Séta és túra Budapesten

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja, valamint nevezetes gyógyfürdőváros. Az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják.

Séta Budapesten

Útvonal ajánlás (1-2 órás) 1-2 órás sétaút ajánlók
Budapest műemlékeit és nevezetességeit leginkább gyalogosan érhetjük el, s így, néhány órás sétával már könnyűszerrel kaphatunk betekintést a város életébe és mindennapjaiba. Egy-egy séta alkalmával megismerhetővé válik Pest és Buda különböző korainak stílusa és hangulata.

Tovább

Túra Budapesten

Túra a városban (fél napos) fél napos túraajánlók
A fővárosból és az azt határoló egykori településekből jött létre 1950-ben a várost alkotó 23 kerület, amelyek többé-kevésbé megtartották egykori hangulatukat és elkülönülő városépítészeti jellegüket. Ezeket érdemes lehet felkeresnie, amennyiben kíváncsi a nevezetességeken kívül más látnivalóra és érdekességre is Budapest határain belül.

Tovább

Kirándulás Budapest környékén

Túra a városon kívül (egész napos) 1 napos túraajánlók
Budapest határain kívül is akad egy-egy érdekesség, amelyet érdemes lehet felkeresnie: ilyen Szentendre óvárosi része, vagy a gödöllői kastély, ahol Erzsébet királyné is szívesen töltötte idejét. De ha inkább sétálna egyet a Budapest körüli erdőkben, vagy vízi túra keretén belül körbeevezné a Szentendrei-szigetet, az alábbiakban felsoroljuk a lehetőségeit.

Tovább

A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és szórakoztató létesítményekkel.

Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy.

Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel szeli át a fővárost. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa, Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának.

Budapest Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A napi 70 millió liter hozamú, különböző hőfokú és gyógyhatású forrásvizeket a XIX. század végétől kezdték módszeresen hasznosítani. Budapest 1934-ben nyerte el a fürdővárosi címet, 1937-ben nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította az I. Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus. A városban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24–78 °C között váltakozik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50–70 °C-os) források, míg a Margit-szigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas. Budapest első hévizes artézi kútját 1867-ben helyezték üzembe.

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Gellért-hegy, Tabán és Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. Óbuda területén az I. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az V. századig maradt fent. A magyar honfoglalás után valószínűleg Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szállása, és ez a település az Árpád-korban is fontos központ maradt. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna jobb partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A XV. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város arculatát a keleti városeszményhez igazították, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

A blogokon és fórumokon visszatérő téma Prága és Budapest összehasonlítása. Én annyival egészíteném ki, hogy míg Prága ostromok és pusztítás nélkül élte át az évszázadokat, addig Budapest számos alkalommal elpusztult: 1241-ben a tatárok égették fel Pestet, majd Budát lakták le a Magyarországot elfoglaló törökök. Ami akkor megmaradt, azt az 1686-os Habsburg ostrom pusztította el. Ami ezen pusztítás és fosztogatás után még állva maradt, azt felperzselte az 1723-as budai tűzvész. A Habsburgok városépítés címén lebontották a még álló budai és pesti házak jelentős részét: ekkor tűnt el végleg a középkori pesti városmag a városfallal együtt. Tulajdonképp az ez utáni korokból szárma-zik Budapest mai arculatának jelentős része. 1945-ben e házakat söpörte el a szovjetek ostroma, majd a kommunista diktatúra vezére, Rákosi Mátyás, aki városfejlesztés okán lerombolta Óbuda középkori házait, hogy betonlakótelepek sokaságát építse rá fel. Napjainkra az átgondolatlan városépítészet és a korrupció torzította el a város látványát, amely által a város hangulata, stílusa keveredett a modern kor ízléstelenségeivel (amelyet itt mutatok be részletesen). A szerkesztő

A XVIII. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide költöztette a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a XIX. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Széchenyi lánchíd. Az 1848. március 15-ei pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A vezetők 1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, majd a mai Budapest 1873. november 17-én jött létre. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra közel háromnegyed milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, Európa második földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az Országházzal és a többi országos középülettel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. 1896-ban tartották meg Magyarország ezer éves fennállásának tiszteletére rendezett Országos Kiállítást.

A XX. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918–1919-es kommunista terror, majd a két világháború között, Horthy Miklós kormányzó idejében Budapest második legnagyobb arányú fejlődése.

A második világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. A város épületeinek jelentős része romba dőlt, és valamennyi hidat felrobbantottak. Sajnálatos módon a legnagyobb károkat a város építészeti kincsekben leggazdagabb területei szenvedték: a Belváros és a Várnegyed. A városvezetés szégyenére, e károk teljes helyreállítása mind a mai napig nem fejeződött be, hol foghíjtelkek, hol lövésnyomokat viselő homlokzatok emlékeztetnek az ostrom pusztítására.

Az újjáépítés évei után az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg azt a törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt huszonhárom környező, addig önálló települést: hét várost és tizenhat nagyközséget, aminek révén létrejött Nagy-Budapest. Az 1950-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 1956-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost.

Az 1960-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest harmadik nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, melynek lakossága az 1980-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.