KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget Budapesttől északra. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka, ezért Rosd szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5-2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km². A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter.

A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600.000 köbméter kiváló minőségű ivóvizet szolgáltatnak.

Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark, és az itt megforduló 205 költöző madárfajt, amelyből 104 (például kis kócsag, nagy kócsag, gyurgyalag) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedvenc helye a legnagyobb belső vizes élőhely, a Merzsán tó.

A hordalékból keletkezett sziget partjain idős ártéri ligeterdők vannak, amelyek végigkísérik a sziget vonalát. A folyóparton és az öblökben télen-nyáron százával úsznak a récék, de előfordulnak más vízimadarak is. A sziget nagyszerű lehetőséget ad a kerékpáros túrákra, a Duna-parti horgászásra és bográcsozásra.

A sziget csúcsa a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére esik. A sziget északi csücske, valamint Horány partja kitűnő fürdőhely! A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A szigetre való átkelés többféleképpen oldható meg: kerékpárral mindenképp Szentendre vagy Dunakeszi felől érdemes átkelni, míg autóval valamely településen közlekedő komppal, vagy az egyetlen hídon, amely Tahitótfaluban található. A komp- és révátkelőkről ITT, míg azok menetrendjéről ITT olvashat.

Horány | Szigetmonostor | Surány | Pócsmegyer | Tahitótfalu | Kisoroszi

A sziget megközelítése

Autóval Szentendre felől a 11-es főúton haladva először a Határcsárda étterem melletti komppal kelhetünk át 1200 Ft-ért, vagy továbbhaladhatunk Tahitótfaluig, ahol a Tildy Zoltán hídon átkelve kanyarodunk délnek Szigetmonostor irányába. Ha ez utóbbit választjuk, akkor az út hossza 18.2 kilométer, amelyet 25 perc alatt tehetünk meg ( Google Maps). Autóval Dunakeszi irányából is mehetünk. Itt szintén 1200 Ft-ért visznek át minket kompon, és Horányban tesznek le minket a fenti térképen jelzett helyen. A térkép ott hidat jelöl, ami hibás! Dunakeszi és Horány között nem létezik hídkapcsolat!

Autóbusszal érdemes Dunakeszi irányából megközelíteni a szigetet. A helyi járatú buszok Budapest Városkapu megállótól indulnak Vác irányába. Városkapu a 3-as metróvonal egyik megállója. A Vác irányába haladó buszról a Dunakeszi-Sportpálya megállónál kell leszállni, ahonnan 10 perc séta alatt érjük el a Rév úton a komp kikötőjét. Budapest és a komp között jár közvetlen buszjárat is (302 - Horányi RÉV),  ami ugyan ritkább, de közvetlen levisz a Duna partjára. A buszjegy ára 305 Ft. A busz menetrendjét ITT nézhetik meg.

HÉV-vel való utazás során a HÉV Budapest Batthyány tértől indul Szentendre végállomásig. Onnan gyalog juthatunk el az óváros Dunakorzó utcájáig, ahonnan a Szentendre-Horány rév indul minden óra 35 perckor. A menetjegy ára 250 Ft. A HÉV menetrendjét ITT, a komp és rév menetrendjét pedig ITT nézhetik meg.

Vonattal érdemes AlsóGöd megállónál leszállni, mely közvetlen Dunakeszi után található. A vonat Budapest Nyugati pályaudvartól indul óránként. Részletesebben a MÁV jegypénztáraiban érdeklődhet! Az állomásról nyugati irányban a Béke utcán elindulva, gyalogosan 15 perc alatt érik el a révet, amelynek menetrendjét ITT nézhetik meg.

Javaslatunk szerint autóbusszal, a Volánbusz járatait érdemes igénybe venni!

Horány

Horány Szigetmonostor üdülőterülete, bár Horány méretei meghaladják Szigetmonostorét. A település leginkább üdülő, mintsem lakóhely, de egyre többen költöznek ide a kitűnő levegő és a természet szépsége miatt. Horány tulajdonképpen a Duna és az erdő között terül el, így megszokott látvány az erdőszéli utcákon sétáló őz és az éjszaka turkáló vaddisznó is.

Nyaranta a településen a nyaraló családok által nagy a mozgolódás, míg télen inkább csendes, elhagyatott képet fest. Az itt élő emberek Budapest közelsége és a Duna által elzárva joggal mondhatják, hogy Horány a világ közepe a világ szélén! Mert csakugyan: igaz, hogy a Főváros könnyen megközelíthető autóval vagy busszal, de a kompok esti leállása után jóformán elzártan élnek itt az emberek, s nap közben is, ha valamit el akar intézni az ember, csak a Dunán átkelve lehetséges; ez pedig nem olyan "út", mintha leugranánk a boltba. Egyébként a Szentendrei-szigetről éjszaka kijutni csupán Tahitótfalu irányába lehetséges.

Az első melegebb tavaszi hétvégén turisták és telektulajdonosok tucatjai kelnek át Horányba
(a horányi komp kikötés után Dunakeszi felől)

Horányban nyaranta olyan a hangulat, mint egy kisebb balatoni településen: a strandokon számtalan fürdőző-napozó felnőtt és gyermek tölti nyaralását, a gáton folyamatos a kerékpártúrázók vagy a lovaglók jelenléte, a kertekből bogrács-étel illata árad, vagy mulatozók hangja töri meg az éjjeli csendet. Az egész település nyüzsög, s a gyerektáborok programjai által százával látogatnak el a szigetre a fiatalabb korosztály képviselői.

Gyerektáborok közül a legnépszerűbb az Árnyas Sziget Ifjúsági Tábor, amely közvetlen a Horány-Dunakeszi komp közelében, attól körülbelül 100m-es távolságban helyezkedik el. Tulajdonképpen ahogy beérünk a településre, a gátra felhajtva annak túloldalán, balra találjuk meg. A tábor egy hektárnyi bekerített vadregényes erdőben található, ahol közel 10 faház adja a táborozók kényelmét: szállások, foglalkoztatók, ebédlő és mosdók, valamint egy nagyobb homokos-füves rét.

A táborban remek programok közül lehet válogatni (kerékpározás, kenuzás, íjászat, lovaglás, kosárfonás, bőrárukészítés, fazekas foglalkozás, gyöngyözés, nemezelés, tűzzománc, foltvarrás, stb.), de a helyszín ideális nagyobb rendezvények (pl. esküvő, táncház, csapatépítő tréningek, céges rendezvények, egyházi hittantáborok) számára is, mert hangulatos, egyedi tervezésű és berendezésű emeletes faházakban alhat a vendég, s a szobák a Szentendrei-szigeten élő őshonos, védett növényekről, állatokról vannak elnevezve. Egy 2km-es kellemes erdei sétával, majd két perces hajókázással Szentendre belvárosában is látogatást tehetnek a tábor lakói.

A szállás díja: 1 éj - 2.750 Ft/fő/éj
                     3 nap, 2 éjszaka - 5.250 Ft/fő/2 éj
                     4 nap, 3 éjszaka - 7.500 Ft/fő/3 éj
                     5 nap, 4 éjszaka - 9.500 Ft/fő/4 éj
                     6 nap, 5 éjszaka - 11.250 Ft/fő/5 éj
                     7 nap, 6 éjszaka - 12.750 Ft/fő/6 éj
                     Sátorhely - 1.150 Ft/fő/éj

Bővebben az árakról, az étkezésről, a foglalásról és egyéb szolgáltatásokról a tábor honlapján érdeklődhet!

Horányban két élelmiszerbolt, egy kemping, egy szálló, két étterem és egy söröző, valamint két homokos-kavicsos strand található.

Szigetmonostor-Horány információs térképe

HIRDETÉS

	Metro 3. » Városkapu
	Városkapu » Dunakeszi
	(Horányi rév)

Kirándulás Gödöllőre  Kirándulás Szentendrére  Horányi strand  Lovaglás

Vízitúra.hu  Jurtatábor.hu  Árnyas Sziget tábor  HSH lovarda  Naturistasziget.hu  Váci Duna-híd tervei

HIRDETÉS

Szigetmonostor

Szigetmonostor Pest megyében a Szentendrei-sziget déli részén helyezkedik el. Légvonalban Budapesttől 20 km-re. Autóval közúton a 11-es főúton a Tahi hídon át juthatunk el a községbe.

Szigetmonostor egyedül az országban négy dunai átkelőhellyel rendelkezik, melyből a Dunakeszi-Horány és a Határcsárda-Szigetmonostor átkelőn komp is üzemel, ezeken a helyeken szintén gépkocsival érkezhetünk a községbe. Gyalogosan vagy kerékpárral Szentendre városközpontjából illetve Göd-alsóról révvel juthatunk át a Dunán és egy kellemes 15-20 perces sétával érünk a községbe.

Szigetmonostor ősi egyházi település, amely a Duna két ága által védett helyen, sok történelmi vihartól menekült meg, szerencsés földrajzi helyzete okán. Maga a térség hordaléksziget. A Duna által létrehozott törmelékkúp szétterítése után úgy alakult a rétegződés, hogy azt ősi agyagra rakódott sódert, folyóvízi eredetű homok fedte be, így szinte az egész sziget kiváló vízszűrő térséggé vált az évezredek során. Már a 30-as évektől kezdve innen kapja a főváros az ivóvízszükségletének jelentős részét, a helyiek a parti szűrésű csápos kutakkal juthatnak hozzá.

A szabályozás előtti korszakban a Duna menti térség gyakran volt árvízzel borítva, így maga a település távolabb, a sziget belseje felé alakult ki, a kiemelkedést jelentő homokdombokon. A sziget egésze, az őskor óta bizonyítottan lakott volt, így Szigetmonostor határa is gazdag különböző korú leletekben. Legrégibb emlékei a rézkorból származnak. Horány közelében a badeni kultúra nyomaira bukkantak. Délkeleti határában vaskori település volt, i.e. 800 körül, ahol temető maradványait is sikerült feltárni.

A római korban a limes frekventált helyeként tartotta nyílván az aquincumi helyőrség, így őrtornyot is létesített a váci Duna-ág partján, a horányi révnél, amellyel szemben a dunakeszi őrtorony volt. Ezt a kettőt a Traianus híd kötötte össze, amelynek egyes pillérei még ma is láthatók a római őrtorony mellett. A honfoglalás korában Kurszán fejedelem telepedett a szigetre, így halála után Szigetmonostor a Kartal nemzettség birtoka lett. Tiburc ispán, mint a család ősi sarja 1214-ben alapította meg a településen a Bencés kolostort is, Szent Szalvator néven. Ez a monostor Felső-Göddel szemben épült, a váci-Duna-ág felöli emelkedőn. Sajnos, ma már alapkövei sincsenek.

A kolostor alapítójáról először Tiburcmonostor, majd Monostor volt a falu neve. A Szigetmonostor elnevezéssel először csak 1867-ben találkozhatunk. A falu népe már 1521 és 1524 között megismerkedett a reformáció tanaival. A falu lakói 1541 táján költöztek a Nagyduna partjáról a község jelenlegi helyére, a török elől menekülve, a református lelkész vezetésével. Az 1546-os összeírásban 5 család, 1559-ben 8 család, 1590-ben már 19 család fizetett adót, a budai defterek alapján. A komáromi várkapitányság közelsége miatt azonban a magyar királyság számára is kellett adózni. Emellett az ellenreformáció megtorló intézkedései miatt is szenvednie kellett, mint jelentős református községnek. Az akadozó adózás miatt, I. Lipót örökáron eladta Zichy István gróf győri várkapitánynak 1659-ben.

A török uralom végén a megyében mindössze 52 hely maradt lakott, köztük a sziget három települése, Tótfalu, Pócsmegyer és Monostor. A szatmári béke utáni katolikus ellenhatás eredményeként, megszűnt a református egyeduralom, egyre több szlovák családot telepített be a Zichy család a birtokára, és 1744-ben a református egyházat a bogdányi filiájaként tartották nyílván. A zűrzavaros helyzet a gazdasági tevékenységre is kihatott, mert Zichy Ferenc 1750-ben eladta Monostort Horányi Gábor uraságnak, aki egyre több "pápista lakosokat" kezdett betelepíteni és katolikus templomot is építtetett. Neve a Nagy-dunapart birtokain kiépült üdülőtelepen máig fennmaradt, pedig hírhedt oligarcha volt. A betelepítések eredményeként a falu kettészakadt, a felvég maradt református, az alvégen pedig katolikus családok telepedtek le. Ettől kezdve sokáig dúlt a rivalizálás.

1752-ben már felépült a katolikus templom, majd 1768-ban a plébánia. A Horányi család kezéről 1770-ben került át a birtok az Óbudai koronauralom tulajdonába, Mária Terézia úrbéri törvényének szellemében, és egészen 1945-ig állami tulajdon maradt. 1771-ben új református templom épült.

A múlt században többször volt árvíz, a legnagyobb 1895-ben, amelynek szintjét a református templom falán tábla őrzi (1,20 méter). Az árvizek ellenére a község fennmaradt és gyarapodott. A XX. század első évtizedeiben itt is megindult egy kis pezsgés. A koronauradalom egy részét megvásárolta Surányi József tanácsos, akinek a nevét a Pócsmegyer melletti üdülőtelep őrzi. Horányban megindult az állami üdülők létesítése és megépítették az Árpád strandfürdőt.

Az I. világháborúban a hősi halottak száma 52, a 387 bevonulóból. A Nagyatádi-féle földreform során 34 házhelyet osztottak ki. A két világháború között érezhető gazdasági és kulturális élénkülés kezdődött. A vallási ellentétek is csitultak. A 30-as években épült ki a hajóállomás és megkezdődött a csápos kutak telepítése; a főváros növekvő vízigényének kielégítésére. A II. világháborúban nem voltak harcok a közelben, de a váci és a fővárosi csatározások miatt, érték belövések a falut.

A háború utáni években, a rendszerváltással járó változások mellett megindult az infrastruktúra javulása is, így Szigetmonostor - elzártsága ellenére - nem került a sorvadó települések közé. Az 1961-ben létesített téesz a környezetéből is vonzott munkaerőt, így a falu lélekszáma 1970-re tetőzött. A tsz 1975-ben egyesült a tahitótfalusi Kék Dunával, de a rossz gazdálkodás miatt az elköltözés beindulását ez sem tudta már megakadályozni. A falu lakosságának fő foglalkozása a kezdetektől mezőgazdasági jellegű, így mint földesúri birtok (majd állami irányítású térség), a külterjes gazdálkodás válfajait művelték. A község címerének is beillő pecséten három szál búza, csoroszlya és ekevas látható.

A szántóföldi termesztésben fő termény a búza, árpa, rozs, kukorica. A szőlő jelentősége itt is a múlt századi filoxérajárvány után (1876) csökkent le komoly mértékben. Helyette azonban szerencsésen választották meg az új betelepítést: a málna és a földieper, máig jelentős bevételi forrása a falu családjainak. A terményt lóvontatású kofahajókkal vitték Budapestre, így a lóállomány sokáig jelentős maradt.

Infrastrukturális állapotában is sokat javult Szigetmonostor, de zártsága és agrármúltja miatt, még sok a fejlesztésre váró feladat. Mozi 1967 óta (jelenleg nem működik), rendelő 1963 óta, fogorvosi rendelő 1971 óta, vízvezeték 1958 óta (helyi előny!), utak portalanítása 1965 óta (jelenleg 85 %-os), járdák 1973 óta, futball- és kézilabdapálya 1975 óta van. 1972-ben presszó, 1974-ben húsbolt, 1985-ben önkiszolgáló bolt létesült, a könyvtár 1975-től kölcsönöz.

Műemlék jellegű épület mindössze 3 van, de még 3 érdemesülhetne rá. Védett növénye az árvalányhaj. Védett területté szeretnék nyilvánítani a községtől délre található Rudafás erdőt. A sziget, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, így a természetet, a vizet szerető idelátogatóknak is sok kellemes élményben lehet része.

Akinek lovagolni támad kedve, azok nyugodtan felkereshetik a Monostori Lovas Farm oktatóit, akik különböző programokkal várják egész évben a szigetre látogatókat. A gyerektábor ideje alatt a napköziseknek reggel 9-től 16 óráig tart a foglalkozás, míg a bentlakósok hétfő reggel 8 órára érkeznek és péntek délután a szülői bemutató után távoznak. Lehetőség van lovaglásra (rossz idő esetén a fedeles lovardában), lóápolásra, lovaskocsikázásra, lovas és elméleti vetélkedőre, kirándulásra és strandolásra (évszaktól függően), kézműves foglalkozásra, tábortűz körüli beszélgetésre és bográcsozásra, valamint éjszakai kalandtúrára is. A táborba hálózsákot, törölközőt, fürdőruhát, zseblámpát, szúnyogriasztót mindenkinek vinnie kell magának, de aki új embert visz magával, az kedvezményt kap a táborozás árából. Jelentkezési lapot és szülői nyilatkozatot a tábor honlapján lévő elérhetőségeken kérhet!

A Fram lovain lehetőség nyílik sétalovaglásra (3 éves kortól), futószáras oktatásra, terep-, és hobby lovaglásra, de akár versenyezni is lehet bérelt lovon. A lovasokat konyhasarkos klubhelység, öltöző, zuhanyzó várja, a kísérők rendelkezésére pedig hangulatos kerthelység és gyermekjátszótér áll. A lovak két istállóban vannak elhelyezve, mindegyik számára kifutót biztosítanak, de igény szerint csoportos karámozás is lehetséges. A lovarda pályája 40x60 méteres, komplett akadályparkkal, cavalettikkel, igény szerint elhelyezhető díjlovas négyszöggel felszerelt.

A Szentendrei-szigetre látogatók választhatnak egy órás, vagy több órán át tartó lovaskocsis túrát a sziget mesés részeire. Erről bővebb információt a Farm honlapján olvashatnak!

A naturizmust kedvelőknek is kínálkozik lehetőség a táborozásra, méghozzá a Naturistasziget deszkafallal körülvett kempingjében, amely közvetlen Szigetmonostor után (Surány felé északi irányban), a főút jobb oldalán található. A kemping egy közel egy hektáros területen fekszik, közepén tóval, körülötte faházakkal és társalgóval, ahová családokat, párokat, illetve Magyarországon bejegyzett naturista egyesületek, szövetségek tagjait várják pihenni és sportolni. A parkban lehetőség van strandröplabdázásra, kosárlabdázásra, asztaliteniszezésre, tollaslabdázásra. A homokhegyes játszótér, hintával, mászókával a gyerekeknek nyújt játék lehetőséget. A tóban fürdeni is lehet! A vizesblokk hideg-meleg vizes zuhanyozóval, WC-kel, mosdókkal áll rendelkezésre; a kerti vendéglőben háziasan elkészített ételekkel, finom italokkal, desszertekkel csillapíthatják éhségüket a kemping vendégjei (a helyiség egyéb turistáknak is nyitva áll egész évben). A parkban sátorozási lehetőség is van, akár saját, akár bérelt sátorban. Lakókocsi hozható és telepíthető. A 8 fős szauna az év minden napján használható, előzetes bejelentkezéskor, érkezése szívesen felfűtik.

A kempingben a magyar bor megismertetésére minden évben több alkalommal is naturista borkostolást szerveznek, amelyre neves borászok hozzák el díjnyertes boraikat. Ezen rendezvények kellemes vacsorával, esetenként szaunázással, táncolással fejeződnek be. Minden tavasszal naturista majálist tartanak, ahol a rendezvény bográcsozással, sportvetélkedőkkel és természetesen napfürdőzéssel telik. Árakról és egyéb rendezvényekről a kemping honlapján olvashat!

Szigetmonostor címere

Szigetmonostor.hu

Surány

Csakúgy, mint Horány, Surány sem önálló település, bár elhelyezkedésében semmi sem indokolja, hogy területileg Pócsmegyer része legyen.

Duna-parti strandja homokos, tiszta. A gát miatt ugyan kissé elzárt, de hangulatos, jól megközelíthető helyen fekszik. Nyaranta rengeteg család jár le a partjára fürdeni, ahol jó időben egész nap is eltölthető a kellemesen meleg homokban a ligetes fák között. Ilyenkor reggeltől estig gyerekek sokasága lepi el a partot, vagy kenusok kötnek ki megpihenni egy kicsit. Az idősek egész délután kemping székből figyelik a vizet, míg az unoka homokvárat épít a barátaival. Augusztusban a szeder végig a parton megterem, amely kitűnő vitaminforrást jelent.

Mivel a kerékpáros túrázóknak a legideálisabb közlekedési útvonal az úgynevezett "keleti"  gát (Horánytól Surányig), ezért Surányt elérve érdemes lehajtaniuk a partra, hogy felfrissüljenek kicsit a Duna hűs vizében. A lejárat rögtön a gát végén, Surány első utcáját elérve jelenik meg jobbra.

Surány a Szentendrei-sziget legelhagyatottabb települése. Az arra járónak az a benyomása, hogy csak minden második vagy harmadik házban van élet, s ez különösen igaz a település déli felére. Ott a legtöbb parcellán nincs épület, s ahol van, azt sem lakják. A beépítetlen részeket felütötte a gaz, s ahol egy teremtett fa sincs, ott nyaranta az elsivatagosodás jelei mutatkoznak: kiszáradt, kopár telekrészek, homokos, forró utcák. A település eléggé széttagolt; aki nem ismeri ki magát a környéken, könnyen eltévedhet.

A strand alacsony vízállásnál egy meglehetősen nagy szakaszon bejárható

Pócsmegyer

Pócsmegyer Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település. Nevezetessége a református templom, amely barokk stílusban épült 1788-ban, továbbá a Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper Csárda). Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

A Pázsit tófürdő közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség is kínálkozik. A helyi, surányi, szigetmonostori és horányi fiatalok nyaranta ide járnak fürdeni, bár a Surányt határoló Duna-part szintén kedvelt fürdési lehetősége a Budapestről jövő idegen vagy helybéli turistáknak.

A Duna alacsony vízállásánál a tó vízszintje is csökken, ezért a tó alacsony vízállásnál inkább egy nagyobb pocsolyára hasonlít, mint strandra, bár fürdeni azért lehet benne. Felnőtt belépő 600 Ft, gyermek és nyugdíjas 400 Ft / fő.

Az étteremben 400 Ft-ba kerül egy korsó csapolt sör, egy pohárral 260 Ft, míg a palackozott sörök 300-350-400 és 550 Ft / üveg áron kaphatók. A ház saját készítésű borát 180 Ft / dl áron mérik. Az étterem délelőtt 9-től este 8 óráig van nyitva. Telefon: 06(26)395-298

A Pázsit tófürdő keleti irányból (háttérben a Leányfalu fölé magasodó Pilisi-hegység)

Pócsmegyer alig néhány utcából áll; utcácskái, házai és piciny telkei távoli falu képét sejtetik, holott alig egy órára található a fővárostól. A legegyszerűbb közlekedési eszköz a rév, amely Leányfaluban köt ki. Onnan a menetrend szerinti Volánbusz járattal lehet bejutni Szentendrére.

Pócsmegyer címere

Pócsmegyer.hu  Wikipédia: Pócsmegyer

Tahitótfalu

Budapesttől 28 kilométerre, Szentendrétől északra található, a 11-es főút mellett. A Szentendrei-Duna választja két részre, a szentendrei-szigeti Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábainál húzódó Tahira. Itt van a Szentendrei-szigetre vezető egyetlen közúti híd.

A híd megépítését Fülöp Béla református tanító kezdte el, és az építéshez szükséges forrás nagy részét is ő teremtette elő, vagy a falu népe, illetve Wekerle Sándor pénzügyminiszter vezetésével finanszírozta az építkezést az akkori kormány. A híd felépítésére a miniszter 250 ezer korona kamatmentes hitelt folyósított a falu részére, 15 éves lejárattal. A híd részeit apró darabokban hordták Tahitótfaluba és a helyszínen szegecselték össze, ugyanis akkor még nem ismerték a hegesztést. Itt melegítették a szegecseket és kalapálták össze kézzel a hídrészeket. Idegen kubikusok végezték a földmunkát. A híd alig két év alatt elkészült, és az első világháború kitörése előtt egy héttel átadták a forgalomnak, ekkor még Almássy híd néven.

Az Almássy hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Ennek helyére az oroszok ideiglenes cölöphidat építettek, amelyet a következő tél jeges áradása elsodort. Tildy Zoltán idejében épült fel a jelenlegi híd, amelynek névadó ünnepségére 2008. október 23-án került sor.

A Tildy Zoltán híd Tahi és Tótfalu között

Tahitótfalunak Duna-strandja nincs, ezért a lakók a Leányfaluban működő strandfürdőbe járnak lubickolni. Lovagolni, ebédelni és pihenni azonban e településen is bőven kínálkozik lehetőség.

A váci rév felé, vagyis Tahitótfalutó főútján keletre haladva jutunk el a Bodor Majorba. Az 50 hektáron elterülő Bodor Major egész évben változatos programokkal és családbarát árakkal, mesés környezetben  várja a szigeten túrázókat a Szentendrei-sziget egyik legszebb részén. Bodor Ferenc és családja ebbe a környezetbe álmodta meg és a tájba illően valósította meg a vidék egyedülállónak mondható lovas-komplexumát. A különböző fajtákból, de elsősorban lipicaiakból és nóniuszokból álló, mintegy 100 lovat számláló ménes mellett az ide látogató, gyalog, lovas kocsin vagy ökrös szekéren tehet körutat a nagy területen kialakított parkban. Itt őshonos állatokban, szürke és magyar tarka marhák, bivalyok kisebb csordáiban, kecskék, rackák, mangalicák csoportjaiban gyönyörködhetnek közvetlen közelről.

Itt található a Kemencés Csárda, ahol igazi magyaros csárdahangulattal, mangalicából, szürkemarhából készült ételkülönlegességekkel, cigányzenés vacsorával, borkóstolóval, csikósbemutatós paraszt-lakodalmassal várják a látogatókat. A vendéglőhöz fedett terasz és szaletli csatlakozik, ahol 200-200 vendégünk számára tudnak kulturált környezetben helyet biztosítani. A terasz végén látvány-grillkonyha van, ahol a vendégek megtervezhetik születésnapi vacsorájukat. A parkolóban buszok is elférnek!

A Bodor Major Tahitótfalu és Vác között található, tulajdonképpen a Szentendrei-sziget közepén (amelyet a Major honlapján nézhet meg). Bővebb felvilágosítást a honlapon szereplő elérhetőségek valamelyikén kap!

Tahitótfalu címere

Tahitótfalu.hu  Wikipédia: Tahitótfalu

A településen minden évben megrendezésre kerül az úgynevezett Eperfesztivál, amelyre évről-évre egyre többen látogatnak el. Megrendezésének időpontja 2011-ben június 17-19. közé esik. Az ország legnagyobb hagyománnyal bíró epertermő vidékén mulatsággal hódolnak az epernek és az abból készült finomságoknak:. szüreti felvonulás, lekvárfőzés, egész napos gyermek és könnyűzenei programok, koncertek, kirakodóvásár és sportesemények várják a vendégeket. Helyi civil szervezetek gondoskodnak a rendezvény más eseményeinek (strandfoci, íjászoktatás) lebonyolításáról is. Az Eperfesztivál helyszíne a Duna-part, közvetlen a Tildy Zoltán híd mellett.

Az Eperfesztiválra bár minden évben sokan látogatnak el, számomra nagy csalódást okozott a 2010-es rendezvény: sajnos nem az átlagember pénztárcájához mérik a zsibvásáron kínált portékát; a lekvárok, sütemények, az étel-ital és a kézműves-termékeket meglehetősen drágán kínálják. Egy helyi iparos szerint a fesztivál előtt vagy után a boltokban jóval olcsóbban kapható minden. A lekvárok több ezer forintos ára nem mindenki számára teszi elérhetővé e készítményeket, bár az is igaz, hogy ez nem az a nagyiparilag előállított "bolti" cucc, amit ömlesztve árulnak az áruházak. Vajon a helypénz indokolja a drasztikus áremelést? Mindenesetre, aki a környéken jár a mulatságok idején, ha másért nem, de a sör, a hurka és a koncertek miatt mindenképp érdemes kinéznie.

A Szentendrei-sziget a Megyeri hídnál
380x180 | Gömbpanorámák

A kis doboz 400 Ft, a nagy doboz 800 Ft (2011-es adat)

Az eperföldeket elhagyva Kisoroszi felé, néhány kilométer után, Tahitótfalutól északra, ahol a sziget "beszűkül", ott található a Zablakert lovarda és lovasiskola, ahol számos lovaglási lehetőséggel várják az érdeklődőket.

Tahitótfaluban, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén csodás környezetben ismerkedhet meg a lovaglás szépségeivel. A lovastanya fekvése lehetőséget kínál az iskola lovaglásra és a tereplovaglásra egyaránt. Lóállományunk 12 saját lóból áll, melyek jól képzett iskola- és túralovak. Budapesthez alig 30 km-re lehet része a vidéki lovas élet szépségeiben. Ha lovaglás akkor Zablakert lovarda, ha Zablakert lovarda akkor lovaglás.

Tahitótfalut elhagyva Kisoroszi irányában, a főútról ennél a táblánál kell letérni

A Zablakert lovardában lehetőség van bértartásra is. A Bértartás történhet boxban, állásban, vagy szabadtartásban is. A számtalan színes program pedig gondoskodik róla, hogy ne csak a bértartott ló, de a bértartó is jól érezhesse magát. Budapest és Szentendre is elérhető távolságban van így bármikor meglátogathatja kedvencét, míg ő a végtelen legelők kényelmét élvezheti. A bértartás Budapest közelében de mégis elég távol esik a város zajától. A ló bértartás magában foglalja a ló etetését és teljes gondozását.

A lovardában minden korosztály számára szerveznek táborokat. A lovas tábor fő célja a vidéki élet szépségeinek bemutatása, és az állatokkal való szoros kapcsolat kialakítása. Minden itt nyaraló elsajátítja a felelősség teljes gondozást és etetést. A gyerek lovastáborokban főleg az állatok megismerése és megszerettetése, valamint a lovaglás elsajátítása a cél. Addig a felnőttek számára szervezett csoportokban a ló és lovasa kapcsolatát emelik ki. A ló és lovas összhangját személyre szabottan javítják az idomítottsági szinthez megfelelően.

 
A Zablakert főépülete és terasza

A lókiképzésben a természetes illetve erőszakmentes módszereket alkalmaznak, és így próbálják elérni, hogy mindenki jól érezze magát a munka közben. Vállalják csikók belovaglását, nyers, ellenszegülő és kezelhetetlen lovak kiképzését.

Magyar eper a Szentendrei-szigetről

A külföldi kerékpáros túrázók rendszeresen megállnak az útszéli árusítóhelyeken

Tahitótfalut elhagyva, néhány kanyar és egy hosszabb erdős-árnyékos szakaszt követően, nagyjából 5 kilométer múlva az út baloldalán pillantjuk meg a Halápi Lovastanya bejáratát.

Útszéli tábla és szénakazlak a bejárat felől

A festői szépségű Szentendrei-szigeten, a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában épült 1993-ban, az egykori kiváló újpesti volt labdarúgó Halápi István által megálmodott lovarda, amelynek akkoriban lópihenő és tréningtelep volt a fő profilja.

A lovarda 1997-ben arculatváltás keretében nyitotta meg indiántáborát, ahol a táboroztatás keretében, vadnyugati körülmények között sajátíthatják el a gyerekek a lovaglást és lótartást. A bértartás angol-boxos és a természethez legközelebb álló félnomád rendszerben is igényelhető, nyáron a lovak szabad és nyugodt életét 10 hektáros legelő garantálja. A lovarda vállalja továbbá szabadtéri családi és csoportos rendezvények lebonyolítását, amelynek elengedhetetlen kelléke a hangulatos bográcsozás és lovasbemutatók megtekintése is. Minden hétvégén lehetőség van túralovaglásra; ennek időtartama általában két óra. Igény és megfelelő létszám esetén a tulajdonosok vállalják többnapos túrák lebonyolítását is.

A Halápi Lovastanya néhány lova

A tanya egy részlete szekérrel és nádfedeles kiülővel

Kisoroszi címere

Kisoroszi.hu  Wikipédia: Kisoroszi

Kisoroszi

A Szentendrei-sziget 31 km hosszú, átlagosan 3-3.5 km széles, a Duna folyásának megfelelően, ívesen meghajlik. A sziget csúcsán szálas nyárfák, öreg fűzek alkotnak összefüggő erdőséget. A sziget e területe tájvédelmi területre esik. (Duna-Ipoly Nemzeti Park) A sziget szentendrei Duna-ág felé laposodó partja ideális fürdőhely. A csendes erdős vízparti táj már hozzávetőlegesen száz év óta kedvelt célpontja a városi embereknek. Az 1930-as években az akkori cserkészszövetség rendszeres táborhelye volt. Ezeken a túrákon több alkalommal részt vett gróf Teleki Pál akkori miniszterelnök is. A szigetcsúcsról szép kilátás nyílik a Dunára és a mögötte magasodó visegrádi hegyekre, illetve a túlsó parton a Börzsöny láncolatára. A sziget északi csúcsán, a Duna elágazásánál van Kisoroszi.

Kisoroszi bejárata dél felől

A falunak két temploma van, egy református és egy római katolikus. A református templom 1803-ban épült neobarokk stílusban. A református gyülekezet a szérűn kapott engedélyt templom építésére, valószínűleg a református családok által adományozott telken. A templom belső berendezése kiégett a múlt század közepén, akkor kapott új berendezést, padokat, karzatot. A torony fából készült és sokkal magasabb volt, de a századelőn leomlással fenyegetett és ezért lebontották, majd hagymakupola került a toronyra. Három harangja van. A templom berendezése kék színűre volt festve, ennek bizonyítéka a régi karzat kb. másfél méteres darabja, melyet kézzel festettek és alapszíne a kék. Az Úr asztala márványból készült. 1992 és 1995 között a templom kívül, belül felújításra került.

A falu római katolikus templomát 1719 októberében szentelték fel. Az épület későbarokk alkotás. A Főoltárt ismeretlen festőtől származó gyönyörű kép ékesíti barokk keretbe foglalva, amely a lepantói tengeri csatát ábrázolja. A templom védőszentje, Rózsafüzér Királynője segíti győzelemre a keresztény hajóhadat a török ellen. A kép valószínűleg a templom építésének idején került a helyére, feltehetően az akkori kegyúr, gróf Stahrenberg Tamás jóvoltából. A főoltár teljes barokk építménye fából készült. Négy, a templomnál is régebbi faszobor található itt. Kettő a szentélyben, az oltár két oldalán, kettő pedig a hajó hátsó falán, a karzat mellett. A szobrok több kiállításra is eljutottak. A padok 1844-ben készültek, a karzat mellvédjével egyidőben. 1719-1788-ig az egyházközség filiája volt. 1788-ban kihelyezett káplánt nevezett ki az akkori érsek. Kihelyezett káplánként három pap működött, majd a negyedik, aki még ezen a címen érkezett ide, lett 1810-ben a templom illetve az egyházközség első plébánosa. Őt követte még huszonkilenc a mai napig.

Kisoroszi utcái és házai rendkívül ápoltak és rendezettek, a szigeti települések között a legtakarosabb. A Duna és annak környező hegyeinek látványával pedig mindenképp Magyarország egyik legszebb fekvésű területe. Alacsony vízállásnál a part végig járható mindkét oldalon, bár a sziget keleti felében erdő és szántás akadályozza a faluba történő bejutást.

A Hősök terén a Rácz Fogadóban maximum 20 főre szállást kaphatunk, de a PIMM Alapítvány is segítségünkre van, ha szállásra vagy táboroztatásra lenne szükségünk!

A falu egyik legrégebben álló házában (Széchenyi út 53.) harmadik éve működik a "Régi Idők Háza" című kiállítás. A nyár folyamán több alkalommal is lehetőség nyílik az érdeklődő gyerekeknek hosszabb időt eltölteni a régi idők tárgyai, eszközei között. Nyitva tartás: hétvégén 10-től 18 óráig.

Újvári Ignác (1860-1927) festőművész - többek között - egyik alkotója volt a Feszty-körképnek is. Sírja a katolikus temetőben van.

Kisoroszi északnyugati részén, valamint a Hosszúréti-dűlőben római őrtornyok maradványait tárták fel. A leletek nagy valószínűséggel I. Valentinianus császár idejéből származnak.

Kisoroszi rév kikötőjének Duna-partja észak felé

Amint észak felé tovább haladva a Széchenyi utcán át elhagyjuk a települést, egy enyhe jobbkanyar után az első lehetőségnél forduljunk le balra. Ez egy kissé rossz állapotban lévő, lombos fák alatt vezető kanyargós földút. Nemsokára elérjük a Sziget Büfét, amely előtt hatalmas füves rét található. E területen engedéllyel napi 1500 Ft-ért, vagy havi 15.000 Ft-ért táborozhatunk lakókocsival vagy sátorral. A gondnokot 8-tól 20 óráig a 06(20)993-0173-as telefonszámon érjük el. A büfé nyitva tartásáról egyelőre nincs információnk, de amint lesz, azt is közzé tesszük a honlapon!

A Szentendrei-sziget csúcsára kiérve (nyugat felé fordulva) az embert hihetetlen látvány fogadja. A Dunakanyar szépsége talán innen bontakozik ki a leginkább: jobbról a Börzsöny hegyei, balról a Visegrádi-hegység magasodik. Alacsony vízállásnál az egész csúcs "kiszárad", így a máskor vízben úszó kis bokor-szigetek teljes egészében bejárhatók.

A Nap reggeltől estig beragyogja a helyet; mikor az utazó elindul Kisoroszi felé (észak felé), akkor - mivel a sziget észak-déli irányú - reggel jobbról, délután balról kapja a napsugarakat, majd mikor a sziget elhajlik balra (azaz nyugat felé), a délutáni nap hirtelen az arcunkba kerül. Aki menet közben nem érzékeli a kanyart, az teljesen elvesztheti a tájékozódását, hiszen a szigetcsúcsban a Nap hirtelen "átkerül" a sziget jobb oldalára, holott korábban reggel kaptuk onnan a napsugarakat, s nem délután. Ha a térképen megnézzük hol is vagyunk, megnyugodhatunk, hogy nem a Nap játszott velünk...