|
| |
Fényképalbum |
|
A
Kossuth Lajos tér az
Országház
miatt szimbolikusan a magyar államiság központja, így gyakori
helyszíne az állami ünnepeknek és tüntetéseknek. A tér első
feljegyzett neve Stadtischer Auswind Platz („Városi kikötő
tér”) volt, mely ez az 1820-as évekből származik. Később hívták.
1880-tól Tömő tér, 1898-tól
Országház tér, 1918-19-ben Köztársaság tér, 1919-től
újból Országház tér, majd jelenlegi nevét 1927. november 6-án
kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth
Lajos emlékművét. A XIX. század második felében épültek meg a tér
fontos középületei, melyek révén a magyar állam szimbolikus
jelentőségű helye lett.
Kossuth tér
Az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő politikusának, Kossuth
Lajos szobra az Országház közelében áll, melyet 1927-ben avattak
fel. A szobor balatonalmádi vöröskőből készült talapzata mintegy 15
méter hosszú. Kossuth Lajos alakja 5 méter magas, a 4 méter magas
mellékalakokat (parasztasszony gyerekkel, levett süvegű paraszt,
katona, munkás fegyverrel, diák karddal, csikós bő gatyában
fegyverrel) Kocsis András és Ungvári Lajos mintázták. A ma látható
kompozíció fő alakja Kisfaludi Strobl Zsigmond munkája. Szent István
király, Rákóczi Ferenc és Széchenyi István mellett ő a legismertebb
magyar történelmi személyiség, a magyar szabadság nemzetközileg is
legismertebb alakja.
Kossuth Lajos szobra
A Kossuth Lajos tér északi szegletében áll az egykori Igazságügyi
Palota, mely ma a Néprajzi Múzeumnak ad otthont. A jelenlegi
múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-96-ban épült fel
Királyi Kúriának. Igazságügyi Palotaként 1949-ig működött. Az épület
stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben
neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér
látványosan mozgalmas architektújában válnak dominánssá. A
főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt
hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas
fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával,
baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a
Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A
timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll:
középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a
Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat
többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette. A főkapun és
az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba
jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet
allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly
alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzónak a római St.
Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul. Az
épület egyik oldalszárnyában található a Politikatörténeti Intézet.
Néprajzi Múzeum
A múzeumtól jobbra, az Alkotás út túloldalán, vagyis a tér déli
szegletében működik a Földművelésügyi Minisztérium. A négy
utcára néző, háromemeletes, eklektikus stílusú épületet Bukovics
Gyula tervei szerint, 1885-1887 között emelték. A Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium négyhomlokzatos, eklektikus stílusú
műemlék épülettömb, földszintjén 6-9-6 nyílású, széles árkádsorral,
az első és második emeletet összefogó korinthusi oszlopokkal. Az
épület előtt látható Somogyi Árpád Kaszás legény és
Agronómus lány című szobra, a jobb oldali parkrészben pedig
Nagyatádi Szabó István (1863-1924) politikus, földművelésügyi
miniszter bronzszobra (Szentgyörgyi István műve, 1932). A
minisztérium déli falán van Woronieczki Mieczslaw hercegnek, a
szabadságharcban oldalunkon harcoló lengyel lovas légió ezredesének
emléktáblája, akit 1849 októberében e helyen végeztek ki az
osztrákok. 1956. október 25-én a kommunisták az épület tetejéről
lőtték halomra az Országház előtt összegyűlt tüntető tömegből közel
száz embert.
Földművelésügyi
Minisztérium
E
mészárlásnak állít emléket a Kossuth Lajos tér közepén elhelyezett
'56-os emlékmű. Lugossy Mária szobrászművész alkotásán, az
1996-os évfordulóra felavatott, csúcsán megtört fekete márványból
készült emlékműnek az oldalán a Kossuth-címer és az 1956 felirat
látható. Azóta a forradalom évfordulóinak estéin minden évben
ünnepélyes keretek között meggyújtják a lángot, amely november 4-éig
lobog.
A tér
déli oldalában emelkedik II. Rákóczi Ferenc lovas szobra. Az
emlékmű a fejedelem halálának 200. évfordulójára 1937-ben készült
Pásztor János (szobrász) és Györgyi Dénes (építész) által. A 4,7
méteres svéd gránit talapzaton 6 méter magas bronz lovas szobor áll.
A Kossuth tér déli végében, arccal észak felé néző szobor
talapzatának felirata az évforduló dátumát, 1935-öt jelzi. A jobb
oldalon olvasható latin szöveg (Recrudescunt inclytae gentis
Hungarae vulnera) jelentése: Megújulnak a dicsőséges magyar nemzet
sebei. Ez Rákóczinak 1704-ben megjelent, a nemzetekhez intézett
kiáltványának egy sora. II. Rákóczi Ferenc a nevével fémjelzett
szabadságharc vezetője, Magyarország vezérlő fejedelme, erdélyi
fejedelem. Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított
Rákóczi-szabadságharccal, mely révén Magyarország teljes
függetlenségét kívánta visszaszerezni, hogy a Habsburg Birodalomtól
független állammá váljék. Harca jóllehet nem járt sikerrel, de a
magyarság körében ma is tisztalelkű és becsületes vezetőként él
tovább emléke, mivel a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó
elfogadni, s végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A
nyolc évnyi küzdelem után törökországi száműzetésben halt meg.
  
Kossuth Lajos szobra, az '56-os emlékmű és II. Rákóczi Ferenc lovas
szobra
A
Kossuth tér nyugati szélén, a Duna partján magasodik az ország
legnagyobb épülete, s egyben a világ legszebb parlamentje, az
Országház. Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt
alkotott: az 1880. évi LVIII. tc. alapján tervpályázatot hirdettek
1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több
kiváló építész jelentkezett. Steindl Imre megvalósult terve a
historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk
tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a
monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, s világosan
érzékelhető rajta a rajnai gótikus
Wien-Fünfhausi templom stílusa. E templom kupolája nagy
hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Parlament kupoláját
megtervezte. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott,
amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a
tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső
tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a XIX-XX.
század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az
Országház éppen úgy hazánk fővárosát jellemző épületté vált, mint
Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak. A magyar
állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi
esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő
parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését. Az építkezés során
átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió
díszkövet, 40kg aranyat használtak fel. Maga az épület 268 méter
hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas, alapterülete 17745
négyzetméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán
emelkedik a képviselőház (ma az országgyűlés) és a volt főrendiház
(ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül
29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és
szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség
található. A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos
főbejárat a Kossuth térről nyílik. Kívül és belül összesen 242
szobor van a falakon, jeles freskók és festmények is díszítik az
Országházat.
Országház
Az
Országház déli csücskében helyezték el József Attila költő
szobrát. Marton László szobrász által alkotott, 3,5 méter magas,
3 kőlépcsőn ülő, kalapját kezében tartó József Attila-bronzszobrot
1980-ban állították fel a Duna partján. A szobor mellett ovális,
írott, domború bronzbetűkkel a költő A Dunánál című verséből való
idézet olvasható: "Mintha szívemből folyt volna tova / zavaros,
bölcs és nagy volt a Duna". József Attila a magyar költészet XX.
századi egyik legkiemelkedőbb alakja.
József Attila szobra
Nagy Imre mártír politikus szobrát a tér átellenben lévő
oldalán, a Vértanúk terén tekinthetjük meg. Az 1958-ban kivégzett
magyar miniszterelnök első hazai szobrát 1996-ban avatták fel a
Vértanúk terén. Varga Tamás egy könnyű ívű hídra helyezte az
életnagyságú bronzalakot, akinek tekintete az Országház felé esik.
Nagy Imre magyar politikus, kormányfő, egyetemi tanár, az MTA tagja,
az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke.
Nagy Imre szobra
Innen, a Báthory utcán folytatjuk utunkat keleti irányba a Hold utca
találkozásáig, ahol megtekinthetjük a Batthyány-örökmécsest,
mely Magyarország első miniszterelnökének,
Batthyány Lajosnak (1807-1849) állít emléket. Batthyány
Lajos támogatta a magyarországi lótenyésztés meghonosítását,
valamint a selyemhernyó-termesztést. Az 1843–1844-es országgyűlésen
az egész országgyűlési szabad-elvű ellenzék vezéralakja volt; a
főrendi naplókban mintegy 200 felszólalását rögzítették.
Abszolutista bel- és külpolitikájáért élesen bírálta a bécsi
kormányzatot. 1845-ben az ellenzék központi választmányának elnöke
volt. 1848. március 17-én választották miniszterelnökké.
Legfontosabb feladatának Magyarország alkotmányos önkormányzatának
kiépítését tekintette. Nevéhez fűződik a Nemzetőrség megszervezése,
valamint a forradalom első tíz honvéd zászlóaljának felállítása.
Elérte, hogy a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatokat
kormánya alá rendeljék. Bár az alkotmányos monarchia híve volt, és
az alkotmányosság fenntartására törekedett, a bécsi udvarban egyre
elégedetlenebbek voltak politikájával. 1848. október 2-án lemondott
miniszter-elnökségéről, beállt katonának, majd lovasbalesete után
ismét politizálni kezdett. Az osztrák csapatok 1849. január
8-án a Károlyi-palotában elfogták, és a budai laktanyába zárták.
Később átszállították Pozsonyba, Laibachba és Olmützbe. A bécsi
kamarilla őt tekintette az 1848-as forradalmi mozgalom egyik
elindítójának, és elhatározta, hogy kivégzésével példát statuál.
Batthyányt Pestre szállították, ahol Haynau október 3-án jóvá hagyta
a halálos ítéletet. Október 6-án a pesti
Újépület (Neugebäude)
udvarán kivégezték.
Batthyány Lajos kivégzése az egykori Újépület udvarán
Az
emlékművet Pogány Móric tervei alapján készítették és 1926-ban
avatták fel azon a helyen, ahol a néhai miniszterelnököt kivégezték.
Batthyány-örökmécses
A
Hold utcán folytatva utunkat, hamarosan eljutunk a Belváros
legnagyobb piacához, a Hold utcai vásárcsarnokhoz, mely
Budapest ötödik fedett vásárcsarnoka. A XIX. század fordulóján a
fővárosnak 44 piaca volt, amelyeken 4-8 ezer árus kínálta
portékáját. A legtöbb piacon nem volt víz, egymás mellett árulták az
állatokat és az élelmiszereket, a higiéniai állapotok meg sem
közelítették a tisztiorvosi előírásokat. A Közgazdasági és
Közélelmezési Bizottság 1892-ben tervpályázatot írt ki a központi és
a kerületi vásárcsarnok kivitelezésére. Az 1897-ben megnyílt, 2110
m2-es vásárcsarnok terveit Cziegler Győző műegyetemi tanár
készítette. A tervező az elsők között alkalmazott az épületben a
nagy fesztávolságú terek beépítésénél vasbetont. A csarnok fölé
három emelet bérházat építettek.
Hold utcai vásárcsarnok
A
vásárcsarnokot elhagyva jutunk el a Postatakarék Pénztár
épületéhez. A pénztár 1895-ben jött létre azzal a céllal, hogy
betétjeit „túlnyomó részben egyszerű földmívesek, munkások,
kistisztviselők önfegyelemmel megtakarított filléreiből gyűjtögesse”.
Lechner Ödön építész tervei alapján az építkezés 1900-ban kezdődött
el, s az épületet 1901. december 16-án adták át. Ez Lechner Ödön
magyaros stíluskeresésének és a szecesszió hazai kezdetének legszebb
példája. A homlokzaton körbefutó, ívelt vonalvezetésű pártázatot
népművészeti eredetű virágmozaik ornamentika ékesíti. A magas,
tagolt tetőépítményt színes Zsolnay-kerámiadíszek és -cserepek
fedik. A középrizalit hajlított vonalú sátortetejének idomvégződése
az úgynevezett nagyszentmiklósi kincs stilizált bikafej motívuma. Az
oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és
takarékosság - takarékpénztárról lévén szó - szimbólumai.
Postatakarék Pénztár
Az
épülettől balra, a Kiss Ernő utca túloldalán épült késő eklektikus
stílusban Alpár Ignác tervei alapján 1902-1905 között a
Magyar Nemzeti Bank épülete. A XIX. század elején
Magyarország a Habsburg uralkodóház fennha-tósága alatt állt. A
birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816. július 1-től
működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878. szeptember 30-án
létrejött és paritásos alapon dolgozó Osztrák-Magyar Bank látta el.
1918. október végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, az
Osztrák-Magyar Bankot felszámolták. A központi banki feladatkört az
1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet
vette át. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank
részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját.
Magyar Nemzeti Bank
A
banképületet megkerülve jutunk el a Szabadság térre. Korábbi
nevei: egy része 1846-tól Széchenyi sétatér (Promenad), 1900-tól
Szabadság tér. E tér helyén állt 1786-1898 között az Újépület, a
magyar Bastille. Funkcióját tekintve működött benne kaszárnya,
laktanya és börtön is. Falai között számos kiemelkedő reformkori
politikust és történelmi személyiséget végeztek ki. A tér a
Szabadság nevet akkor kapta, miután az elnyomás szimbóluma, az
Újépület lebontásra került 1898-ban.
Szabadság tér
1921.
január 16-tól ezen a téren álltak a trianoni békeszerződésben
elveszített országrészeket jelképező, ún.
irredenta
szobrok. Felvidék (Észak) szobrát Kisfaludi Strobl Zsigmond,
Alpokalja (Nyugat) szobrát Sidló Ferenc, a Délvidék (Dél) szobrát
Szentgyörgyi István és Erdély (Kelet) szobrát Pásztor János
szobrászművészek készítették el. 1945-ben a négy, betonból készült
szoborcsoportot a Magyar Fájdalom szobrával együtt a térről
eltávolították, helyére 1946-ban a
szovjet hősi emlékmű (Antal Károly műve) került, amelyet a
lakosság nemtetszése jeléül már többször megrongáltak. 1989. március
15-én hatalmas ellenzéki tüntetés volt a Magyar Televízió épülete
előtt. 2003-ban négyszintes mélygarázs épült a tér alá, melynek
felszínére parkot és játszóteret létesítettek. 2006-ban egy tüntetés
alkalmával itt zajlott le az MTV-székház ostroma. A tér legújabb
fejlesztése a 2010. március 26-án átadott ún. interaktív szökőkút. A
Szabadság tér keleti felén közép tájt találjuk Harry Hill
Bandholtz amerikai tábornok szobrát, Ligeti Miklós alkotását. A
hős lelkű tiszt 1919-1920-ban, Budapest román hadsereg megszállása
alatt tagja volt a Magyarországon működő szövetségközi katonai
bizottságnak, és megmentette a Nemzeti Múzeum kincseit a román
csapatok fosztogatásaitól.
A tér
délnyugati szélén helyezkedik el az egykori Tőzsdepalota,
melyet Alpár Ignác tervei alapján építettek 1902-1907 között. Falai
között már 1905. október 30-án megindult a kereskedés. A Szabadság
téri épületben a tőzsde 1948. május 25-i megszűntetéséig működött.
Itt jött létre a Lenin Intézet, majd a Technika Háza, a tudományos
egyesületek székháza lett. A Magyar Televízió 1955-től költözött be,
az 1960-as években az egész épületet megkapta. A televízió 2009-ben
költözött ki belőle, melynek során felújítások kezdődtek. Az
épületet 2010-ben adták át ismét. Falain belül az alsó szinteken
üzletek és vendéglátóhelyek épültek, feljebb pedig irodai és
kereskedelmi funkciók kaptak helyet. Restaurálták a homlokzatokat és
a belső érintetlenül megmaradt tereit, elsősorban a bejárati
csarnokot és az úgynevezett rotundát.
Tőzsdepalota
A
Hold utcára térve ismét déli irányban folytatjuk utunkat. A Bank
utcát elhagyva jutunk el az Arany János utcáig, ahol ha balra
kanyarodunk, a 32-es szám alatt megpillanthatjuk a Goldberger-házat,
melyet a híres Goldberger Ferenc kékfestő fia, Sámuel építtetett
1910-12 között Jónás Dávid és Jónás Zsigmond tervei alapján. A ház
három nagy belmagasságú szintet foglal magába, a homlokzat teljes
magasságában díszes fejezetű lizénák futnak végig. Legfelül, erősen
kiugró, klasszicizáló párkányzat alatt aranyozott, nagy betűkkel a
Goldberger név látható. A tehetséges építészpáros a Goldberger
üzletház megalkotásával Budapest egyik legszebb, legelegánsabb
épületét hozták létre. A gyárat és az irodának helyt adó épületet
1948-ban a kommunisták államosították. Többszöri átszervezés után a
vállalat 1989-ben privatizációra került. A céget 1997-ben
felszámolás után bezárták. Arany János utcai épületében jelenleg
iroda működik.
Goldberger-ház
A
Hold utca egy kis törés által fut bele a Hercegprímás utcába, amin
déli irányba sétálva jutunk el Budapest legszebb templomához, a
Szent István bazilikához. A Szent István bazilika vagy
Lipótvárosi plébániatemplom római katolikus templom, Magyarország
egyik legjelentősebb egyházi épülete, Budapest egyik legnagyobb
idegenforgalmi nevezetessége. Névadója a magyar államalapító király,
I. (Szent) István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot
ereklyeként itt őrzik. A templom Budapest második, Magyarország
harmadik legmagasabb épülete a maga 96 méterével. Hossza 87,4 méter,
szélessége 55 méter. Mintegy 8000 személyt képes befogadni.
A
bazilika tényleges megépítésére az
1838-as nagy
árvíz szolgáltatott indokot. A mai Szent István tér közepe
egy kis, természetes kiemelkedést képezett a sík pesti területen,
amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg
csónakokkal kimentették őket. Az árvíz túlélői fogadalmi
adományokkal támogatták, hogy csodálatosnak vélt megmenekülésük
helyszínén templom épüljön. A földmunkákat már 1846-ban megkezdték,
de a folytatás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt
késedelmet szenvedett. A Hild József elképzelései szerinti
klasszicista stílusú templom építését 1851. augusztus 14-én kezdték
el. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkálatokat, s
csak ezt követően derült ki, hogy az építőanyag minőségében és a
kivitelezésben is voltak hibák: 1868. január 22-én a már felfalazott
kupola – a féloldalas terhelés és a pillérek egyenlőtlen süllyedése
miatt – beomlott. Az építési tervek átdolgozására és a munkálatok
vezetésére Ybl Miklóst kérték fel, aki neoreneszánsz stílusban
dolgozta át a terveket és 1891-es haláláig ellátta a művezetői
feladatokat. A díszítőmunkálatok és az épületbelső végleges
kialakítása 1905-re készült el Kauser József vezetésével. Az
elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő
elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében
került sor 1906. december 8-án.
Szent István bazilika
A
Szent István teret elhagyva a Hercegprímás utcán jutunk ki Budapest
egyik legszebb terére, az Erzsébet térre, mely a pesti
városfal Váci kapuján kívül alakult ki először Új tér, későbbi nevén
Vásártér néven. 1858-tól Erzsébet tér, 1946-tól Sztálin tér,
1953-tól Engels tér, 1990-től ismét Erzsébet tér a neve. Itt állt a
Hauszmann Alajos által tervezett Kioszk, melynek földszintjén
kávéház, emeletén táncterem volt. Később ebben az épületben kapott
helyet a Nemzeti Szalon, amit a második világháború után
lebontottak. Ez a pesti belváros legnagyobb zöldterülete. A tér
közepén lévő Danubius-kút eredetileg a Kálvin téren állt. A
téren épült fel a Volánbusz (korábban: Volán) központi
autóbusz-pályaudvara, belföldi és nemzetközi járatok részére, Nyíri
István tervei szerint 1948-49-ben. Az épületet jelenleg nem
használják. Az Erzsébet teret 2006-ban felújították.
Az Erzsébet tér magasból
Danubius-kút
A teret elhagyva, a József Attila utcán keleti irányba jutunk el
a József nádor térre, ahol az osztrák főherceg, József nádor
szobra emelkedik. József nádor a magyar reformkor idején élt.
Sokat tett az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért,
Pest-Buda fejlesztéséért. 1808-ban létrehozta a Szépítő Bizottságot,
amely a klasszicista építészeti stílus felvirágoztatását, a város
egységes stílusú épületekkel való gazdagítását segítette.
Kezdeményezte a Gellért-hegyi
Egyetemi Csillagda
(csillagvizsgáló) építését, a Császári-királyi
Magyar
Ludovika Akadémia (Ludoviceum) építését, amely József nádor
édesanyjának nevét viseli. Előmozdította a Pest és Vác közötti
vasútvonal és a Kőbányára vezető próbavasút létrehozását. Jelentős
része volt a
Városliget rendezésében. Megvásárolta és parkosította a
Margitszigetet. Segítette a magyar kultúra sorsának
javítását, adományaival bővítette a
Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, fejlesztette az Országos
Széchényi Könyvtárat. A
Magyar Tudományos Akadémia alapításához Széchenyi István
mellett József nádor is jelentősen hozzájárult, 10 000 forintos
adományával.
József
nádor szobra
Az emlékére állított szobor a magyar Szent István-rend díszöltönyében,
az
Aranygyapjas rend jelvényeivel ábrázolja a nádort. Johann
Halbig müncheni szobrász alkotása már 1860-ban elkészült, de
felállítására 1869-ben került sor. Ez volt az első, nem egyházi
vonatkozású köztéri szobor Pesten. A szobor talapzatának feliratai: "Iosepho
Archiduci Austriae Regni Hungariae Ultra L Annos Palatino Pia Memoria
Dicatum MDCCCLX"; "Pest városát ujjá alkotta"; "Nádorrá
választatott 1796. november 12-én"; "Egész életét a közügyeknek
szentelte".
Az 1848-as szabadságharc leverését követően a pénzügyek irányítása a
bécsi császári és királyi pénzügyminisztérium kezelésébe került, s
Magyarországon csak országos pénzügyi igazgatóságok működtek tovább. A
kiegyezés után 1867-ben megalakulhatott a független magyar királyi
pénzügyminisztérium, amely a közös ügyeket nem érintő pénzügyi
kérdésekben teljes önállóságot élvezett. Az első pénzügyminiszter
Lónyay Menyhért volt. A Pénzügyminisztérium 1947-ben költözött a
József nádor térre, a Magyar Általános Hitelbank korábbi
épületébe. A székházat Alpár Ignác tervezte, mely alapján 1909-1913
között építették fel. Az építésnél ügyeltek arra, hogy magyar
műiparosokkal dolgozzanak. Így a külső és belső szobrászmunkákat
Maróti Géza végezte, ő készítette a szobrok nagy részét. A József tér
és a Wurm utca sarkán lévő erkély figurális díszeit Telcs Ede, a
József téri kocsibejáró fölötti erkély szobrait pedig Moiret Ödön
készítette. A pénztár üvegfedele Haas és Somogyi munkája, az
üvegfestések, ólomablakok és mozaikok a híres Róth Miksa alkotásai.
Az egykori
Pénzügyminisztérium épülete
A József nádor teret a Dorottya utca felé hagyjuk el. Néhány méter
megtétele után jutunk ki a Vörösmarty térre. A téren áll Vörösmarty
Mihály szobra, és a Gerbeaud cukrászda. Kedvelt
turistacélpont, itt szervezik 1998 óta a karácsonyi vásárt. 1986-ban
építették át a teret és a környező utcákat sétálóutcává. Korábban a
Vörösmarty-szoborral szemben állt az Országos Rendező Iroda székháza,
melyet 2005-ben lebontottak, a helyére irodaház épült.
Vörösmarty Mihály (1800-1855) magyar költő, író, a magyar
romantika egyik legnagyobb alakja. Munkásságának éke a
Szózat,
melyet 1836-ban írt. E mű a haza iránti rendületlen hűségre való
buzdításával, a nemzeti történelem dicsőséges és tragikus
mozzanatainak felidézésével, a jobb jövő kiérdemelt eljövetelének
hirdetésével, de egyúttal a nemzeti tragédia lehetőségének
felvillantásával emelkedik ki. A Szózat a
Himnusz
mellett második nemzeti énekünk. Hatása nem elsősorban esztétikai
megformáltságában van, hanem ránk örökölt erkölcsiségében, felhívó
voltában, hiszen minden alkalommal a hazaszeretet kategorikus
imperativusára figyelmeztet, az együvé tartozásra, a múlt
vállalására, a jelen és jövő alakítására.
Vörösmarty Mihály szobra
A költő szobra a tér közepén helyezkedik el. Kallós Ede és Telcs Ede
1908-ban leleplezett műve nemcsak a költőnek, hanem a magyar nemzeti
imádságnak, a Szózatnak is emléket állít. A carrarai márványból
készült szoborcsoportban a munkás családjával, díszmagyarba öltözött
férfi, anya kisgyermekével, diák, öreg paraszt, zászlótartó,
pásztorfiú és a többi alak a nemzet egészét jelképezi, amint a
Szózat éneklésével eggyé válnak. Az éneklő csoport felett
kiemelkedve ül magyar viseletben Vörösmarty Mihály. A talapzat
felirata: "Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar!"
A szoborcsoporttól balra, a tér északi felében építették fel a Pesti
Magyar Kereskedelmi Bank székházát 1830-ban, Hild József tervei
szerint. Földszintjén működik a híres Gerbeaud Cukrászda,
melyet a genfi születésű cukrászzseni, Émile Gerbeaud vett át Kugler
Henriktől 1883-ban. Párizsi színvonalú fagylaltjának és
jegeskávéjának nem akadt vetélytársa Pest-Budán, de az igazi nagy
sikert azokkal a falatnyi, rafinált kis édességekkel aratta,
amelyeket ma bonbon és mignon néven tisztelünk, dédszüleink viszont
egyszerűen úgy neveztek: kugler. 1885-ben magyar színekben nyert
díszoklevelet egy nemzetközi cukrászkiállításon.
Gerbeaud-ház
Közvetlen a cukrászda előtt indul föld alatti útjára a Földalatti
Vasút. A vonal az Andrássy út alatt fut az Opera érintésével
egészen a Hősök teréig. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút
(M1) az európai kontinens első földalatti vasútjaként 1896-ban
készült el, mely az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség
része lett.
A
Földalatti Vasút Vörösmarty téri lejárata
Innen indulunk tovább déli irányba Budapest első sétálóutcáján, a
Váci utcán. A tértől a Szabad Sajtó útig vezet az utca északi része,
mely élénk forgalmú sétálóutca, rengeteg elegáns üzlettel,
étteremmel, régiség- és népművészeti boltokkal, melyeket szívesen
látogatnak a turisták. Ezen a részen található a Pesti Színház és a
Csók István Galéria, valamint Merkúr szobra.
A 9-es szám alatt van a Nákó-ház, mely egy háromemeletes
épület 15 ablakkal. Udvarán két oldalon emeletenként dóroszlopos
folyosó van, másik felén ennek megfelelő féloszlopos tagolás.
Lépcsőházában három allegorikus női aktszobor látható a XIX. század
második feléből. Klasszicista ház, Hild József tervezte egy régebbi
fogadó helyére 1840-ben, Nákó József részére. A fogadó egykori
dísztermében Liszt Ferenc hangversenyezett 1823-ban, 11 éves
korában, sok bált is rendeztek benne. Már 1777-ben ismert volt, mint
Zu den 7 Kurfürsten-szálló (Hét választófejedelem-ház).
Fogadó jellege 1840-ben megszűnt, majd 1862-től 1902-ig Nemzeti
Szálló néven működött. Udvarát a hajdani Corso Mozi részére
beépítették, ekkor épült át a bejárata is. Jelenleg a Pesti Színház
működik a mozi helyén. Homlokzatának bal sarkában szecessziós
virágüzlet, a Philantia maradt meg e stílus emlékeként. A
virágüzletet Kőrössy Albert tervezte 1909-ben.
A 11-es szám alatt áll a Thonet-ház, mezzanin + három emelet
+ padlásemeletes lakóház, 3 kettősablakos tengellyel, pirogránit
díszítésű Zsolnay burkolólapokkal, kovácsoltvas erkélyrácsokkal,
eredeti faportálokkal, a homlokzatot tagoló oszlopokon oszlopos
baldachinok alatt szobrokkal. Az igen egyénien kialakított ház
Lechner Ödön tervei szerint készült Pártos Gyula és Klein H. János
közreműködésével 1888-tól 1890-ig, korai szecessziós stílusban.
A Váci utca merőlegesen fut rá a Szabadsajtó útra, mely az Erzsébet
híddal kezdődik, s a Rákóczi úttal folytatódik. Mintegy átmenetként
a kettő között fekszik a Ferenciek tere, mely Budapest szíve,
Budapest központjának szíve.
A Váci utca
északi részének
részletei
Az Erzsébet híd Budapest egyik legnevezetesebb hídja a Dunán,
amely az V. kerületet köti össze az I. kerülettel. A II.
világháborúban megsemmisült
első
Erzsébet híd elbontása illetve átépítése után az új híd
építése a budapesti Duna-hidak közül utolsóként, 1961-1964 között
került sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi
hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek
más vonalvezetéssel. Végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti
pilléreket hasznosító terve alapján történt meg az újjáépítés. 1964.
november 21-én adták át a forgalomnak.
Erzsébet híd
A Váci utcától érdemes elsétálni a Ferenciek terére is, amely csupán
egy saroknyira található. A tér számos busz és a 3-as (kék) metró
megállóhelye. A Ferenciek tere (volt Eskü tér) Budapest
ütőerének, a Rákóczi út vonalán fekszik. Elnevezését a ferencesek
templomának köszönheti, mely a tér keleti szegletében, a 9-es szám
alatt található.
A Belvárosi ferences templom története visszanyúlik a XIII.
századra, felszentelésére azonban csak 260 évvel ezelőtt került sor.
Az 1209-ben alakult ferences rend tagjait már a tatárjárás idején
hazánkban találjuk. A szerzeteseket IV. Béla király vette
pártfogásába, kolostorokat alapítva és templomokat építve számukra.
Többek között Pesten, ahol 1250 és 1260 között éppen a mai templom
helyén – az akkori városhatárban – emelték a veronai Szent Péter
vértanúról elnevezett gótikus kápolnát és rendházat. A mongol és
török pusztítás után 1727-ben kezdtek hozzá e templom építéséhez.
Meglepő, de a tervező építész neve ismeretlen, úgyszintén az
építkezésben és díszítésben közreműködő mesterembereké. Az viszont
tény, hogy a munkálatokhoz Pest városának tanácsa pénzzel és
téglával több éven keresztül hozzájárult. Az építkezés meglehetősen
lassan haladt, évtizedek teltek el, mire aztán a ferences rend
legszigorúbb szabályokat követő ágának alapítója, Alcantarai Szent
Péter tiszteletére 1743. szeptember 21-én, éppen kétszázhatvan
esztendeje, fényes külsőségek keretében felszentelhették. A Wieser
Ferenc elképzelései és irányítása mellett 1863-ban befejezett
romantikus stílusú toronysisak a főváros egyik legszebb tornya.
Kevesen tudják, hogy másolata 1900-ban a párizsi nemzetközi
kiállítás magyar házának egyik díszeként szerepelt. 1914-ben a
templomot bontásra ítélték, de végül ismeretlen okokból kifolyólag
meghagyták. Jelenleg műemlék.
A Ferenciek téri
ferences templom
A ferences templom előtt 1835-ben felállított, az első szoborral
díszített pesti közkút, a Nereidák kútja delfinekkel és
kagylókkal díszített talapzatát Fessl József, a két korsót tartó
najád alakját Uhrl Ferenc készítette. Az ellentétes irányba néző és
lépő, illetve térdelő nőalakok, Nereus tengeri isten leányai a görög
mitológia szerint a tenger hullámait jelképezik. Ez volt Pesten az
első, szobrászati művel díszített közkút.
Az elnevezés azonban téves, az ábrázolás szerint
Danaidák kútjának
kellene hívni!
Nereidák kútja |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
