalán helyezkednek el. Ezen a területen a Duna-meder víztisztító homok- és kavicsrétege különleges adottságú, európai viszonylatban is egyedülálló. Az itt naponta termelt több százezer köbméternyi ivóvíz nem igényel további tisztítást, ám oldott állapotban tartalmaz olyan fontos ásványi anyagokat, melyek szervezetünk számára létfontosságúak. Ugyanakkor azok az elemek – például a vas vagy a mangán –, amelyek elrontanák a víz ízét, nem oldódnak ki a talajból, és nem kerülnek az ívóvízbe. Budapest vízellátásának hetven százalékát erről a területről kapja, az agglomerációt is hozzászámítva körülbelül 1,5 millió ember csapvize érkezik a Szentendrei-szigetről. Arra még a kutak és a csőrendszer kiépítésénél figyeltek, hogy kihasználják a kiváló területi adottságokat, azaz a terület lejtését. A gravitáció továbbítja a vizet Békásmegyerig, és csak innen van szükség szivattyúra. Ezzel sok energiát és költséget takarít meg a Vízművek és a fogyasztók is, hiszen amennyiben nem létezne ez a technikai rendszer, a vízdíj jóval magasabb lenne.


Kútházak Suránytól észak felé a gát mentén (kép: Varga Máté)

 

Ajánlott cikkek

 
 

Az oldal tartalma

 
 

Ajánlott linkek

 
 Jelenleg nincs ajánlható link!


 

 

 

  Horány

Horány Szigetmonostor része, s nagyjából két és félszer nagyobb is annál. A településrész leginkább üdülő, mintsem lakóhely, de egyre többen költöznek ide a kitűnő levegő és a természet szépsége miatt. A településrész épp ezért fokozatosan veszít üdülő-jellegéből. Horány tulajdonképpen a Duna és az erdő között terül el, így megszokott látvány az erdőszéli utcákon sétáló őz és az éjszaka az út mellett turkáló vaddisznó is.

Télen - mivel a legtöbb telek és nyaraló ekkor lakatlan - elmondható, hogy Horány néptelenné válik. Az utcák ilyenkor üresek és csendesek, a kompon is csak reggel és este van forgalom, amikor az emberek munkába indulnak majd hazatérnek. Ezen kívül csak az őzek és szarvasok kóborolnak esténként a kihalt utcákon.


A Dunakeszi-Horányi komp télen

A tavaszi első jó idő beköszöntével Horányban felpezsdül az élet, majd a nyári szünidő kezdetétől az első tanítási napig tart a tumultus. Ilyenkor családok százai költöznek Horányba. A gyerektáborok és lovardák megtelnek gyerekekkel, a Duna-partot fürdőzők sokasága lepi el, megjelennek a kerékpáros turisták, a kertekből bográcsgulyás illata árad, és itt-ott bulizó fiatalok hangját hallani. A kompon ilyenkor reggeltől estig nagy a forgalom.


Tavasszal, nyár elején megindulnak a telektulajdonosok, hogy megkezdjék a kertápolást


Horány címere

 

Ajánlott linkek

 
 

Facebook oldalak

 

 


Hajnali kép nyáron, mikor az első komp elindul


Sétabusz Horányban az Árnyas Sziget gyerektábor előtt

Az itt élő emberek Budapest közelsége miatt és a Duna által elzárva joggal mondhatják, hogy Horány a világ közepe a világ szélén! És csakugyan: igaz, hogy a főváros könnyen megközelíthető autóval vagy busszal, de a kompok esti leállása után jóformán elzártan élnek itt az emberek, s nap közben is, ha valamit el akar intézni az ember, csak a Dunán átkelve lehetséges; ez pedig nem olyan "út", mintha leugranánk a sarki boltba. Egyébként a Szentendrei-szigetről éjszaka kijutni csupán Tahitótfalu irányába lehetséges.


Az első melegebb tavaszi hétvégén turisták és telektulajdonosok tucatjai kelnek át Horányba
(a horányi komp kikötés után Dunakeszi felől)

Horányban a strandokon és a helyi éttermeken-sörözőkön kívül nincs más látnivaló, műemlék vagy szórakozóhely. Ide tényleg csak pihenni jön ki az ember. A pihenést a helyi lovardák és gyerektáborok is segítik, amely utóbbiak közül az Árnyas Sziget Ifjúsági Tábor a legnépszerűbb. A tábor a Horány-Dunakeszi komp közelében, attól körülbelül 400m-es távolságban helyezkedik el. Tulajdonképpen ahogy beérünk Horányba, a gátra felhajtva annak túloldalán, balra találjuk meg. A tábor egy hektárnyi bekerített vadregényes erdőben található, ahol közel 10 faház adja a táborozók kényelmét: szállások, foglalkoztatók, ebédlő és mosdók, valamint egy nagyobb homokos-füves rét.

   

A táborban remek programok közül lehet válogatni (kerékpározás, kenuzás, íjászat, lovaglás, kosárfonás, bőrárukészítés, fazekas foglalkozás, gyöngyözés, nemezelés, tűzzománc, foltvarrás, stb.), de a helyszín ideális nagyobb rendezvények (pl. esküvő, táncház, csapatépítő tréningek, céges rendezvények, egyházi hittantáborok) számára is, mert hangulatos, egyedi tervezésű és berendezésű emeletes faházakban alhat a vendég, s a szobák a Szentendrei-szigeten élő őshonos, védett növényekről, állatokról vannak elnevezve. Egy 2km-es kellemes erdei sétával, majd két perces hajókázással Szentendre belvárosában is látogatást tehetnek a tábor lakói.

A szállás díja: 1 éj - 2.750 Ft/fő/éj
                     3 nap, 2 éjszaka - 5.250 Ft/fő/2 éj
                     4 nap, 3 éjszaka - 7.500 Ft/fő/3 éj
                     5 nap, 4 éjszaka - 9.500 Ft/fő/4 éj
                     6 nap, 5 éjszaka - 11.250 Ft/fő/5 éj
                     7 nap, 6 éjszaka - 12.750 Ft/fő/6 éj
                     Sátorhely - 1.150 Ft/fő/éj

Bővebben az árakról, az étkezésről, a foglalásról és egyéb szolgáltatásokról a tábor honlapján érdeklődhet!

Horányban két élelmiszerbolt, egy kemping, egy szálló, két étterem és egy söröző, valamint két homokos-kavicsos strand található.

Horány orvosi rendelője Szigetmonostoron található a Mártírok útja 5-ös szám alatt.

 

Horányi csárda

Az egykori csárda épülete napjainkban használaton kívül áll, falai helyenként leomlottak, a fél teteje beszakadt, a maradék "épségben" lévő rész is düledezik. Helyiségeiben manapság szamarakat szállásoltak el, udvarán méretes trágyakupac éktelenkedik, s az egészet bálványfák, moha és gyom nőtte be. Szomorú látványt nyújt az egykor szebb napokat látott épület, amelynek megmentésére vajmi kevés az esély.

A Dunán Dunakeszi felől átkelő kirándulókat (és lakosokat) először a partra vontatott hajók, majd pár méterrel odébb a csárda mára lepusztult látványa fogadja. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt itt még nagy élet folyt: a második világháborúig kedvelt kirándulóhely, étkező- és pihenőhely volt, utána pedig egyfajta hajójavító üzem, amit a rendszerváltás előtt zártak be végleg. De mi is a hely - vélhetőleg - pontos története?

A területet már a rómaiak is használták (részletesen lásd lejjebb: Római erőd), s itt volt a környék egyik legfontosabb révátkelője, amely gyakorlatilag ugyanazon a ponton működik azóta is. Ennek oka, hogy a terület mindvégig lakott volt, és még a török hódítás sem vette el az emberek kedvét a gazdálkodástól. Horány ekkor még nem létezett, valamint Szigetmonostor is a sziget belsejében, egy magasabban lévő homokháton terült el Monostor néven. A település és környéke papíron 1659-ben került Zichy István gróf birtokába (aki a győri vár kapitánya volt ekkor), de ténylegesen csak a törökök Budáról való kiűzése (1686) után lehetett Monostor és környékének valódi birtokosa. Tőle az 1730-as években e birtok Horányi Gáborhoz került át zálogba, aki 1737-től Pest vármegye országgyűlési követe, 1747-től pedig Pest vármegye alispánja volt.

Horányi Gábor katolikus vallású lévén katolikusokat telepített az addig zömében református vallású Monostorba, majd iskolát és templomot építtetett, és budai barátokat hozott ki misézésre a katolikus hit erősítésére. Ettől kezdve lett kétvallású Monostor lakossága. Templomépítő munkássága kivételével birtokosságának részleteit nem ismerjük ugyan, de ezen időszak alatt vált e terület Horánnyá, azaz ezekben az évtizedekben nevezték el a Monostor alatti földeket Horánynak (a Horányi-család még 1848-ig szerepelt a Szentendrei-sziget földbirtokosai között).

Horányi Gábor a fiával, Horányi Elekkel bő 30 évig birtokolta a területet, amely a Mária Terézia uralkodása alatti úrbéri rendezés során, 1770-ben került át a Kincstár kezébe. Ennek előzménye volt, hogy a Kamara 1766-ban visszavásárolta az óbudai uradalmat, amellyel végre helyreállt az 1526 előtti Pilis megyei királyi birtok (Monostor 1768-ban lett önálló plébánia). Ennek nyomán később, 1774-ben az Udvar elrendelte az uradalmi épületek felmérését, amelybe belekerült a dunakeszi révnél álló csárda épülete is. Ebből tudjuk, hogy a csárdát ekkor már Horányi Csárdaként emlegették.


A Horányi csárda homlokzata és alaprajza (Jacob Gföller, 1774.)

"A monostori révkocsma eredeti bejárata a Duna-parti főhomlokzat középső tengelyében nyílt. A bejárattól jobbra a kályhával fűtött vendégszoba helyezkedett el, a sarokban elkerített pincelejárattal. Ez volt a tulajdonképpeni kocsma vagy fogadó. Innét nyílt a konyha és a kamra önálló kijárattal az udvarra. Az udvari kijárat mellett a 100 akó bor tárolására alkalmas pince bejárata nyílt, a pince valószínűleg a Duna-parti szárny alatt húzódhatott. A két hátsó szárnyban összesen 18 ló elhelyezésére alkalmas istállók voltak. A déli istállószárny és a főépület között is nyílt egy bejárat az udvarra, a fogadós két szobája mellett. Az épület jó anyagokból épült és újonnan fedték be zsindellyel, ezért a felmérés idején jó állapotban volt" - írta Gyetvainé Balogh Ágnes 2008-ban az Építés - Építésztudomány című folyóiratban.

Az Udvar - állítólag - 1853-ban elrendelte a magyarországi csárdák összeírását, amely iratot ugyan nem leltek fel eddig a kutatók, viszont jó néhány csárda hivatkozik rá, tehát elképzelhető, hogy a horányi csárdáról is létezik valamiféle korabeli leírás.

1888. december 19-én a Monarchia uralkodója, Ferenc József császár és örököse, Rudolf jártak a Szentendrei-szigeten fél napos vadászatot tartva, ahová a Dunakesziről induló réven át érkeztek, így feltehetően a horányi csárdában is jártak.


A csárda épülete egy 1918-as képeslapon

A csárda épülete - mivel közvetlenül a Duna partján épült - gyakran szenvedett árvizektől. Az épület környezetét talajfelhordással megemelték, majd cölöpökkel védett támfallal zárták le a Duna felé. Valószínűleg a part menti földsáv rögzítése céljából ültették be a csárda környékét facsemetékkel is.

Az uradalom 1891-ig a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott, majd ettől kezdve a Földművelésügyi Minisztérium igazgatta sorsát. Monostor (1867-től már Szigetmonostor) 1935-ig az Óbudai Korona-uradalom tulajdona volt, mikor is a Kincstár az egész uradalmat eladta a Fővárosi Vízműveknek. 1935-től tehát Szigetmonostor átkerült a Székesfőváros kegyuraságába, aki  ezután általános helyreállítást hajtott végre az összes kegyúri épületen. A Horányi Csárda ezen időszak alatt lett teljesen felújítva.

 

Ekkorra a környéket a vízitúrák szerelmesei lepték el: rendszeresen kötöttek ki a horányi part mentén a kenuk és kielbotok, s ültek be tulajdonosaik a csárdába egy-egy étel vagy ital erejéig. Török Rezső újságíró is írt a csárdáról 1938-ban Vadevezős című művében, melynek sorai közt emígy unszolja sportolásra betegét: "- Újpest, Szúnyogsziget. Béreljen kabint valamelyik csónakházban. Vegyen egy használt csónakot. Lakjon sátorban a Horányi csárdánál. Fürödjön reggelenként a szabad Dunában. Nem lesz magának kutyabaja se".


A horányi csárda képe az 1920-as években

Az 1930-as évek végén már a defibrátor-módszerű gyártás bevezetéséért felelős műrost-lemezgyáros, bizonyos Grundböck Béla a horányi csárda tulajdonosa. Ő nemcsak felújítja és kibővíti a csárdát, de annak környezetét is teljesen átépíti. A jégzajlás ellen védő összetákolt fagátat elbontják, minek helyére a kor számára modern terasz és mellvéd kerül. A teraszt lugassal fedik be, majd a korábbi tulajdonosok által ültetett facsemetéket kivágják, s a ma is látható platánokat ültetnek a helyükbe. A csárda új feliratot és egy zászlótartó rudat is kapott. A déli oldalon lévő istállókat úgy alakították át, hogy azok alkalmasak legyenek a lovas vendégek fogadására.


A csárda látványa immár lugassal és platánokkal az 1930-as évek végén

1948-ban a kommunista vezetés államosította az épületet: ennek során a csárdát bezárták, majd falai közé beköltöztették a Pestmegyei Kishajózási és Javító Vállalatot (PKJV) (későbbi nevén Pestmegyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat (PRHV)). Beindult a horányi hajógyártás, s ezzel együtt megindult az épület pusztulása is. Az északi falba hatalmas kaput vágtak, bekötötték a villanyvezetékeket, s a parton terjedelmes területet betonoztak le kikötő céljára. A telek hátsó részét egy hatalmas szerelőcsarnokot is felhúztak. Itt készültek a napjainkban is közlekedő komp- és révhajók legtöbbje.

A hajógyártás 1993-ban fejeződött be az üzemben. A gyár felszámolása után a terület egy olasz üzletember kezébe került, aki a csarnokban yachtkikötőt létesített, viszont a régi csárda épületével nem törődve az az enyészetté vált.

 

Római erőd

A történelem során a dunai átkelésnek mindig is megvoltak a kiemelt pontjai, ahol évszázadokon át révjárat  működött. Horánynál is legalább 1700 éves révátkelőről beszélhetünk. A Római Birodalom határa a szentendrei Kis-Duna vonala volt, tehát a Szentendrei-sziget nem tartozott sem a rómaiakhoz, sem a Duna bal partján élő szarmata és kvád törzsekhez. A határsávvá vált sziget tehát megmaradt a fontos átkelési pontok útvonalának. A barbárok és a rómaiak egymás közötti kereskedelmének az emlékei az erődített kikötők, amelyek a Duna két partján, párosával biztosították az átkelést. Magas, vastag falú tornyaik 10-20 fő katonaság befogadását tették lehetővé, amelyeket alkalmassá tettek az áruk raktározására is. Alaprajzuk egységes terv szerinti építkezést mutat.

Dunakeszi és Horány területén a rómaiak idején két erődítmény állt egymással szemben a Duna két partján. Valentinianus császár (364-375) építtette őket a barbár hordák elleni védekezésül a Limes aktív részeként. Ma látható romjaik ugyan már nem nyűgözik le az embert, viszont képet kaphatunk róla, hogy egykor milyen élet lehetett itt, a Duna partján. A későbbi korok számtalan legendát fűztek a római kikötőerődökhöz; folyó fölött átívelő kőhíd, barbár támadás esetére a meder alatt húzódó menekülőalagút, elrejtett római kincsek - eddig egyiknek sem sikerült a nyomára akadni.


A Dunakeszin található római erőd maradványa a komptól északra néhány méternyire


Az emléktába

A Dunakeszin lévő erőd nyomait a Dunasor 28-31. alatti számon találjuk. A műemlékké nyilvánított ház kertjében és alagsorában megtekinthetők nemcsak ennek az erődnek a megmaradt falai és egy tornya, hanem kiállítás mutatja be az erőd történetét és a területén előkerült régészeti leleteket is (bővebben lásd a múzeum honlapját). A téglalap alaprajzú erőd négy sarkán négy kisebb torony helyezkedett el, közepén pedig egy központi nagy torony foglalt helyet. Az évszázadok során az erőd elenyészett, romjait először Rómer Flóris mérte fel 1877-ben. Újabb feltárása a kétezres évek elején indult el a Nemzeti Múzeum szakmai irányításával. Az erőd romjainak csak egy kisebb részét tudták feltárni, mivel a többi része - az egyéb ingatlanok miatt - jelenleg nem hozzáférhető. Ez az erőd déli oldalfala és egyik tornyának kisebb része, amelyet 2004-ben műemlékké nyilvánítottak.

Vele szemben, a Duna túloldalán a horányi révkikötőtől délre találjuk meg a szigeti erőd falainak maradványait. A Szentendrei-szigeten alapvetően három típusba sorolható római katonai építményeket tart számon a kutatás. A kikötőerődökön kívül őrtornyokról szólnak a szakirodalmi említések, Kisoroszi-Kápolnát pedig kiserődként határozta meg Soproni Sándor kutató. Ezeket a lelőhelyeket az összefoglalásai alapján tartjuk ma a római limes részének, ásatási eredmény azonban csak két esetben bizonyítja a lelőhely római erődítés voltát, és ezek közül csak egy publikált.

A horányi kikötőerődöt 1935-ben Nagy Lajos, 1995-ben Maróti Éva kutatta.

Folyt. köv.!

 
 

 

  Szigetmonostor

Szigetmonostor Pest megyében a Szentendrei-sziget déli részén helyezkedik el. Légvonalban Budapesttől 20 km-re. Autóval közúton a 11-es főúton a tahitótfalusi hídon át juthatunk el a községbe.

Szigetmonostor egyedül az országban négy dunai átkelőhellyel rendelkezik, melyből a Dunakeszi-Horány és a Határcsárda-Szigetmonostor átkelőn komp is üzemel, ezeken a helyeken szintén gépkocsival érkezhetünk a községbe, gyalogosan vagy kerékpárral Szentendre városközpontjából illetve Göd-alsóról révvel juthatunk át a Dunán, és egy kellemes 15-20 perces sétával érjük el a falut.

Szigetmonostor ősi egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán. Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során. Már a 30-as évektől kezdve innen kapja a főváros az ivóvízszükségletének jelentős részét, a helyiek a parti szűrésű csápos kutakkal juthatnak hozzá.

A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga a település távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon. A sziget egésze, az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.

A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyílván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett. A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után Szigetmonostor a Kartal nemzettség birtoka lett. Tiburc ispán, mint a család ősi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci-Duna-ág felöli emelkedőn. Sajnos, ma már alapkövei sincsenek.

A kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel először csak 1867-ben találkozhatunk. A falu népe már 1521 és 1524 között megismerkedett a reformáció tanaival. A falu lakói 1541 táján költöztek a Nagyduna partjáról a község jelenlegi helyére, a török elől menekülve, a református lelkész vezetésével. Az 1546-os összeírásban 5 család, 1559-ben 8 család, 1590-ben már 19 család fizetett adót, a budai defterek alapján. A komáromi várkapitányság közelsége miatt azonban a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint jelentős református községnek. Az akadozó adózás miatt, I. Lipót örökáron eladta Zichy István gróf győri várkapitánynak 1659-ben.

A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor. A szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszűnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára, és 1744-ben a református egyházat a bogdányi filiájaként tartották nyílván. A zűrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több "pápista lakosokat" kezdett betelepíteni és katolikus templomot is építtetett. Neve a Nagy-dunapart birtokain kiépült üdülőtelepen máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha volt. A betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felvég maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ettől kezdve sokáig dúlt a rivalizálás.

1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezéről 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauralom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben új református templom épült.

A múlt században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben, amelynek szintjét a református templom falán tábla őrzi (1,20 méter). Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott. A XX. század első évtizedeiben itt is megindult egy kis pezsgés. A koronauradalom egy részét megvásárolta Surányi József tanácsos, akinek a nevét a Pócsmegyer melletti üdülőtelep őrzi. Horányban megindult az állami üdülők létesítése és megépítették az Árpád strandfürdőt.

Az I. világháborúban a hősi halottak száma 52, a 387 bevonulóból. A Nagyatádi-féle földreform során 34 házhelyet osztottak ki. A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális élénkülés kezdődött. A vallási ellentétek is csitultak. A 30-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése; a főváros növekvő vízigényének kielégítésére. A II. világháborúban nem voltak harcok a közelben, de a váci és a fővárosi csatározások miatt, érték belövések a falut.

A háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor - elzártsága ellenére - nem került a sorvadó települések közé. Az 1961-ben létesített téesz a környezetéből is vonzott munkaerőt, így a falu lélekszáma 1970-re tetőzött. A tsz 1975-ben egyesült a tahitótfalusi Kék Dunával, de a rossz gazdálkodás miatt az elköltözés beindulását ez sem tudta már megakadályozni. A falu lakosságának fő foglalkozása a kezdetektől mezőgazdasági jellegű, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfajait művelték. A község címerének is beillő pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható.

A szántóföldi termesztésben fő termény a búza, árpa, rozs, kukorica. A szőlő jelentősége itt is a múlt századi filoxérajárvány után (1876) csökkent le komoly mértékben. Helyette azonban szerencsésen választották meg az új betelepítést: a málna és a földieper, máig jelentős bevételi forrása a falu családjainak. A terményt lóvontatású kofahajókkal vitték Budapestre, így a lóállomány sokáig jelentős maradt.

Infrastrukturális állapotában is sokat javult Szigetmonostor, de zártsága és agrármúltja miatt, még sok a fejlesztésre váró feladat. Mozi 1967 óta (jelenleg nem működik), rendelő 1963 óta, fogorvosi rendelő 1971 óta, vízvezeték 1958 óta (helyi előny!), utak portalanítása 1965 óta (jelenleg 85 %-os), járdák 1973 óta, futball- és kézilabdapálya 1975 óta van. 1972-ben presszó, 1974-ben húsbolt, 1985-ben önkiszolgáló bolt létesült, a könyvtár 1975-től kölcsönöz.

Műemlék jellegű épület mindössze 3 van, de még 3 érdemesülhetne rá. Védett növénye az árvalányhaj. Védett területté szeretnék nyilvánítani a községtől délre található Rudafás erdőt. A sziget, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető idelátogatóknak is sok kellemes élményben lehet része.

Akinek lovagolni támad kedve, azok nyugodtan felkereshetik a
Monostori Lovas Farm oktatóit, akik különböző programokkal várják egész évben a szigetre látogatókat. A gyerektábor ideje alatt a napköziseknek reggel 9-től 16 óráig tart a foglalkozás, míg a bentlakósok hétfő reggel 8 órára érkeznek és péntek délután a szülői bemutató után távoznak. Lehetőség van lovaglásra (rossz idő esetén a fedeles lovardában), lóápolásra, lovaskocsikázásra, lovas és elméleti vetélkedőre, kirándulásra és strandolásra (évszaktól függően), kézműves foglalkozásra, tábortűz körüli beszélgetésre és bográcsozásra, valamint éjszakai kalandtúrára is. A táborba hálózsákot, törölközőt, fürdőruhát, zseblámpát, szúnyogriasztót mindenkinek vinnie kell magának, de aki új embert visz magával, az kedvezményt kap a táborozás árából. Jelentkezési lapot és szülői nyilatkozatot a tábor honlapján lévő elérhetőségeken kérhet!

  

A Fram lovain lehetőség nyílik sétalovaglásra (3 éves kortól), futószáras oktatásra, terep-, és hobby lovaglásra, de akár versenyezni is lehet bérelt lovon. A lovasokat konyhasarkos klubhelység, öltöző, zuhanyzó várja, a kísérők rendelkezésére pedig hangulatos kerthelység és gyermekjátszótér áll. A lovak két istállóban vannak elhelyezve, mindegyik számára kifutót biztosítanak, de igény szerint csoportos karámozás is lehetséges. A lovarda pályája 40x60 méteres, komplett akadályparkkal, cavalettikkel, igény szerint elhelyezhető díjlovas négyszöggel felszerelt.

A Szentendrei-szigetre látogatók választhatnak egy órás, vagy több órán át tartó lovaskocsis túrát a sziget mesés részeire. Erről bővebb információt a Farm honlapján olvashatnak!

A naturizmust kedvelőknek is kínálkozik lehetőség a táborozásra, méghozzá a
Naturistasziget deszkafallal körülvett kempingjében, amely közvetlen Szigetmonostor után (Surány felé északi irányban), a főút jobb oldalán található. A kemping egy közel egy hektáros területen fekszik, közepén tóval, körülötte faházakkal és társalgóval, ahová családokat, párokat, illetve Magyarországon bejegyzett naturista egyesületek, szövetségek tagjait várják pihenni és sportolni. A parkban lehetőség van strandröplabdázásra, kosárlabdázásra, asztaliteniszezésre, tollaslabdázásra. A homokhegyes játszótér, hintával, mászókával a gyerekeknek nyújt játék lehetőséget. A tóban fürdeni is lehet! A vizesblokk hideg-meleg vizes zuhanyozóval, WC-kel, mosdókkal áll rendelkezésre; a kerti vendéglőben háziasan elkészített ételekkel, finom italokkal, desszertekkel csillapíthatják éhségüket a kemping vendégjei (a helyiség egyéb turistáknak is nyitva áll egész évben). A parkban sátorozási lehetőség is van, akár saját, akár bérelt sátorban. Lakókocsi hozható és telepíthető. A 8 fős szauna az év minden napján használható, előzetes bejelentkezéskor, érkezése szívesen felfűtik.

  

A kempingben a magyar bor megismertetésére minden évben több alkalommal is naturista borkostolást szerveznek, amelyre neves borászok hozzák el díjnyertes boraikat. Ezen rendezvények kellemes vacsorával, esetenként szaunázással, táncolással fejeződnek be. Minden tavasszal naturista majálist tartanak, ahol a rendezvény bográcsozással, sportvetélkedőkkel és természetesen napfürdőzéssel telik. Árakról és egyéb rendezvényekről a kemping honlapján olvashat!


A horányi strand fölötti kikötőből indul a Horány-Göd között közlekedő rév
(a Noé Étterem-hajó már nem található meg a kikötőben)


A szigetmonostori orvosi rendelő


Szigetmonostor címere

 

Ajánlott linkek

 
 

Facebook oldalak

 
 

Újságoló

 
 Szerkesztő: Kovács Attila
Szigetmonostor Faluház vezető
 Telefon: 06(70)374-0541
 Mail: faluhaz @ szigetmonostor.hu
  
 

Orvosi rendelő

 
 Cím: Mártírok útja 5.
 Háziorvos: Dr. Kondor Andrea
 Telefon: 06(30)539-2737
 Asszisztens: S. Szabó Zsuzsa
 Telefon: 05(20)521-9288
 Rendelési idő:
Hétfő: 8:00-11:00
Kedd: 13:00-16:00
Szerda: 8:00-11:00
Csütörtök: 13:00-16:00
Péntek: 10:00-13:00
 Ügyelet:
Munkanapokon: 17:00-7:00
Munkaszüneti napokon egész nap
Cím: Tahintótfalu, Visegrádi út 12.
Telefon: 06(26)387-030
 
 

Gyerekorvos

 
 Orvos: Dr. Víg Olga Erika
 Telefon: 06(30)269-9145
 Rendelési idő:
Hétfő: 14:00-15:30
Kedd: 12:30-14:00
Csütörtök: 8:30-10:30
Péntek: 9:30-12:00

  
 

Fogászat

 
 Orvos: Dr. Nyári Éva
 Telefon: 06(30)241-0366
 Asszisztens: Suba Éva
 Telefon: 06(20)390-2050
 Rendelési idő:
Hétfő, péntek: 7:00-12:00
Szerda: 13:30-19:00
 Bejelentkezés:
 Telefon: 06(26)394-064
  
 

Gyógyszertár

 
 Cím: Bajcsy-Zsilinszky utca 7.
 Telefon: 06(26)393-159
 Nyitva:
Hétfő: 8:00-12:00
Kedd: 13:00-17:00
Szerda: 8:00-12:00
Csütörtök: 13:00-17:00
Péntek: 9:00-14:00

  
 

Posta

 
 Cím: Mártírok utca 13.
 Telefon: 06(26)393-480
 Nyitva:
Hétfő: 08:00-17:00
Kedd: 08:00-14:30
Szerda: 08:00-15:30
Csüt: 08:00-15:30
Péntek 08:00-15:30
 Zárva:
Minden nap 12:00-12:30 között ebédszünet miatt, valamint
Szombaton és vasárnap
  

 

 

 

  Surány

Csakúgy, mint Horány, Surány sem önálló település, bár elhelyezkedésében semmi sem indokolja, hogy területileg Pócsmegyer része legyen.

Duna-parti strandja homokos, tiszta. A gát miatt ugyan kissé elzárt, de hangulatos, jól megközelíthető helyen fekszik. Nyaranta rengeteg család jár le a partjára fürdeni, ahol jó időben egész nap is eltölthető a kellemesen meleg homokban a ligetes fák között. Ilyenkor reggeltől estig gyerekek sokasága lepi el a partot, vagy kenusok kötnek ki megpihenni egy kicsit. Az idősek egész délután kemping székből figyelik a vizet, míg az unoka homokvárat épít a barátaival. Augusztusban a szeder végig a parton megterem, amely kitűnő vitaminforrást jelent.

Mivel a kerékpáros túrázóknak a legideálisabb közlekedési útvonal az úgynevezett "keleti"  gát (Horánytól Surányig), ezért Surányt elérve érdemes lehajtaniuk a partra, hogy felfrissüljenek kicsit a Duna hűs vizében. A lejárat rögtön a gát végén, Surány első utcáját elérve jelenik meg jobbra.

 

Surány

 
 

Surány a Szentendrei-sziget legelhagyatottabb települése. Az arra járónak az a benyomása, hogy csak minden második vagy harmadik házban van élet, s ez különösen igaz a település déli felére. Ott a legtöbb parcellán nincs épület, s ahol van, azt sem lakják. A beépítetlen részeket felütötte a gaz, s ahol egy teremtett fa sincs, ott nyaranta az elsivatagosodás jelei mutatkoznak: kiszáradt, kopár telekrészek, homokos, forró utcák. A település eléggé széttagolt; aki nem ismeri ki magát a környéken, könnyen eltévedhet.


A stranddal szemben van a bolt, valamint egy étterem és söröző

 

Ajánlott linkek

 

 


A surányi alsó strand a gátról (kép: Varga Máté)

 

 

  Pócsmegyer

Pócsmegyer Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település. Nevezetessége a református templom, amely barokk stílusban épült 1788-ban, továbbá a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper Csárda). Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

A Pázsit tófürdő közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség is kínálkozik. A helyi, surányi, szigetmonostori és horányi fiatalok nyaranta ide járnak fürdeni, bár a Surányt határoló Duna-part szintén kedvelt fürdési lehetősége a Budapestről jövő idegen vagy helybéli turistáknak.

A Duna alacsony vízállásánál a tó vízszintje is csökken, ezért a tó alacsony vízállásnál inkább egy nagyobb pocsolyára hasonlít, mint strandra, bár fürdeni azért lehet benne. Felnőtt belépő 600 Ft, gyermek és nyugdíjas 400 Ft / fő.

Az étteremben 400 Ft-ba kerül egy korsó csapolt sör, egy pohárral 260 Ft, míg a palackozott sörök 300-350-400 és 550 Ft / üveg áron kaphatók. A ház saját készítésű borát 180 Ft / dl áron mérik. Az étterem délelőtt 9-től este 8 óráig van nyitva. Telefon: 06(26)395-298


A Pázsit tófürdő keleti irányból (háttérben a Leányfalu fölé magasodó Pilisi-hegység)

 

Pócsmegyer

 
 

Pócsmegyer alig néhány utcából áll; utcácskái, házai és piciny telkei távoli falu képét sejtetik, holott alig egy órára található a fővárostól. A legegyszerűbb közlekedési eszköz a rév, amely Leányfaluban köt ki. Onnan a menetrend szerinti Volánbusz járattal lehet bejutni Szentendrére.


Pócsmegyer címere

 

Ajánlott linkek

 
 

Orvosi rendelő

 
 Cím: Ady Endre utca 12.
 Háziorvos: Dr. Szabó György
 Telefon: 06(26)395-123
 Asszisztens: Csefó Tiborné
 Telefon: 05(20)327-9560
 Rendelési idő:
Hétfő: 14:00-19:00
Kedd: 8:00-12:00
Szerda: 13:00-17:00
Csütörtök: 8:00-12:00
Péntek: 8:00-12:00
 Védőnő: Gy. Baranyi Márta
 Telefon: 06(30)694-3265
 Rendelési idő:
Kedd: 8:30-9:30
Szerda: 8:30-12:30
 Ügyelet:
Munkanapokon: 17:00-7:00
Munkaszüneti napokon egész nap
Cím: Tahintótfalu, Visegrádi út 12.
Telefon: 06(26)387-030
 
 

Fogászat

 
 Orvos: Dr. Kolcsár Attila
 Cím: Ady Endre utca 12.
 Telefon: 06(20)422-7092
 Rendelési idő:
Hétfő: 13:00-19:00
Szerda: 8:00-14:00
Csütörtök: 13:00-18:00

  

 

 

 

  Tahitótfalu

Budapesttől 28 kilométerre, Szentendrétől északra található, a 11-es főút mellett. A Szentendrei-Duna választja két részre, a szentendrei-szigeti Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábainál húzódó Tahira. Itt van a Szentendrei-szigetre vezető egyetlen közúti híd.

A híd megépítését Fülöp Béla református tanító kezdte el, és az építéshez szükséges forrás nagy részét is ő teremtette elő, vagy a falu népe, illetve Wekerle Sándor pénzügyminiszter vezetésével finanszírozta az építkezést az akkori kormány. A híd felépítésére a miniszter 250 ezer korona kamatmentes hitelt folyósított a falu részére, 15 éves lejárattal. A híd részeit apró darabokban hordták Tahitótfaluba és a helyszínen szegecselték össze, ugyanis akkor még nem ismerték a hegesztést. Itt melegítették a szegecseket és kalapálták össze kézzel a hídrészeket. Idegen kubikusok végezték a földmunkát. A híd alig két év alatt elkészült, és az első világháború kitörése előtt egy héttel átadták a forgalomnak, ekkor még Almássy híd néven.

Az Almássy hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Ennek helyére az oroszok ideiglenes cölöphidat építettek, amelyet a következő tél jeges áradása elsodort. Tildy Zoltán idejében épült fel a jelenlegi híd, amelynek névadó ünnepségére 2008. október 23-án került sor.


A Tildy Zoltán híd Tahi és Tótfalu között

 

Tahitótfalu

 
 

Tahitótfalunak Duna-strandja nincs, ezért a lakók a Leányfaluban működő strandfürdőbe járnak lubickolni. Lovagolni, ebédelni és pihenni azonban e településen is bőven kínálkozik lehetőség.

A váci rév felé, vagyis Tahitótfalutó főútján keletre haladva jutunk el a Bodor Majorba. Az 50 hektáron elterülő
Bodor Major egész évben változatos programokkal és családbarát árakkal, mesés környezetben  várja a szigeten túrázókat a Szentendrei-sziget egyik legszebb részén. Bodor Ferenc és családja ebbe a környezetbe álmodta meg és a tájba illően valósította meg a vidék egyedülállónak mondható lovas-komplexumát. A különböző fajtákból, de elsősorban lipicaiakból és nóniuszokból álló, mintegy 100 lovat számláló ménes mellett az ide látogató, gyalog, lovas kocsin vagy ökrös szekéren tehet körutat a nagy területen kialakított parkban. Itt őshonos állatokban, szürke és magyar tarka marhák, bivalyok kisebb csordáiban, kecskék, rackák, mangalicák csoportjaiban gyönyörködhetnek közvetlen közelről.

  

Itt található a Kemencés Csárda, ahol igazi magyaros csárdahangulattal, mangalicából, szürkemarhából készült ételkülönlegességekkel, cigányzenés vacsorával, borkóstolóval, csikósbemutatós paraszt-lakodalmassal várják a látogatókat. A vendéglőhöz fedett terasz és szaletli csatlakozik, ahol 200-200 vendégünk számára tudnak kulturált környezetben helyet biztosítani. A terasz végén látvány-grillkonyha van, ahol a vendégek megtervezhetik születésnapi vacsorájukat. A parkolóban buszok is elférnek!

  

  

A Bodor Major Tahitótfalu és Vác között található, tulajdonképpen a Szentendrei-sziget közepén (amelyet a Major honlapján nézhet meg). Bővebb felvilágosítást a honlapon szereplő elérhetőségek valamelyikén kap!


Pipacsok Tahitótfalutól északra, az eperföldek előtt

  
Tahitótfalutól északra, szinte a település határában terülnek el a híres eperföldek,
ahol május közepétől az út szélén árusítják a gyümölcsöt


A kis doboz 400 Ft, a nagy doboz 800 Ft (2011-es adat)

Az eperföldeket elhagyva Kisoroszi felé, néhány kilométer után, Tahitótfalutól északra, ahol a sziget "beszűkül", ott található a Zablakert lovarda és lovasiskola, ahol számos lovaglási lehetőséggel várják az érdeklődőket.

Tahitótfaluban, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén csodás környezetben ismerkedhet meg a lovaglás szépségeivel. A lovastanya fekvése lehetőséget kínál az iskola lovaglásra és a tereplovaglásra egyaránt. Lóállományunk 12 saját lóból áll, melyek jól képzett iskola- és túralovak. Budapesthez alig 30 km-re lehet része a vidéki lovas élet szépségeiben. Ha lovaglás akkor Zablakert lovarda, ha Zablakert lovarda akkor lovaglás.


Tahitótfalut elhagyva Kisoroszi irányában, a főútról ennél a táblánál kell letérni

A Zablakert lovardában lehetőség van bértartásra is. A Bértartás történhet boxban, állásban, vagy szabadtartásban is. A számtalan színes program pedig gondoskodik róla, hogy ne csak a bértartott ló, de a bértartó is jól érezhesse magát. Budapest és Szentendre is elérhető távolságban van így bármikor meglátogathatja kedvencét, míg ő a végtelen legelők kényelmét élvezheti. A bértartás Budapest közelében de mégis elég távol esik a város zajától. A ló bértartás magában foglalja a ló etetését és teljes gondozását.

A lovardában minden korosztály számára szerveznek táborokat. A lovas tábor fő célja a vidéki élet szépségeinek bemutatása, és az állatokkal való szoros kapcsolat kialakítása. Minden itt nyaraló elsajátítja a felelősség teljes gondozást és etetést. A gyerek lovastáborokban főleg az állatok megismerése és megszerettetése, valamint a lovaglás elsajátítása a cél. Addig a felnőttek számára szervezett csoportokban a ló és lovasa kapcsolatát emelik ki. A ló és lovas összhangját személyre szabottan javítják az idomítottsági szinthez megfelelően.

 
A Zablakert főépülete és terasza

A lókiképzésben a természetes illetve erőszakmentes módszereket alkalmaznak, és így próbálják elérni, hogy mindenki jól érezze magát a munka közben. Vállalják csikók belovaglását, nyers, ellenszegülő és kezelhetetlen lovak kiképzését.


Tahitótfalu címere

 

Ajánlott linkek

 
 

Orvosi rendelő

 
 Cím: Ifjúsági út 5.
 Háziorvos: Dr. B. Erzsébet
 Telefon: 06(26)385-563
                 06(30)940-7469
 Rendelési idő:
Hétfő: 13:00-16:00
Kedd: 8:00-11:00
Szerda: 13:00-16:00
Csütörtök: 8:00-11:00
Páros hét péntek: 8:00-11:00
 Ügyelet:
Munkanapokon: 17:00-7:00
Munkaszüneti napokon egész nap
Cím: Tahintótfalu, Visegrádi út 12.
Telefon: 06(26)387-030
 
 

Gyerekorvos

 
 Cím: Ifjúsági út 5.
 Orvos: Dr. Szécsényi Ilona
 Telefon: 06(26)386-719
                06(30)221-7125
 Rendelési idő:
Hétfő 11.00-14.00
Kedd 8.00-11.00
Szerda 14.00-17.00
Csütörtök 14.00-17.00
Péntek 8.00-11.00
 Gyermekorvosi ügyelet:
Szentendre, Bükköspart 27.
 Telefon: 06(26)312-650
Munkaszüneti napokon 8.00-13.00
 Védőnő: Z. Zubi Valéria
 Cím: Kossuth Lajos utca 30.
 Telefon: 06(30)303-3296
 Rendelési idő:
Hétfő: 11:00-13:00
 Védőnő: K. Székely Erzsébet
 Cím: Kossuth Lajos utca 30.
 Telefon: 06(30)324-3570
 Rendelési idő:
Kedd 8:30-10:30
Terhesgondozás: Hősök tere
Minden hónap 3. keddje, 13:00

  
 

Fogászat

 
 Orvos: Dr. Kútvölgyi Ida
 Cím: Ifjúsági út 5.
 Telefon: 06(26)385-353
 Rendelési idő:
Hétfő 8:00-12:00
Kedd 14:00-18:00
Szerda iskolafogászat
Csütörtök 14:00-18:00
Péntek 8:00-12:00

  
 

Gyógyszertár

 
 Cím: Hősök tere 6.
 Telefon: 06(26)387-060
 Nyitva:
Hétfő-péntek 8:00-18:00
Szombat: 8:00-12:00

A településen minden évben megrendezésre kerül az úgynevezett Eperfesztivál, amelyre évről-évre egyre többen látogatnak el. Megrendezésének időpontja 2011-ben június 17-19. közé esik. Az ország legnagyobb hagyománnyal bíró epertermő vidékén mulatsággal hódolnak az epernek és az abból készült finomságoknak:. szüreti felvonulás, lekvárfőzés, egész napos gyermek és könnyűzenei programok, koncertek, kirakodóvásár és sportesemények várják a vendégeket. Helyi civil szervezetek gondoskodnak a rendezvény más eseményeinek (strandfoci, íjászoktatás) lebonyolításáról is. Az Eperfesztivál helyszíne a Duna-part, közvetlen a Tildy Zoltán híd mellett.

Az Eperfesztiválra bár minden évben sokan látogatnak el, számomra nagy csalódást okozott a 2010-es rendezvény: sajnos nem az átlagember pénztárcájához mérik a zsibvásáron kínált portékát; a lekvárok, sütemények, az étel-ital és a kézműves-termékeket meglehetősen drágán kínálják. Egy helyi iparos szerint a fesztivál előtt vagy után a boltokban jóval olcsóbban kapható minden. A lekvárok több ezer forintos ára nem mindenki számára teszi elérhetővé e készítményeket, bár az is igaz, hogy ez nem az a nagyiparilag előállított "bolti" cucc, amit ömlesztve árulnak az áruházak. Vajon a helypénz indokolja a drasztikus áremelést? Mindenesetre, aki a környéken jár a mulatságok idején, ha másért nem, de a sör, a hurka és a koncertek miatt mindenképp érdemes kinéznie.


A Szentendrei-sziget a Megyeri hídnál
380x180 | Gömbpanorámák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Magyar eper a Szentendrei-szigetről


A külföldi kerékpáros túrázók rendszeresen megállnak az útszéli árusítóhelyeken

 

 

 

 

  Modellrepülőtér

A sziget keleti oldalán, a váci komptól kevéssel délre (a strand és a gát között) helyezkedik el a Dunakanyar Repülőklub modellrepülőknek fenntartott repülőtere. A repülőtér pályájának hossza 190 méter, szélessége 35 méter. A gyalult, hengerelt pálya alkalmas szárnyfutós "scale" gépek, akár jetek leszállására is.

GPS koordináták: 47.763332, 19.123302. Egyéb információt Mezei Ákostól lehet kérni a mazli1944 @ hotmail.com e-mail címen.

 
Az amerikai A-10 Thunderbolt II. élethű modelljének összeszerelése


 

  Kisoroszi

Tahitótfalut elhagyva, néhány kanyar és egy hosszabb erdős-árnyékos szakaszt követően, nagyjából 5 kilométer múlva az út baloldalán pillantjuk meg a Halápi Lovastanya bejáratát.


Útszéli tábla és szénakazlak a bejárat felől

A festői szépségű Szentendrei-szigeten, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában épült 1993-ban, az egykori kiváló újpesti volt labdarúgó Halápi István által megálmodott lovarda, amelynek akkoriban lópihenő és tréningtelep volt a fő profilja.

A lovarda 1997-ben arculatváltás keretében nyitotta meg indiántáborát, ahol a táboroztatás keretében, vadnyugati körülmények között sajátíthatják el a gyerekek a lovaglást és lótartást. A bértartás angol-boxos és a természethez legközelebb álló félnomád rendszerben is igényelhető, nyáron a lovak szabad és nyugodt életét 10 hektáros legelő garantálja. A lovarda vállalja továbbá szabadtéri családi és csoportos rendezvények lebonyolítását, amelynek elengedhetetlen kelléke a hangulatos bográcsozás és lovasbemutatók megtekintése is. Minden hétvégén lehetőség van túralovaglásra; ennek időtartama általában két óra. Igény és megfelelő létszám esetén a tulajdonosok vállalják többnapos túrák lebonyolítását is.


A Halápi Lovastanya néhány lova


A tanya egy részlete szekérrel és nádfedeles kiülővel

A Szentendrei-sziget 31 km hosszú, átlagosan 3-3.5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg fűzek alkotnak összefüggő erdőséget. A sziget e területe tájvédelmi területre esik. (Duna-Ipoly Nemzeti Park) A sziget szentendrei Duna-ág felé laposodó partja ideális fürdőhely. A csendes erdős vízparti táj már hozzávetőlegesen száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. Az 1930-as években az akkori cserkészszövetség rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök is. A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A sziget északi csúcsán, a Duna elágazásánál van Kisoroszi.


Kisoroszi bejárata dél felől

A falunak két temploma van, egy református és egy római katolikus. A református templom 1803-ban épült neobarokk stílusban. A református gyülekezet a szérűn kapott engedélyt templom építésére, valószínűleg a református családok által adományozott telken. A templom belső berendezése kiégett a múlt század közepén, akkor kapott új berendezést, padokat, karzatot. A torony fából készült és sokkal magasabb volt, de a századelőn leomlással fenyegetett és ezért lebontották, majd hagymakupola került a toronyra. Három harangja van. A templom berendezése kék színűre volt festve, ennek bizonyítéka a régi karzat kb. másfél méteres darabja, melyet kézzel festettek és alapszíne a kék. Az Úr asztala márványból készült. 1992 és 1995 között a templom kívül, belül felújításra került.

A falu római katolikus templomát 1719 októberében szentelték fel. Az épület későbarokk alkotás. A Főoltárt ismeretlen festőtől származó gyönyörű kép ékesíti barokk keretbe foglalva, amely a lepantói tengeri csatát ábrázolja. A templom védőszentje, Rózsafüzér Királynője segíti győzelemre a keresztény hajóhadat a török ellen. A kép valószínűleg a templom építésének idején került a helyére, feltehetően az akkori kegyúr, gróf Stahrenberg Tamás jóvoltából. A főoltár teljes barokk építménye fából készült. Négy, a templomnál is régebbi faszobor található itt. Kettő a szentélyben, az oltár két oldalán, kettő pedig a hajó hátsó falán, a karzat mellett. A szobrok több kiállításra is eljutottak. A padok 1844-ben készültek, a karzat mellvédjével egyidőben. 1719-1788-ig az egyházközség filiája volt. 1788-ban kihelyezett káplánt nevezett ki az akkori érsek. Kihelyezett káplánként három pap működött, majd a negyedik, aki még ezen a címen érkezett ide, lett 1810-ben a templom illetve az egyházközség első plébánosa. Őt követte még huszonkilenc a mai napig.

 

Kisoroszi

 
 

Kisoroszi utcái és házai rendkívül ápoltak és rendezettek, a szigeti települések között a legtakarosabb. A Duna és annak környező hegyeinek látványával pedig mindenképp Magyarország egyik legszebb fekvésű területe. Alacsony vízállásnál a part végig járható mindkét oldalon, bár a sziget keleti felében erdő és szántás akadályozza a faluba történő bejutást.

A Hősök terén a
Rácz Fogadóban maximum 20 főre szállást kaphatunk, de a PIMM Alapítvány is segítségünkre van, ha szállásra vagy táboroztatásra lenne szükségünk!

A falu egyik legrégebben álló házában (Széchenyi út 53.) harmadik éve működik a "Régi Idők Háza" című kiállítás. A nyár folyamán több alkalommal is lehetőség nyílik az érdeklődő gyerekeknek hosszabb időt eltölteni a régi idők tárgyai, eszközei között. Nyitva tartás: hétvégén 10-től 18 óráig.

Újvári Ignác (1860-1927) festőművész - többek között - egyik alkotója volt a Feszty-körképnek is. Sírja a katolikus temetőben van.

Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtornyok maradványait tárták fel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.


Kisoroszi rév kikötőjének Duna-partja észak felé

Amint észak felé tovább haladva a Széchenyi utcán át elhagyjuk a települést, egy enyhe jobbkanyar után az első lehetőségnél forduljunk le balra. Ez egy kissé rossz állapotban lévő, lombos fák alatt vezető kanyargós földút. Nemsokára elérjük a Sziget Büfét, amely előtt hatalmas füves rét található. E területen engedéllyel napi 1500 Ft-ért, vagy havi 15.000 Ft-ért táborozhatunk lakókocsival vagy sátorral. A gondnokot 8-tól 20 óráig a 06(20)993-0173-as telefonszámon érjük el. A büfé nyitva tartásáról egyelőre nincs információnk, de amint lesz, azt is közzé tesszük a honlapon!


A Sziget Büfé és a sátrazásra kiváló füves rét

A Szentendrei-sziget csúcsára kiérve (nyugat felé fordulva) az embert hihetetlen látvány fogadja. A Dunakanyar szépsége talán innen bontakozik ki a leginkább: jobbról a Börzsöny hegyei, balról a Visegrádi-hegység magasodik. Alacsony vízállásnál az egész csúcs "kiszárad", így a máskor vízben úszó kis bokor-szigetek teljes egészében bejárhatók.

A Nap reggeltől estig beragyogja a helyet; mikor az utazó elindul Kisoroszi felé (észak felé), akkor - mivel a sziget észak-déli irányú - reggel jobbról, délután balról kapja a napsugarakat, majd mikor a sziget elhajlik balra (azaz nyugat felé), a délutáni nap hirtelen az arcunkba kerül. Aki menet közben nem érzékeli a kanyart, az teljesen elvesztheti a tájékozódását, hiszen a szigetcsúcsban a Nap hirtelen "átkerül" a sziget jobb oldalára, holott korábban reggel kaptuk onnan a napsugarakat, s nem délután. Ha a térképen megnézzük hol is vagyunk, megnyugodhatunk, hogy nem a Nap játszott velünk...

 

 

Szigetcsúcs

 
 

 


Kisoroszi címere

 

Ajánlott linkek

 

 

 

 

 

  Tanyák, lovardák

A szigeten számtalan tanya és lovarda található, amely különféle programokkal várja az érdeklődőket. Bár a választék nagy, szerencsére minden évben turisták ezrei keresik fel ezeket a helyeket, amely azt bizonyítja, hogy a lovardák sikere töretlen, s komoly igény mutatkozik ezen vállalkozások működésére. Az alábbi felsorolás nem teljes, ezeket folyamatosan bővítjük!

Monostori lovas farm
    

Az egyesületet az egyre növekvő résztvevői és versenyzői igények hívták létre. Célunk az volt, hogy tagjaink számára magas színvonalú szolgáltatást, lovaik számára igényes elhelyezést biztosítsunk.

 
Rose Lovarda
    

A lovarda Szigetmonostoron működik olyan szerkezetben, amelynek célja a klasszikus lovaglás oktatása természetes ló-kiképzés alapokkal. A lovak megfelelő tartási és takarmányozási feltételeinek biztosítása mellett, nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati és az elméleti képzésre is egyaránt azért, hogy a lovasok/lótartók minél jobban megismerjék a lovak viselkedését és a lókiképzés alapjait.

 
Bodor Major
    

A Bodor Major Tahitótfalu és a váci komp közötti főút mentén található, közel a váci komphoz. Területén lovarda, étterem, kalandpark, állatpark található. A Lipicai Panzióban, valamint jurtákban és sátorhelyen szállást is kínálnak.

 
Halápi Lovastanya
    

A festői szépségű Szentendrei-szigeten, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában épült 1993-ban, az egykori kiváló újpesti volt labdarúgó Halápi István által megálmodott lovarda, amelynek akkoriban lópihenő és tréningtelep volt a fő profilja. Jelenleg indiántáborok, lovastáborok szervezése és lebonyolítása gyerekek részére, továbbá a lovagoltatás.

 

 

 

 

 

 

  Kerékpártúra

A Szentendrei-sziget partvonalát teljes hosszában gát kíséri, amely mintegy körbeöleli a területet. E hosszan elnyúló gáton haladva könnyűszerrel járhatjuk be az egész szigetet Horánytól Kisorosziig. Bár a lehetőségek korlátozottak, azért választhatunk néhány útvonal közül ezek bejárására. Kisebb emelkedők kivételével a sziget gyakorlatilag sík, ezért nagyobb erőlködés nélkül tekerhetjük le a nagyjából 55 kilométeres távot, s gyermekeknek, vagyis kisgyermekes családoknak is épp ezért nyugodt szívvel ajánlott.

     
Váci komp a szigetről indul:
 5:40, 6:15, 7:15, 8:15, 9:15, 10:15, 11:15, 12:15, 13:15, 14:15, 15:15, 16:15, 17:15, 18:15, 19:15, 20:15

Váci komp Vácról indul:
6:00, 7:00, 8:00, 9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 15:00, 16:00, 17:00, 18:00, 19:00, 20:00
  A Szentendrei-szigeti kerékpártúrát érdemes Horány déli végéből kezdeni. Ide Szentendrén vagy Dunakeszin át juthatunk el a legkönnyebben: Szentendrére HÉV-vel, majd onnan révvel a szigetre, vagy pedig vonattal (illetve kerékpárúton) Újpesttől Dunakeszire, majd innen komppal Horányba (megjegyzendő, hogy a "rév" csak személyszállító, a "komp" pedig autó és személyszállító kishajó).

A Horány déli végénél kezdődő gát Horány teljes területén aszfalt burkolatú, így könnyen járható kerékpárral. Az első két és fél kilométerig a gát egyirányú, majd a gödi révig, azaz az északi strandig kétirányú a személygépkocsi forgalom. Ezután az út elkanyarodik balra, de mi észak felé folytatjuk utunkat. A Surányig tartó csendes útszakaszt sorompó zárja el a gépjárműforgalomtól, így nem kell autókra számítanunk, viszont az aszfalt helyett zúzott kavicságyon haladunk tovább. Út közben még két sorompót érintünk (itt egy lovardát is érintünk), majd beérünk Surányba. A gát jobb oldalán láthatjuk a surányi strandot, balra egy teniszpályát, de egyenesen haladva Surány "központjába" érünk. Itt étterem, söröző, ABC és dohánybolt található. Eddig pontosan 6 kilométert tettünk meg, s itt tarthatjuk első pihenőnket is.

A pihenőpontokon kívül természetesen máshol is meg lehet állni, de ott nem biztos, hogy találunk mosdót, kávézót vagy boltot.
  
  Észak felé haladva, pár sarokkal odébb kijutunk Surányból. A gátra való felhajtást sorompó zárja le, amit könnyedén kikerülve immáron aszfalton folytathatjuk utunkat. Az út innentől egyenletes, sima. Jobbra ártéri erdő terül el, míg balra füves rét és vöröstéglás szivattyúházak láthatók.

A 12. kilométernél ismét sorompó állja utunkat, s csak ezt kikerülve mehetünk tovább. Ha itt rögtön jobbra lekanyarodunk a gátról, egy viszonylag rövidebb földúton a Váccal szemben lévő partszakaszra jutunk. Itt nyaranta pezsgő strandélet folyik, s több száz méteres szakaszon benépesül a part. Autók, sátrak, felnőttek, gyerekek láthatók mindenhol. A partszakasz kedvelt kikötőhely  a kenusok számára. Ha a partról visszatérünk a gátra, félszáz méter múlva egy főúthoz érünk. Innen jobbra kanyarodva a váci komphoz jutunk, balra pedig Tahitótfalu felé vehetjük az irányt.

A váci kompnál találunk egy pihenőt, s ez utunk második pihenőpontja is. Innen, a magaslaton épült fedett pihenőhelyről kitűnő rálátás nyílik Vácra, valamint a Dunára és a Börzsönyre. A komp óránként indul; Vácról minden óra egészkor, a szigetről negyed órával később. A személyjegy ára 430 Ft, a kerékpáré ugyanannyi. Ha kipihentünk magunkat, elindulunk Tahitótfalu felé. Az út az első száz méteren macskaköves, zötyögős. Egy S-kanyar után indul az aszfaltút, nyíl egyenesen nyugati irányba. Mi most nem megyünk rajta végig, hanem az első lehetőségnél lekanyarodunk jobbra egy száraz, poros földútra. Ezen az úton jutunk a különböző majorokba, tanyákra. Balra a Bodor Majort érjük el legelőször, majd rögös és hepehupás úton a Tordák dűlő mellett haladunk el. A főúttól számolva ez egy szűk 3 kilométeres szakasz. A végén érjük el a Rétfőld dűlőt.

A 15. kilométernél egy sorompóval lezárt elágazáshoz érünk. Itt jobbra kanyarodva a duna-parti gátakhoz jutunk, amely a part vonalát követve, Kisoroszit kikerülve visz minket a szigetcsúcsba (lásd a térképen vékony piros vonallal). Balra viszont mintegy kétszáz méter távolságra halad el a Tahitótfalu és Kisoroszi közötti főút.

A főút jó minőségű, és forgalma korántsem olyan nagy, mint a Budapest körüli főutak, viszont tekerés közben érdemes vigyázni, mert az ezen haladó autók a hosszú és egyenes szakaszok miatt gyorsabban haladnak a megengedettnél.

Innentől észak-nyugati irányban egyenes úton haladunk a szigetcsúcsig, ahol az út mindkét oldalát hatalmas, árnyékot adó fák szegélyezik. Az árnyék egész úton végigkísér bennünket, ezért viszonylag kellemesebb a levegő forró nyár idején. Az út során elhaladunk a Halápi Lovastanya mellett, majd beérünk Kisorosziba. Mintegy 5 kilométert tettünk meg a szántóföldi úttól idáig, s az egész kerékpárútvonalnak talán ez a legunalmasabb szakasza. Jelenleg a 21. kilométernél járunk.

Kisoroszi főútja egyenes vonalban halad nyugati irányba. A Napot elvileg ekkor már szemből látjuk, esetleg a fejünk fölött. A településen jó pár helyen alkalmunk nyílik vásárolni, mert söröző, kávézó és ABC is vár minket. Kisoroszi végén egy dombocskára érünk, ahol meredeken ereszkedünk le a szigetcsúcs felé vezető földúthoz. Egy karámnál (ahol két fehér lóval találkozunk) elkanyarodunk balra, majd követjük az út nyomvonalát. Egy S-kanyart követően az erdőbe érünk, amely mögött már láthatóak Visegrád hegyei és a Kis-Duna. Harmadik pihenőnket is itt tartjuk, nem sokkal a 23. kilométer után. Egy füves tisztás szélén áll egy öreg parasztház, s ebben alakítottak ki büfét. Itt találunk WC-t is.

Az út innen már csak száz métert vezet, majd sorompó állja utunkat, s egy lakókocsi, amely felhívja rá a figyelmünket, hogy a kempingezés engedélyhez kötött. Ezt kikerülve jutunk le a partra. Az erről készült fényképeket a Szigetcsúcs című résznél nézheti meg.

Miután kipihentük magunkat, ugyanezen az útvonalon indulunk el visszafelé előbb keleti, majd déli irányba Tahitótfaluig. E szakasz gyakorlatilag ugyanaz, amelyen a szigetcsúcsig mentünk, ugyanolyan árnyékos és unalmas. Mire Tahitótfaluba érünk, a 38. kilométernél járunk. A település központjába érve tartjuk meg a negyedik pihenőnket, mert itt van lehetőségünk bevásárolni ismét. Innen Horányig már nem lesz rá alkalmunk, mert a visszafelé vezető út mindentől távol, egy viszonylag ritkán látogatott útvonalon, a sziget nyugati oldalán vezető gáton halad déli irányba. Ha pihenőnket megtartva útra kelünk, a Kis-Dunán átívelő Tildy Zoltán híd lábazatáig kell tekernünk a Petőfi Sándor utcán át. Annak végén kanyarodunk balra, s a Gát utcán megyünk délnek. Néha a gáton, néha az alatta lévő földúton haladunk egy-egy sorompót vagy kerékpárost kerülgetve. A gát a 39. kilométernél kezdődik, s a 43-nál érjük el Pócsmegyert. Ha akarunk körbenézhetünk a településen, vagy akár pihenőt is tarthatunk. A gát bal oldalán letekintve végig ameddig a szem ellát szántóföldeket és apró gazdaságokat látunk, amit néha megtör egy-egy sufni vagy csűr. Pócsmegyer bontja csak meg az egységet, de a települést elhagyva a szántóföldek folytatódnak egészen Szigetmonostorig.

 

A 46. kilométernél érjük el Szigetmonostort. Közvetlenül itt, a gátról jobbra találjuk a Szentendre (Határcsárda) és Szigetmonostor között közlekedő kompot. Vele szemben, a gátról balra lekanyarodva jutunk be Szigetmonostorra, vagy még további 800 métert haladva a gáton, a Vízművek épületénél is lekanyarodhatunk a település felé. Mi tovább mentünk, így mikor lekanyarodtunk, Szigetmonostor végén, a temetőnél lyukadtunk ki a főútra. Itt található a Monostori Lovasfarm, valamint Lili szilvása is.


Folytatjuk!

 
 

 

  Rendezvények

A nyári időszakban a Szentendrei-sziget is kínál az érdeklődőknek néhány rendszeresen megrendezésre kerülő programot, amelyeken érdemes lehet részt venni a szigeten pihenő családoknak.

Eperfesztivál
    

A szokásos eperfesztiváli színes zenei programok mellett, a helyi civil szervezetek gondoskodnak a rendezvény korábbi változatos eseményeinek lebonyolításáról. Lesz strandfoci és röplabda, Eper-art, lekvár főzés, íjászoktatás és szüreti felvonulás, valamint koncertek. Az Eperfesztivál helyszíne a Duna-part. Az Eperfesztiválon kézműves epertorta, eperlekvár, eperturmix és eperpálinka kapható.

 
Hangadó nyári koncertek
    

A szigetmonostori Faluházban (Árpád utca 15.) tartják meg minden évben a Nyár Esti Koncertek elnevezésű programsorozatot május és augusztus között díjmentesen a következő műfajokban: jazz, alternatív, rock, rhytm and blues, magyar nóta, klasszikusok, rap. Részletek a címre kattintva!

 

 

 

  

 

Települések programjai

 
 Szigetmonostor
 Pócsmegyer
(jelenleg nincs elérhető programajánló)
 Tahitótfalu
 Kisoroszi
(jelenleg nincs elérhető programajánló)
  
 

Települések újságjai

 

 

 

 

  Gyerektáborok

Nincs hiány gyerektáborokból a szigeten, de az alábbi lista még nem teljes.

Árnyas Sziget
    

A tábor egy hektárnyi bekerített vadregényes erdőben található, ahol közel 10 faház adja a táborozók kényelmét: szállások, foglalkoztatók, ebédlő és mosdók, valamint egy nagyobb homokos-füves rét. Programjaik: kerékpározás, kenuzás, íjászat, lovaglás, kosárfonás, bőrárukészítés, fazekas foglalkozás, gyöngyözés, nemezelés, tűzzománcolás vagy esküvő, táncház, csapatépítő tréningek, stb.

 
Szelesvágta Egyesület
    

A Szelesvágta Egyesület sport és lovas tábort szervez általános és közép iskolás gyerekek részére a nyári szünetben. A tábor célja a fizikai állóképesség növelése, csapatépítés, és a lovak jobb megismerése, megértése. A tábor programja: kirándulás a Pilisben, gyalogtúra, a Szelesvágta-tanyán ismerkedés a lovakkal, lovaskocsikázás, stb.

 
Meteor Erdei Telep
    

Az Erdei Telep a Meteor TTE szakosztálya, több mint 80 éve sport- és rekreációs célokat szolgál. A Telep kiváló kiindulópont gyalogos, kerékpáros és vízitúrákhoz egyaránt. Focipálya, pingpongtető, röplabda pálya is segíti a szabadidő hasznos eltöltését. Ideális ifjúsági szálláshely; kiváló helyszín a természetet kedvelő, nyugalmat kereső családi és baráti társaságok számára.

 

 

 

 

 

 

  Szálláslehetőségek

A Szentendrei-szigeten számos szálláslehetőség kínálkozik a megfáradt turistáknak, köztük fogadók, kempingek, gyerektáborok és szállodák. Ezek többségéhez éttermek és lovardák is tartoznak. Az alábbiakban települések szerint tekintheti át a kínálatot.

Szigetmonostor-Horány

Rosinante
    

Budapesttől alig 1 órányira fekvő szállodánk 20 kényelmes, egyedien berendezett szobával, családias étteremmel, mesterszakács cheffel, fürdőszolgáltatásokkal, romantikus kerttel és sokoldalú rendezvényhelyszínnel várja Önt Horány szélén az erdőben, aszfaltút mellett. A Rosinante Fogadó gyermekbarát szálláshely. Számunkra fontos, hogy nálunk a család minden tagja jól érezze magát.

 
Regatta
    

Szabadidőközpontunk konferenciák, tréningek, ifjúsági táborok kedvelt és keresett helyszíne, emellett kiválóan alkalmas esküvők, családi napok, céges bulik, és egyéb rendezvények lebonyolítására is. Vendégeinket zárt parkoló, hatalmas füves park, tűzrakó helyek, és 200 méter hosszú saját Duna-part várja. Teraszunk és különböző méretű termeink pedig akár több száz fő egyidejű ellátását is lehetővé teszik.

 
Naturista Sziget
    

Közel egy hektáros területen alakítottuk ki naturista parkunkat, ahová családokat, párokat, illetve Magyarországon és más országokban, bejegyzett naturista egyesületek, tagjait várjuk pihenni, kikapcsolódni, sportolni.

 

 

 

Pócsmegyer-Surány

A terület még feltérképezés alatt!

 

Tahitótfalu

A terület még feltérképezés alatt!

 

Kisoroszi

A terület még feltérképezés alatt!

 

 

 

 

  Éttermek
Bacchus Vendéglő
    

A vendéglő 1984. óta várja vendégeit. Céljuk, hogy a magas minőségi színvonal mellett az igazi "békebeli" vendéglátást nyújtsák a betérőknek.

 
Gyümölcsös Kertvendéglő
    

Szigetmonostor és Surány között, a Szigeti főút mellett található. Csendes, fedett, szükség esetén fűthető, de nyitott kerthelységgé is alakítható éttermi résszel rendelkeznek. A Kertvendéglő 40 fő befogadására alkalmas, így kiváló lehetőséget ad családias, zártkörű rendezvényekhez az év bármely szakán. Konyhánk a magyaros ízeket kínálja.

 

 

 

 

 

 

  Szigetcsúcs

A Szentendrei-sziget legszebb pontja a sziget északi csúcsa, amely a Dunakanyarban nyúlik be a Dunába annak folyásirányával szemben a Visegrádi-hegység és a Börzsöny között. Mivel a Szentendrei-sziget észak felé haladva a Duna mentén elfordul nyugati irányba, ezért a Nap a 10-11 órától kezdve gyakorlatilag egész nap beragyogja a szigetcsúcsot.


A szigetcsúcs Kisoroszitól nyugatra fekszik

A szigetcsúcs nyáron reggeltől estig fürdőzőktől hemzseg, így aki csendre és nyugalomra vágyik, az ne itt keressen nyugodalmat magának. A hely csodálatos helyen fekszik, ami rendkívül különleges hangulatot varázsol körénk: a zátony-szerű part magasabb vízszintnél apró szigetecskékre oszlik (lásd: Vízállás), amelynek vízátfolyásaiban előszeretettel lubickolnak a gyerekek. Ezt bozótos, majd ligetes erdő borítja be, amit három oldalról határol a Duna. A partokon állva a meredek falú Visegrádi-hegységben, vagy a hatalmas területen elnyúló Börzsönyben gyönyörködhetünk.


Kisoroszit elhagyva találjuk ezt a hangulatos vendéglőt (vagy büfét) közvetlen a szigetcsúcs előtt

A szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, s területén kempinget üzemeltetnek. A vendéglő után a partra levezető utat sorompó zárja el, de engedéllyel lehetőség van személygépjárművek behajtására is arra az időre, amíg a lakókocsit vagy skiffet behúzzák. A kempingben a sátorhely és a lakókocsi napi bérlése 1500 forint, havi bérlése 15.000 forintba kerül. A kemping területén wc és zuhanyzó áll rendelkezésre a fizető vendégek számára. A gondnok telefonszáma: 06(20)993-0173. Bővebb információ a Nemzeti Park honlapján.


A kemping bejárata

Bővebb leírást és több képet a Kisoroszi strand oldalunkon láthat!

 

 

 

 

  Vízállás

A Szentendrei-szigeti strandok állapota és minősége nagy mértékben függ a Duna vízszintjétől, ezért célszerű a nyaralásunkat olyan időpontra tervezni, amikor a vízállás alacsony. A szigeti strandjai a gát külső oldalán találhatóak, ezért magasabb vízállásnál ezek kivétel nélkül használhatatlanok. Elmondhatjuk, hogy 300 centiméterig még található száraz, napozásra alkalmas partszakasz, de efölött már csupán az árterület zavaros vízében járhatunk.


A szigetcsúcs alacsony vízállásnál (kép: Google Maps)
(150 centiméternél a világosabb részeket teljesen elönti a víz, s emiatt a terület apró szigetekre oszlik)

A szigetcsúcson 150 centiméternél láthatók azok a kis szigetecskék, amelyek a Nagy-Duna átfolyásakor alakulnak ki a laposabb területeken: ilyenkor a vízszint épp csak annyira emelkedik meg, hogy a Nagy-Dunából a Kis-Dunába áramló víz kisebb-nagyobb szigetekre, zátonyokra szabdalja a területet. Gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelik, mert azon kívül, hogy a táj ilyenkor kimagaslóan vadregényes, a labirintus-szerű, nagy sebességű átfolyásokban hatalmas élményt jelent a sodródás vagy a fejesugrás.

Folytatjuk!

 

  Közérdekű
Tevékenység Település Név Telefonszám
       
 Vízszerelés            
     Szigetmonostor Katona László 06(30)514-8953
                   
 Villanyszerelés               
     Szigetmonostor Szikora Bálint 06(30)252-0036
     Szigetmonostor Mócsai Róbert 06(30)265-9214
                   
 Ács               
     Szigetmonostor Sebi 06(20)210-8925
                   
 Hímzés, varrás               
     Surány Barsi Éva 06(30)712-8621
     Szigetmonostor Kravcsik Ibolya 06(20)459-2903
                   
 Házi vízmű szerelés               
     Szigetmonostor Debreczeni Lajos 06(30)964-8143
                   
 Honlapkészítés               
     Horány Varga Máté 06(30)546-0596
                   
 Grafikus               
     Horány Szolgai István 06(20)581-7333
                   
                   

 

 

 

  Strandok

A Szentendrei-szigeten fürdési lehetőségekből nincs hiány: Budapesthez a legközelebb a horányi strand található, amely a Kisoroszi strandhoz képest a második legnépszerűbb a forgalmát tekintve. Tahitótfalunak ugyan nincs saját strandja a Duna partján, viszont közigazgatásilag hozzá tartozik a váci komp alatti strand, amely ugyan Váchoz közelebb található, mégis Tahitótfaluhoz sorolják. A surányi strand bár területére nézve elenyésző, homokos partja miatt közkedvelt a gyermekes családok számára.

Horányi strand
    

Horány strandja a Szentendrei-sziget keleti oldalának leginkább látogatott és megközelíthetőbb part-szakasza. Családok ezrei keresik fel minden évben a szünidő alatt, s így a település legnyüzsgőbb részévé válik a nappali órákban. A strand három szakaszra osztható, amelyek között ártéri erdő terül el, ösvényekkel összekötve a fürödhető részeket.

 
Surányi strand
    

Előkészületben!

 
Tahitótfalui strand
    

Előkészületben!

 
Kisoroszi strand
    

Előkészületben!

 

   

 

 

 

 

  Hozzászólás