KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely. Szentendréhez számos kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei: Izbég, Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor és Pismány. A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. A település kedvelt kirándulóhely.

Utunkat a Batthyány tér - Szentendre HÉV-vonalon kezdjük meg. A vonal hossza 21 kilométer, menetideje 40 perc. A menetjegy ára Batthyány térről Budapest határáig (Békásmegyer állomásig) 320Ft. Onnan a felszálló kalauztól HÉV-jegyet kell venni, amelynek ára kilométerenként változik:

Mivel a HÉV Budapestet elhagyva Pomáz érintésével kanyarodik Szentendre felé, így az út kicsivel hosszabb, mint autóval főútvonalon. A szakaszvonal hossza megközelítőleg 11,5 km. Diákoknak a diákigazolvány felmutatása esetén 50%-os kedvezmény jár.

A HÉV-jegy érvényes a feltüntetett napon 0-24 óráig a HÉV Budapest közigazgatási határán kívüli vonalszakaszain egyszeri, útmegszakítás nélküli utazásra. Budapest határán belüli utazáshoz az utasnak rendelkeznie kell érvényes bérlettel vagy érvényesített jeggyel. A menettérti útra váltott menetjegy visszaútra a feltüntetett napot követő 3. napon 24 óráig érvényes. A jegy elővételben is megválható. Az előreváltott jegy érvényesség kezdete előtt visszaváltható ha, ha a jegy értéke meghaladja a kezelési díjat. A menetjegyet az ellenőrzést végző személynek át kell adni.

Szentendre

A Ulcisia Castra (magyarul: Farkasvár) Pannonia provincia „limes”-ének egyik jelentős állomáshelye, Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimius Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár.

A népvándorlás korában a környék nem volt lakott hely. A IX. században a honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le, a római őrhely (vicus militaris) és a hozzá tartozó polgári település romjait felújíttatta, s erődítménynek használta.

A IX-XII. század között a város története gyakorlatilag ismeretlen. Egyes források alapján e környékre lokalizálható egy Apurig nevű település, aminek névetimológiája alapján egy Apor patak (Apor ügy) nevű vízfolyás melletti lakott hely képzelhető el. A környéken azonban négy jelentős patak is található, a Dera, Bükkös, Öregvíz és a Sztelin, ezenkívül az 1872-1884-es harmadik katonai felmérés térképe alapján egy ma már jobbára kiszáradt vízfolyás is jelentős volt, a Dömörkapui patak. Nem eldönthető, hogy az Apor patak melyikkel lenne azonosítható.

A XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye Szentendre. Neve Fulco püspöki írnok 1146-ban kelt végrendeletében - amelyet II. Géza király erősített meg - fordul elő először. A pannoniai Ulcisia Castra és a honfoglalás kori település, valamint Apurig és Szent András városa között nem kimutatható településkontinuitás. A XII. századi városmag a korábbi római őrtoronyhoz képest a Bükkös patak másik oldalán települt a ma is meglévő Szent András-templom köré.

A török korban a város elnéptelenedett, egy XVII. századi összeírás alapján a városban egyetlen családfő volt, vagyis legfeljebb egy családnyi állandó lakos, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló személyzet jelentette a teljes létszámot.

Szentendre óvárosának kacskaringós utcái
(Google Maps műholdkép)

A törökök kiűzése után külhoni telepesek népesítették be; felvirágzásának emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján, mindenekelőtt a mai városközpont szerb kereskedőházai őrzik emléküket. Ezek azonban nem azonosak az eredeti szerb bevándorlók által épített házakkal, a városközpont a XIX. század végi térképek alapján még más épületeket tartalmazott. A szerbekkel együtt jelentős dalmát bevándorlás is volt. A dalmát családok a Szamár-hegyen telepedtek le, ahol ma a Dalmát utca őrzi emléküket. Ebben az utcában még az 1980-as években is kizárólag a dalmát családok leszármazottai éltek.

Szentendre 1872-ben kapta meg a rendezett tanácsú város jellegét. A városi rang visszavonására sosem került sor, de a török időkben elnéptelenedő terület természetszerűleg nem szerepelt a városok listájában. Az 1690-es évektől a néhány száz fős lakosság lassan gyarapodni kezdett, és 1872-ben érte el azt a szintet, amikor a falusi jelleg helyett ismét a városias jelleg dominált, és mind a közigazgatás, mind a település infrastruktúrája lehetővé tette a várossággal járó előjogok gyakorlását.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. A szentendrei művésztelep 1929-ben jött létre; hozzá fűződik az ún. szentendrei iskola. Ma is több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él a városban, többnyire budapesti kiállítási és munkalehetőségekkel.

Szentendre városa 1979-ig Magyarország egyik legkisebb városa volt, általában 3-4000 fős állandó lakossággal. 1979-ben azonban a teljes Pismány-hegy, a Kada-csúcs és környéke, a Tyúkosdűlő, Boldogtanya (korábban Leányfalu része), a Sztaravoda, a Szentendre és Izbég közötti részek, a Püspöki major és környéke, valamint a Pannónia-telep belterületbe csatolásával a lakás és üdülés céljaira igénybe vehető területek ugrásszerűen megnövekedtek. A város azóta is terjeszkedik a környező hegyek felé (például Szarvashegy), és már túllépte a 25.000 fő állandó lakost, amelyhez nem számolják hozzá az üdülőövezetekben be nem jelentetten állandóan Szentendrén élőket. A város infrastruktúrája azonban az 1979-es 4000 lakosú kistelepüléshez képest alig változott.

Forrás: Wikipédia

HIRDETÉS

	Metro 2. (Batthyány tér)
	Batthyány tér » Szentendre

Kirándulás Gödöllőre  Kirándulás a Szentendrei-szigetre

Szentendre.hu  3D virtuális túra  Vendéglátóhelyek

HIRDETÉS

Szentendrei séta utcáról utcára

A HÉV-ről leszállva lehetőségünk van egy kicsit megpihenni. A nem túl rendezett téren található a Volánbusz pályaudvara, ahonnan a környező településekre, köztük Visegrádra is eljuthatunk. A téren találunk egy fagylaltozót, sörözőt és Gyrost áruló büfét, de van újságos és egy zöldséges is. Nagyobb bevásárlásra a Kaiser vagy a Drogerie Markt boltjai a legalkalmasabbak.

A Kaiser élelmiszerbolt mögötti út túloldalán található egy kifőzde, ahol a városnéző séta előtt vagy után jó ízű, házias ételeket fogyaszthat el barátaival. A sétát érdemes a kifőzde nyitva tartásához igazítani, valamint vegyük figyelembe, hogy a délután vége felé már nem minden étel kapható, tekintve, hogy ebédidőben rengetegen keresik fel az éttermet.

Az Óvárosba a HÉV-végállomásnál lévő aluljárón át juthatunk, amelynek falán régi szentendrei képek sora látható. E képek a település lakóinak adományából származnak, amelyet az Önkormányzat helyezett el 2009 nyarán.

Az aluljáró észak felé

Az aluljáróból északi irányba a Kossuth Lajos utcára jutunk ki, ahol a városi Posta és egy kínai büfé látványa fogad bennünket. A hely tulajdonképpen már Szentendre Óvárosa. Az utcát követve több bolt, étterem vagy kávézó mellett haladunk el, de láthatunk néhány templomot is.

Az első műemlék amit megpillantunk a Pozsaveracska görögkeleti szerb templom. A Bükkös patak előtt, a bal oldalon, a belváros déli "kapuja" előtt találjuk a Szent Mihály és Gábriel arkangyalok tiszteletére szentelt, szerényen meghúzódó, barokk templomot. Kelet-nyugati tengelyű elhelyezkedése, keletelt szentélye az ortodox liturgia szigorú szabályait követi, így a főhomlokzat nem az utca felé, hanem a Római Tábor dombja felé néz, ami miatt szinte alig emelkedik ki a környező épületek közül. Körbeépítettsége és a körülette elhelyezkedő fák sűrűsége miatt (a Preobrazsenszka-templomhoz hasonlóan) nehezen fényképezhető épület.

A torony kialakítása a templométól szemmel láthatóan különbözik. A főhomlokzatból jelzésszerűen előreugró, 23 méter magas torony háromszintes, valamennyi ablaka kőkeretes, kosáríves. A toronyóra nélküli órapárkány alatt a copf stílusra jellemző ornamentikák láthatók. A torony sisakja egyszerű, sátortetős. Egy 1855-ös összeírás szerint négy harangja volt, melyek közül a legnagyobbat, a közel 10 mázsa súlyút Boskovitz Ignác adományozta, egyet 1851-ben öntöttek. Ezek közül hármat az I. világháborúban vittek el. A templomot vastag kőkerítés veszi körül, amely a templomkertet veszi körül. A kertbe a Kossuth Lajos utcai kovácsoltvas kapun át juthatunk be.

A Pozsarevacska Egyházközségben 1752 óta folyt rendszeres anyakönyvezés. A szentendrei szerb parókiák közül ez szűnt meg legkésőbb, 1930-ban. Azóta a Saborna parókia, vagyis a püspöki templom parókusa látja el. Rendszeres szertartásokat nem tartanak benne. A templom sürgős külső-belső felújításra szorul.

A Pozsaveracska görögkeleti szerb  templom után a Bükkös patakhoz érünk. Utunkat a hídon átkelve folytatjuk. Közvetlenül a patak partján, a hídon áthaladva, balra látható a szürke kővel falazott Evangélikus templom.

A templomot 2004-ben szentelték fel, amely nemcsak a hely forgalmi-közlekedési viszonyaihoz igazodik helyesen, hanem a szentendrei belváros patak parti hídfőjénél teremt egységes teret. A templom kisméretű, szürke bogdányi kővel burkolt falai érzéki módon megjelenítve közvetítik a protestáns templom fogalmához kapcsolódó jelentés-tartalmat, az "erős vár" képzetét. A patak felőli látványban a templom-test szilárdságát a szürke kőlapburkolattal függőleges hangsúlyú sávokban tagolt, nyersbeton harangtorony könnyedsége ellensúlyozza. A templomot Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár és Kutasi Attila tervezték.

A fénnyel modellált, éteri jellegű belső tér velencei stukkó-hatású, tükörsima felületű falainak és festett beton mennyezetének finom kéksége imára és kontemplációra hívó hangulatot teremt. A feszes vonalvezetésű, szikáran elegáns formájú, kényelmes bútorzat - a Kocsis testvérek alkotása - a belső térhatás meghatározó összetevője. De fontos eleme a térhatásnak a finom tömegű oltár, a mögötte álló karcsú kereszt, és a körablak színes üvegfestménye is.

A külsőkben és belsőkben is magas építészeti színvonalat képviselő templom épületegyüttese elsősorban az alkotók munkáját dicséri. Művük bizonyság rá, hogy valódi építészeti értéket létre hozni csak a hagyomány kibontásával és folytatásával lehet.

Északi irányba haladva, a Dumtsa Jenő utca 14-es szám alatt bukkanunk Szentendre egyik érdekességére, a 2003-ban megnyitott Szamos Marcipán Cukrászdára, ahol sütemény, bonbon, torta és kávé fogyasztható. A szalonban időszakos képzőművészeti kiállítást rendeznek a marcipánkészítés mikéntjéről. Az emeleti nagyterem nagyobb családi, vállalati rendezvények színtere is lehet, de rendszeresen tartanak itt irodalmi, zenei délutánokat, esteket is.

A cukrászda egyben az ország első marcipánmúzeuma is. A látogatók megismerkedhetnek a cukrászat és marcipánkészítés remekműveivel, például megnézhetik a 160 centis Országházat marcipánból. A műhely válogatott finomságai mellett a korábbinál nagyobb alapterületen, kibővített anyagot bemutató Marcipán Múzeum jelenti az intézmény vonzerejét. A marcipánmunkák között ismert személyiségek alakjai, művészien díszített esküvői torták, rajzfilmfigurák és más édes hírességek is láthatók.

A Marcipán Múzeum kívülről

A Marcinpán Múzeum alatti marcipánbolt

A Dumtsa Jenő utca 10-ben található a Barcsay Jenő Festőművész Múzeum, amely 1978 óta működik egy barokk és egy klasszicista stílusú ház egyesítéséből keletkezett épületben, s a festőművész munkáit mutatja be állandó kiállítás keretében. Barcsay Jenő 1929-től kezdve kötődött Szentendréhez, a szentendrei festészet konstruktivista vonulatának meghatározó mestere volt. Termékeny alkotó volt, több száz képet hagyott a városra, ez lett a gyűjtemény alapja, amely azóta tovább gyarapodott. Festményei mellett az emlékmúzeumban láthatók az Asszonyok című márványmozaik részletei (1963), a Bartók emléke üvegmozaik, s az 1982-85-ből való gobelinek is.

A múzeum épülete

Ha a következő lehetőségnél, a Péter Pál utcán balra fordulunk, kijutunk egy árnyas pici térre, amelynek déli oldalában találjuk a Szent Péter-Pál katolikus templomot. A Péter-Pál templom Szentendre legnagyobb temploma, amely hat másik társához hasonlóan görögkeleti szerb templomként épült eredetileg. Az 1708-ban Szent Miklós fatemplom helyére épített kőtemplomot 1796-ban szentelték fel Szent Péter-Pál tiszteletére. 1991-ben a templom építésnek 200. évfordulóján, II. János Pál pápa magyarországi látogatására a teljes épületet felújították.

A török hódítások elől menekülő szerbeket a Magyar Királyság - részben - a mai Szentendre területén telepítette le, ahol első templomuk 1708-ban épült fel, fából. 1750-ben a viszonylag nagy számú szerbségnek köszönhetően - a régi templom köré építve - új templom épült, amely teljesen csak 1791-ben készült el. E templom az 1800 július 25-én pusztító tűzben szinte teljesen megsemmisült, még a harangjait is újra kellett önteni.

Miután az 1800-as évek elején nagy számú szerb család települt vissza szerbiába, a görögkeleti hívők száma jelentősen megcsappant. Szentendre templomai közül elsőként a Csiprovacska-templom vált használaton kívülivé. A hazájukba hazatérő szerbek egy része a trianoni békediktátum után, az 1920-as években aztán visszajött, hogy a templom értékesebb részeit magukkal vigyék. Az ikonosztázion például ma a koszovói Prizren templomában található.

A templom ezután hosszú időre üresen állt. A városvezetés 1942-ben levélben kérte a szerb ortodox egyházat a veszélyessé vált templom rendbetételére, amelyre válaszul a szerb közösség 12.000 pengőért eladta azt a Honvédelmi Minisztériumnak helyőrségi templom létrehozása céljából. Miután a Minisztérium a második világháború miatt mégsem tartott igényt a templomra a helyi plébános ajánlatot tett a templom megvételére nemcsak a helyőrség, hanem a városi hívek számára is. Így került a Csiprovacska-templomnak nevezett templom a katolikus egyház tulajdonába. A felújítások után az első szentmisét 1944. április 23-án tartották.

A templom tömegét jelentősen tompító, egyszerű gúlasisak 1862-ben készült, a toronyóra pedig 1985-ben. A hajó felénél egy-egy díszes, vörösmárvány oldalkapu látható, melyek közül az északi szolgál főbejáratként. A kőkapuk 1790-ben készültek, és meglehetősen gazdag díszítőmunkáról tanúskodnak.

A templom 528 m2 alapterületű, hossza 35,2 méter, szélessége 15 méter. A hajó 22,05 méter magas, a torony 32,54 méteres magasságából 4,7 métert a sisak tesz ki. Belső magassága 16 méter. A falak egyszerű, fehér színűek, freskói nincsenek. Berendezése meglehetősen egyszerű, szerényes. Első faoltárát a katonák készítették 1944-ben. 1953-ban került az oltárra Péter és Pál apostolok szobra, 1978-ban készült az oltár hajó felöli oldalára Borsody László és Urbán Teréz Húsvéti Bárány című kerámiaműve, majd ezt követte 1985-ben Gémes Katalin alkotása, a szilfából faragott Mária-szobor.

A Péter Pál utcán továbbhaladva, az első alkalomkor jobbra fordulunk, ahol a Városháza épületébe botlunk. A barokk vonalú épület főhomlokzata a térre néz, középső részének boltozott, földszinti helyiségeit a XVIII. század elején alakították ki. 1811-ben új részekkel bővítették, a keleti főhomlokzat barokkos oromfalát és az oszlopokon nyugvó bejárati erkélyt 1924-ben építették hozzá. A Városházán őriznek egy lemezekkel borított, díszes vasládát (melyet a néphit tévesen Rab Ráby híres ládájának tartotta), és egy 1810-ben készült diófa borítású lábasórát.

A Városháza épülete a Várdombról

A pirossal jelzett útvonalat követve járhatjuk be az Óváros leginkább látogatott részeit (Bing Maps)

Evangélikus templom

Szamos Marcipán Múzeum Cukrászda

A Szamos Marcipán Múzeum Cukrászda közvetlenül a Szamos Marcipán Múzeum előtt helyezkedik el, ha a HÉV felől közelítjük meg.

A pult igazi finomságokkal van teli, amelyeket kávé mellé érdemes elfogyasztani!

Szittya-pita sütöde

A Dumtsa Jenő utcában, a Marcipán Múzeum előtt nyitott meg a Szittya-pita sütödéje, ahol rendkívül finom, magyaros ízesítésű kenyérlángost kapni, különböző feltéttel. Áruk egységesen 690 Ft. A forralt bor 200 Ft / dl, a forró tea 100 Ft / dl áron kapható.

A sütöde mögötti hangulatos terasz

Ismét jobbra fordulva, a Rákóczi Ferenc utcán haladva lefelé eljutunk a Fő térre, ahol számtalan étterem, kávézó és ajándékbolt található. A tér közepén látható az ún. Kalmár-kereszt (más néven Pestis-kereszt), amely egy késő-rokokó kovácsoltvas ráccsal kerített, hatszögű hely közepén, háromágú talapzaton magasodik. A pillérfőt áttört kovácsoltvas ágak alkotják, ezen háromkaréjos szárvégződésű vas kereszt, festett korpusszal.

A Fő tér korabeli képeslapon

A keresztet 1763-ban emelték hálából, hogy a nagy pestisjárvány elkerülte Szentendrét. A késő rokokó stílusú kereszt azóta hirdeti a település lakosainak városszeretetét. A néphagyomány szerint a kereszt alatt, egy fejjel lefelé eltemetett ember nyugszik.

A Fő tér észak felé

A térből nyíló Vastagh György utca 1-es szám alatt találjuk a Kerámia Múzeumot, ahol Kovács Margit kerámiaművész életművének nagy részét nézhetjük meg. A múzeum tizenegy kiállító termében a különböző népek időben és térben távoli plasztikai hagyományait a magyar népművészettel ötvöző keramikus háromszáznál több alkotása, terrakottából vagy samottból készült plasztikája, reliefjei és sokféle típusú dísztárgya látható.

Kerámia Múzeum

A Szentendrei Képtár a 6-os szám alatt várja látogatóit. Az épület (eredetileg Kereskedőház) 1720-ban épült barokk stílusban, s érdekessége, hogy a XIX. században közös tetőszerkezettel kapcsolták össze az eredetileg hat (különböző időpontokban keletkezett) épületből álló együttest. A Kereskedőház eredeti beosztása ma is felismerhető, a földszinten voltak a tulajdonosok üzletei, ezek mögött a raktárak, az emeleten pedig a lakások. 1977-ben a Képtár kialakítása során elvégzett műemléki falkutatás során az épület földszintjén gyönyörű barokk freskókat tártak fel.

Napjainkban a Képtárban 4-5 időszakos kiállítást mutatnak be a szentendrei vagy megyei képzőművészet jelentős alkotóinak műveiből. A Kereskedőház közelmúltban felújított emeleti részeiben a Megyei Múzeumigazgatóság irodái mellett dolgozószobák, múzeumpedagógiai foglalkoztató- és előadótermek vannak.

Szentendrei Képtár

A Fő tér 18-19-ben található a Mikrocsodák Múzeuma, ahol az világhírű ukrán mikrominiatura készítő, Mikola Szergijovics Szjadrisztij munkái láthatók. Ezek mikroszkópon keresztül tekinthetők meg, ugyanis szabad szemmel csupán bolhányi vagy mákszemnyi pöttyöket érzékelnénk az üvegkalitkában. A világ legkisebb sakktáblája egy gombostű tetején áll, amelyen pontosan faragott sakkbábúk vannak, egy másik alkotáson pedig egy tevekaraván látható, amint éppen átkelnek egy tű fokán. A négy teve mellé piramis és pálmafa is került a hangulat fokozásáért. A vörös rózsaszál egy belül kifúrt és kívül fényesre polírozott hajszálban rejtőzik. A kiállítást feltétlen nézze meg, nem érdemes kihagynia!

Mikroszkóp alatt

Nincs Fő tér templom nélkül: a Blagovesztenszka templom a tér észak-keleti oldalán helyezkedik el, amelyet 1752-ben emeltek Mayerhoffer András tervei alapján. A templom a kilenc szentendrei templom közül a legismertebb, hiszen mindegyik Fő teret ábrázoló festményen szerepel, mondhatni, a város egyik jelképe. A patinás, kelet-nyugat tengelyű templom stílusában barokk és rokokó elemek keverednek. Alaprajzilag is íves főbejárata gazdagon díszített kőkapu, tölgyfa ajtószárnyakkal, amely mellett állandó jelleggel festő várja az érdeklődőket, valamint lovaskocsi a kocsikázni vágyókat. A bejárat mellett görög feliratú, vörösmárvány síremlék látható. A sír egy bizonyos Tolojanne Demeter emlékét őrzi, aki Hüpészkliász városában született, és 48 évesen halt meg Szentendrén 1759-ben. A templom északi oldalával összeépülve áll az egykori szerb ortodox iskola kora klasszicista épülete, mely ma a neves Ferenczy Múzeumnak ad helyet.

A templom és bejárata

A Ferenczy Múzeum állandó kiállításán a névadó család alkotásai láthatók, de más szentendrei művészek munkái, valamint helytörténeti és a környék hagyományait bemutató néprajzi anyag is helyet kapott a múzeumban. Az 1951-ben alapított múzeum nevét az impresszionizmus egyik legnagyobb magyar mesteréről, Ferenczy Károly (1862-1917) festőművészről kapta, aki 1889-92-ben Szentendrén élt és alkotott.

A múzeum régészeti anyaga a környéken és a városban végzett feltárások leleteit, a néprajzi a Pilis-hegység és a Dunakanyar hagyományos paraszti életének közel hétezer tárgyi dokumentumát foglalja magában. Történeti és helytörténeti gyűjteménye 4300 tárgyból és több mint 25 ezer dokumentumból áll. Számottevő adattára, 50 ezer felvételes fotótára és 25 ezer kötetes könyvtára van.

Ferenczy Múzeum

A Muzsikáló Múzeum tér első számú épületében található, ahol különféle zenélő szerkezetek láthatók: fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt. A kiállítás szombaton és vasárnap tart nyitva, de csoportos érdeklődés esetén más alkalommal is megtekinthető.

A Fő teret bármely irányba elhagyhatjuk, hiszen mindenhol találunk valami érdekességet, de talán érdemes a tér észak-nyugati oldalában, az Alkotmány utca előtt kezdődő szűk sikátorba lépnünk, amely út egy hangulatos lángos sütő előtt elhaladva az Óváros dombjának tetejére vezet.

Szűk sikátoron keresztül vezet az út a lángost sütő helyhez

A Várdomb tetején lévő Keresztelő Szent János templom a város legrégebb épülete. A régészeti feltárások alapján feltételezhető, hogy a templom első nyomai 1241-1283 közöttiek, amelyet az 1300-as években gótikussá építettek át. Ez adja meg a mai templom alaprajzát. A török idők után, a XVII. század végén hozták rendbe az épületet, majd az 1710-es években a Zichy család támogatásával kezdődött meg a templom bővítése és barokkos stílusban való átépítése. Kapott színe alapján (fehér alapon vörös csíkok) úgy gondolják, hogy a ferences rendieké volt az épület. Mai formáját 1742-1751 között kapta.

A templom teljes felújítása 1990-ben történt, amelynek tornya a Várdomb tetején már messziről magára hívja a figyelmet. A torony alatti támpilléren, 5,8 méter magasságban napóra látható, melyet egyetlen kőből faragtak ki az 1300-as években, és amely egyedülálló csillagászattörténeti emlék Magyarországon.

A Várdombot észak felé elhagyva, az Alkotmány utcában bukkanunk rá Szentendre egyik legszebb templomára, a Görögkeleti Püspöki Főszékesegyház templomára (Belgrád templom), amelynek falai középkori templom alapjaira épült. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt püspöki székesegyház a szentendrei templomok közül rangjához méltóan a legdíszesebb és leginkább tiszteletparancsoló épület, ám méretei kevésbé érvényesülnek, mivel a püspöki palota és a Szerb Ortodox Egyházművészeti Múzeum kertjében, évszázados fák ölelésében, kőkerítéssel elkerített területen fekszik.

A katedrális alapkövét 1758-ban tették le, míg a tetőt 1763-ban emelték. A díszes kapu az aszódi Podmaniczky-kastély kapuival mutat rokonságot. Az üvegezési munkálatok 1811-re készültek el.

1881-ben a toronysisakot egy szélvihar ledöntötte, rá két évre a templom belső falait felújították. Az 1885-ös tűzvész után a harangokat újra kellett önteni.

A templom főhomlokzata, a helybéli szerb templomokéhoz hasonlóan, nyugatra néz, a szentély pedig keletre, ehhez ugyanis az ortodox egyház – eltérően a római katolikusoktól – még a barokk idejében is rendíthetetlenül ragaszkodott.

A templom 48 méter magas, harangtornya a szentendrei tornyok közül a legmagasabb. A 32 méter hosszúságú, 14 méter szélességű és 15 méter belső magasságú székesegyház belseje és berendezése kimagaslóan értékes. A nagyméretű ikont Ösztovics Vazul szerémségi festőművész készítette 1777-1781-ben. Említésre méltó az aranyozott, hársfából faragott szószék, valamint a baldachinos püspöki trón is. A templom három részre: a nők, az egy lépcsővel mélyebben fekvő, férfiak templomára és a szentélyre tagolódik. Itt nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző. A szerb lakosság XIX. századi rohamos csökkenése után jelenleg kb. 100-120 ortodox lakosa van Szentendrének, ami miatt a város szerb templomai közül már csak ebben tartanak rendszeres istentiszteleteket.

Az Alkotmány utcán lefelé haladva visszajutunk a Fő térre, ahol ha éles fordulatot véve balra kanyarodunk (északi irányba), a Bogdány utcán folytatjuk utunkat. Az utca további szakaszain egymás után bukkannak fel az ajándékboltok, ahol csipkés terítőket, párnákat és ruhákat, poharakat és egyéb tárgyakat kapni. Aki vásárolni szeretne itt megteheti, de aki inkább a település utcáin sétálna és felfedezné az Óváros eldugott részeit, annak a legközelebbi lehetőségnél balra kell vennie az irányt, hogy a dombnak tartva eltévedjen a zegzugos utcák sűrűjében.

A Bogdány utca eleje, a végtelennek tűnő ajándékboltok sorával

Folytatjuk!

A Muzsikáló Múzeum épülete (Fő tér 1.)

A Muzsikáló Múzeum anyaga utoljára a Nagytétényi Kastélymúzeum dísztermé-ben volt látható. Óriási sikere volt, s közel tízezer ember látogatta meg. A földszinten és az emeleten látható zenélő szerkezetek az elmúlt 200 év muzeális ritkaságait mutatják be: fonográfok, gramofonok, zenélő és fuvolajátékos órák, gépzongorák, verklik, sípládák, óriási zenélő gépek láthatók itt. A kiállítás szombaton és vasárnap tart nyitva, de csoportos érdeklődés esetén más alkalommal is megtekinthető. A múzeum bejárata a Főtéri Ajándékboltból nyílik.

A Főtéri Ajándék nevű ajándékbolt kínálatának egy része

Az ajándékboltban számos kedves és praktikus meglepetés vásárolható: többek között dísztányérok, bögrék, poharak, kupicák, hűtőmágnesek, kerámia csengettyűk, csipkés dió-babák, nemzeti motívumos kötényke, Budapest feliratú homokóra, útikönyvek, Országházas és Budai Királyi Palotás üveggömbök, népi viseletbe öltöztetett babák, képeslapok, órák, s miegymás. A boltot érdemes felkeresni, mert az eladók természetes kedvessége bensőséges hangulatú vásárlást kínál, valamint a termékek ára valamivel kedvezőbb, mint más boltoké.

Dió-baba dióhéjban

Festő a Fő tér környékéről

Blagovesztenszka templom

Muzsikáló Múzeum

Belgrád templom

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

Az 1967-ben alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében a XVIII. század végétől a XX. század közepéig.

Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység (2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található.

A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító, Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.

Belépőjegy:
Felnőtt: 1400 Ft
Diák és nyugdíjas: 700 Ft
Csoportos diák: 350 Ft
(az állandó kiállítások esetében a 26. életévüket be nem töltött személyek, ha előzetes bejelentkezés alapján, oktatási intézmény szervezésében, csoportosan érkeznek, amennyiben látogatási szándékukat 3 munkanappal korábban írásban jelzik múzeumunknak és a látogatás alkalmával felmutatják a visszaigazoló Fogadónyilatkozatot)
Ingyenes belépés: Augusztus 20. és Október 23.
Vonatjegy: 600 Ft

Busz menetrend:
Skanzen
Dunakorzótól: 9:10, 10:10, 11:10, 12:10, 14:10, 15:10, 16:10
Skanzentől: 9:30, 10:30, 11:30, 12:30, 14:30, 15:30, 16:30, 17:30
 
Menetidő: 15 perc
Menetjegy ára: felnőtt oda-vissza 600 Ft, csak oda 400 Ft
A menetjegy mellé kapott kupon a Skanzen boltjaiban egyszeri 10%-os kedvezményt ér.
Információ: 06(70)942-2600
Közlekedik: Április 1. és Október 31. között 9 órától 17 óráig

Kirándulás a Szentendrei-szigetre

Sokan terveznek egy Szentendrei-szigeti kirándulást, de nem biztos, hogy jó úton közelítik meg. Ha már Szentendrén járunk és a városnézés után szeretnénk egyet gyalogosan túrázni a szigeten, úgy a Dunakorzó végén lévő révet ajánljuk az átkelésre, bár így nem a faluba, csupán az erdőbe jutunk, ahonnan Horány 20 perc sétára, míg Szigetmonostor legalább 40 percnyire található. Gyalog nem feltétlenül érdemes nekivágni, de ha kerékpárral vagyunk, így ennek nincs semmi akadálya.

A rév menetrendjéről és viteldíjairól a Komp- és rév menetrend oldalon olvashatnak, a kompokról általánosan a Budapest komp-és rév közlekedése oldalon, míg a sziget részletes leírását a Kirándulás a Szentendrei-szigeten oldalon nézhetik meg.

Akik Budapestről indulnának el, azoknak mindenképp a Volánbusz Dunakeszi, Horányi rév járatát javasoljuk, amely Újpest Városkaputól indul naponta többször is. A busz a Duna-parton, a Dunakeszi kompnál teszi le utasait, ahol a 20 percenként közlekedő kompra felszállva juthatunk el Horányba. A Google Maps térképe hibásan ábrázolja, hogy a Dunán híd vezet át a szigetre, így ne ez alapján navigáljunk! Részletes leírásért látogasson el a Kirándulás a Szentendrei-szigeten oldalra!