|
| |
Fényképalbum |
|
A Germanus Gyula
park és a Przemysl-emlékmű Az
útvonal a Margit hídtól indul, ahová a 4-es, 6-os villamossal
juthatunk el a Moszkva térről vagy a Nyugati pályaudvartól. A
Germanus Gyula parkban áll a Przemysl-emlékmű. Az emlékművet
Przemysl erődjének az ostromot túlélt bajtársak állíttatták fel
1932-ben. A szobor alkotója Sződy Szilárd. A hős védőket
szimbolizáló üvöltő oroszlán egy fasáncra támaszkodik, mellső
lábánál ágyúcső és zászló fekszik. A térről kitűnő rálátás nyílik a
Margit hídra, mely Budapest második hídjaként épült 1872 és
1876 között. Tervezője a francia Ernest Goüin mérnök volt. Az
építést a szintén francia Societé de Construction de Batignoles cég
nyerte el.
A Bem rakpart és a
Margit híd
A Bem rakparton déli irányba tovább sétálva jutunk el a Bem térre.
Itt állították fel 1934-ben Istók János és Müller Tibor Bem apót
ábrázoló bronzszobrát. Bem József ( Józef
Zachariasz Bem) az 1848-49-es magyar szabadságharc altábornagya
volt, aki önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes
katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. A
magas kőtalapzat domborműve a piskii csatát ábrázolja, és a hadvezér
megformálása is erre utalhat a szöveg szerint: "A hidat
visszafoglalom vagy elesem. Előre magyar! Ha nincs híd, nincs haza."
A talapzaton idézet olvasható Petőfi Sándor Bem apó című
verséből, és felsorolják Bem József altábornagy jó néhány
csatahelyét is: Alvincz, Medgyes, Jád, Vöröstorony, Brassó,
Olaszfalu, Sepsiszentgyörgy, Segesvár, Hátszeg, Karánsebes, Lugos,
Temesvár, Fehértemplom, Petrilova, Szaszka, Orsova.
A Bem térről tovább haladva jutunk el a Szent Flórián kápolnához,
mely a Fő utca 90. szám alatt található.
A budai görög
katolikus egyházközség plébániatemplomát a hajdan volt kórház mellé Christ Antal pékmester építtette 1759-1760-ban, Nepauer Máté tervei
szerint. Homlokzati fülkéiben Szent Balázs, Flórián és Miklós szobra
áll.
Az utca szintjének múlt század végi feltöltése miatt templomot
1936-1937-ben mintegy 1,5 méterrel
felemelték.
Továbbhaladva déli irányba eljutunk a Király-fürdőhöz, mely Budapest
egyik legrégibb fürdője. Építését Arszlán budai pasa kezdte meg
1565-ben, s utóda, Szokoli Musztafa fejezte be 1580-as évek elején.
A fürdőnek nincs közvetlen melegvíz bázisa: vizét fennállása óta a
Lukács
fürdő környékéről biztosítják. Az 1796-os esztendőben a fürdőt a
König család építtette át mai formájára, ötvözve azt a régivel.
Ekkor nevezték el a fürdőt családjuk nevéről "Király"-nak.
A Király-fürdő A
Batthyány térre érve több látnivaló is a szemünk elé tárul: elsőként
az Erzsébet apácák templomát vesszük észre, mely a tér északi felén
foglal helyet. A barokk épülettömb közepén álló templomot a ferences
barátok építették 1731-1737 között, Hans Jakab tervei alapján. A
Batthyany tér felé eső kolostort 1763-ban kórházzá alakították át.
Az épületben ma szociális otthon van, míg az egykori ispotályt
irodának használják.
Az Erzsébet-apácák
temploma észak és dél felől a Fő utcán A tér
túloldalán épült fel 1740-től 1762-ig a Szent Anna jezsuita templom,
melynek terveit a cseh származású Hámon Kristóf készítette, s a
templomot is ő építette fel. 1950-ben, a kommunista vezetés a
templomot - a metróépítkezésre hivatkozva - el akarta bontani, de
végül ez nem következett be. A templomtól jobbra, 1902-ben épült fel
Budapest hatodik vásárcsarnoka, melyet Klunzinger Pál tervezett. E
csarnok eleinte nem volt népszerű a budaiak körében, de a század
közepére Buda egyik legforgalmasabb épületévé vált.
A Batthyány tér és a
Szent Anna templom a Duna felől Tőle jobbra vannak a Batthyány tér legöregebb házai. A Négy
Évszak-házat (Batthyány tér 3.) Hikisch Kristóf építőmester
építette saját maga számára, miután 1793-ban megvásárolta a
Jakosevics családtól. Ő maga is itt lakott haláláig, 1809-ig.
Kétemeletes, copf stílusú épület. A földszint fölötti övpárkányt
négy dombormű díszíti, amelyeken puttók jelenítik meg a négy
évszakot. 1956-ban Várnai Dezső tervei szerint újították föl. 2008
őszén tulajdonosa, az I. kerületi (Budavári) Önkormányzat ismét
fölújította, ekkor homlokzata szürke helyett fehér és rózsaszín
színű vakolatfestést kapott.
A Fehér Kereszt fogadó (Batthyány tér 4.) helyén korábban két
ház állt. A XVIII. század közepén a déliben működött Falk Pál "Fehér
kereszt" fogadója, az északiban Meinhardt Károly mézeskalácssütő
mester tulajdona volt. 1766-ban Falk fia, Ferenc József megvette a
mézeskalácssütő házát és a két épületet egységes koncepció szerint
építtette át, rokokó stílusban. A Fehér Kereszt a város egyik
legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett
feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is
itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka
révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és
nagy táncmulatságokat tartottak. A XIX. század elején azonban
megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. 1816-ban Diestinger
József ácsmester vette meg, és még abban az évben Eckermann József
építőmesterrel a Gyorskocsi utcai szárnyat háromemeletesre építette
ki. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet
1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl.
A Batthyány tér 5. számú háza egy kétemeletes, manzárdtetős lakóház,
neobarokk stílusban épült, föltehetően 1900 után, mert homlokzata a
szomszédos vásárcsarnokhoz igazodik, nem a tér régebbi házaihoz.
Földszintjén a XX. század végén a Csarnok Söröző, a XXI. század
elejétől a „Nagyi palacsintázója” étterem működik.
 A téren helyezkedik el
Kölcsey Ferenc és Batthyány Lajos szobra. Kölcsey Ferenc, a
Himnusz költője szobra (az Erzsébet-apácák kórháza előtt).
Kallós Ede szobrászművész 1897-ben Nagykárolyban fölállított (és
1919-ben a román katonaság által összetört) szobrának másolata,
amely az eredeti gipsz kisminta alapján 1939-ben készült. A szobor
Kölcseyt ülő helyzetben, kezében nyitott könyvvel ábrázolja, és
eredetileg 1,85 méter magas vörös márvány talapzatról tekintett le a
járókelőkre. A metró Batthyány téri állomásának építése miatt
1950-ben lebontották, és csak 1974-ben került vissza a térre, de
eredeti posztamense helyett a járószintre, egy alig 20 cm magas
talapzatra helyezték. Így ma nem az őt szemlélőkre tekint, hanem úgy
tetszik, mintha búsan maga elé, a földre meredne. Ekkor építették a
szobor mögé a márványborítású támfalat is (amely a metró szellőzőjét
takarja). Ezen a Kölcsey Huszt című versének zárósorai
olvashatók: „Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort,
hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.”
Kölcsey Ferenc és Batthyány Lajos szobra
Batthyány Lajos miniszterelnök szobra a Szent Anna templom
előtt található. Stremeny Géza szobrászművész alkotása, környezetét
Török Péter tájépítész tervezte. Batthyány Lajos születésének 200.
évfordulóján, 2007-ben megtartott emlékévre készült, de ünnepélyes
fölavatása csak 2008. április 15-én volt, miniszterelnöki
protokollal, de a közönség teljes kizárásával. A szobor Batthyány
Lajos személyes bátorságát és egyenességét emeli ki. Úgy ábrázolja
őt, amint éppen Bécsbe érkezik (ezt sugallja a hajóorrot idéző
posztamens), hogy elfogadtassa az uralkodóval az 1848. évi áprilisi
törvényeket. Ezért mutatja föl hitvallását: „törvény”, „igazság”,
„jog” és e szavak töredékei olvashatók az általa fölmutatott
papíron. A fehér márvány posztamens ormán a Batthyány család
címerállata, a fiókáit önmaga vérével tápláló pelikán látható. A
címer vésett domborműként is fölkerült a posztamens bal oldalára, a
másik oldalra pedig Batthyány Lajos 1848. évi miniszterelnöki
pecsétjének képét vésték.
Tovább haladva déli irányba, hamarosan a Szilágyi Dezső téren
találjuk magunkat, ahol Buda egyik legszebb templomát csodálhatjuk
meg.
A 62 méter magas tornyú, színes Zsolnay-cserepekkel fedett, neogótikus
templom a budai Duna-part jellegzetes városképi eleme: 1893-1896 között
épült, Pecz Samu tervei alapján.
A Fő utcán délnek,
mintegy húsz métert haladva érünk a Corvin térre. A tér északi
oldalán van a Budai Vígadó, melyet 1898 és 1900 között eklektikus stílusban
építettek Árkay Aladár
és Kallina Mór tervei alapján. A viszonylag egyszerű külsőt pompás
szecessziós belső kompenzálja. Színházterme ma is működik. Az épület
helyén korábban fegyverraktár állt. Az épület belső képét meghatározza az impozáns előtér,
az oszlopos, széles márványlépcső, a gazdagon díszített, tágas
színházi előcsarnok és a gyönyörű színházterem. A Kárpát-medencei
néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti
intézmény, melyet a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere 2001. január
elsején alapított. A Hagyományok Háza várja a népi kultúra, a
hagyomány iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket, akik
útmutatásért, vagy segítségért keresik fel intézményüket.
A Corvin tér - a Fő utca autóforgalmától eltekintve - Buda egyik
legkellemesebb helye. Néhány éve újították fel, amely ezáltal egy
kis ízelítőt ad a múlt század eleji város hangulatából. A tér déli
oldalában áll a Lajos-kút. Millacher Lajos budai
szikvízgyáros végrendeletileg 20000 forintot hagyott Buda városára,
hogy halála után emlékkutat emeljenek, melyen arcképe látható és
neve "Lajos-kút" legyen. A végrendelet szerint pályázatot kellet
kiírni. A pályázatot háromszor írták ki, végül Holló Barnabás tervét
fogadták el. Kúttalapzata mészkő. Tömör kőmellvéddel körülvett
háromkaréjos medence egy-egy vízköpővel, középen hatszögű pillér,
három oldalán kisebb medencékkel, egyik oldalán az adományozó
arcképével. Tetején pogány magyar vitéz ivótülkéből iszik, lábainál
kutya iszik. A tülkéből ivó vadász vállán lőtt szarvas. Felirat: "Millacher
Lajos emelte hálából Budapest fővárosnak."
Háta mögött a 2009-ben,
szintén felújított Kapucinus templom magasodik. A szentély északi falában
talált részletek még valószínűleg annak a karmelita templomnak a
maradványai, amelyek Erzsébet, Nagy Lajos király édesanyja alapított
1372-ben. Ennek felhasználásával építették a XVI. század derekán
Tojgun pasa dzsámiját, amely szerencsére átvészelte az 1686. évi
Habsburg-szervezésű felszabadító harcokat. 1697-től kezdve az
ideiglenes jellegű templomot folyamatosan átépítették, új
funkcióihoz igazították. A munkálatok során a bejáratot áttették a
keleti oldalra, ahová lépcsőket helyeztek. Az elkészült templomot
Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére, 1716. szeptember 20-án
szentelte fel Natali Lukács belgrádi püspök. Az 1848-as
szabadságharc folyamán a templomban kár keletkezett, melyet 1856-ban
újítottak fel. Akkor kapta ma is látható alakját. A homlokzatra a kapucinus
hagyománytól eltérően hegyes torony került, nyilván az épület
plébániatemplomi rendeltetésére való tekintettel. Az immár
feleslegessé vált kis tornyot és a hosszházhoz kétoldalt csatlakozó
földszintes toldalékokat lebontották, a templom szentélyét kívülről a
főhajó teljes szélességére bővítették. A templombelsőt Hils müncheni
festő díszítette új falfestményekkel.
Tovább haladva délnek, tíz perces séta alatt jutunk el a Clark Ádám
térre. A téren számtalan látnivaló fogad minket: Az Alagút
építésének munkálatai 1853. február 10-én kezdődtek, melynek
vezetését Clark Ádámra bízták. A császár kegyesen nyolcszáz mázsa
lőport is adományozott a robbantásokhoz, amiért cserébe a katonaság
számára szabad átjárást biztosított az Alagút-társaság. A hegyből
kitermelt követ a Lánchíd feletti Duna-szakasz rakpartjának
építéséhez adták el. Az Alagút 1857-ben került forgalom alá, 350
méter hosszú és a Lánchíd budai hídfőjét köti össze a
Krisztinavárossal.
Az Alagúttól balra, a hegy oldalában fut felfelé a Sikló,
mely Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az
UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti
látképének egyik meghatározó szelete. A Széchenyi lánchíd budai
hídfőjénél, az Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó
állomása, a felső pedig a budavári palota és a Sándor-palota között.
A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti
szintkülönbség 50 méter. Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi
Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették
1868 és 1870 között. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870.
március 2-án avatták fel, Európában a második ilyen szerkezetként.
A Sikló előtti területen, a Clark Ádám téren 1975-ben avatták fel
Borsos Miklós alkotását, a 80 cm-es talapzaton álló, három méter
magas mészkőszobrot, a 0 km követ. A szobor szabályos
tipográfiai 0 karaktert formáz meg, és mindössze két betű van rajta:
„KM”. Innen számítják a magyarországi egyszámjegyű főútvonalak
kilométereit (a Székesfehérvárról induló 8-as főút kivételével), de
a 10-es és a 11-es főutak kilométereit is innen számolják.
A Siklótól balra lévő várfalon csodálhatjuk meg a történelmi
Magyarország mozaikcímerét, melynek felirata "bizalmam az
ősi erényben / 1880". A mozaikot 1950-ben a kommunista rendszer
befalazta, melyet csak a Sikló 1986-os felújításakor tettek
láthatóvá ismét.
A Clark Ádám térről kitűnő panoráma nyílik a pesti Duna-partra,
valamint a Lánchídra. Dél felé folytatva utunkat, pár perc gyaloglás
után jutunk el az Ybl Miklós térre, ahol Ybl Miklós, a XIX. század
második felének legjobb magyar építészének szobra után
megtekinthetjük a Várkert bazár és a Várkert kioszk épületét.
A Várkert bazár a királyi Várkertet
foglalja magába.
A királyi palota kertjébe felvezető, neoreneszánsz stílusú, árkádokkal
tagolt díszlépcső Ybl Miklós tervei szerint épült 1875-1882 között.
Középtengelyét egy emeletes gloriett hangsúlyozza, amelynek
homlokzatán a négy évszakot jelképező szobrok Huszár Adolf alkotásai.
A lépcsőzetet közrefogó két pavilon hátfalát Scholtz Róbert groteszk
falfestményei és Than Mór freskói díszítik. Az árkádsor
alatti helyiségekben eredetileg üzleteket, majd műtermeket rendeztek
be. A
kertarchitektúrát Ybl kétoldalt neoreneszánsz bérházakkal zárta le. A
bal oldali 6-os számú épület helyén volt az a ház, ahol utolsó éveit
töltötte Clark Ádám angol mérnök, a Lánchíd és a budai Alagút építője.
A Várkert kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei
alapján. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó
szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd
tisztítás után két szivattyú segítségével nyomták fel a Várba. Az
emeleten alakították ki a kezelőszemélyzet szolgálati lakását. A
kazánház kéményét az épület díszes tornya rejtette el. A kis
szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal
egészült ki. A Várkert kioszk a két háború között és egy ideig még a
második világháború után is a budaiak kedvelt szórakozóhelye volt.
Felújítása után az új tulajdonos kaszinót alakított ki benne.
 A Várhegy déli lejtőjét déli irányba elhagyva sétálunk el a tabáni
Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom mellett.
A jelenlegi
templom közvetlen elődje török mecset volt. Ehhez építette 1728-1736
között Obergruber Keresztély a mai templomhajót. A templom tornyát 1750-1753
között emelték Nepauer Máté tervei szerint. 1881-ben a főhomlokzatot
eklektikus stílusban alakították át, s ekkor épült barokkos
toronysisakja is.
Az Attila úttól a Gellért-hegy felé húzódik a Tabáni park. A lebontott
Tabán helyén, a Nap-hegy
keleti lejtőjén 1932-1936 létesített kellemes, árnyas park jelentős
régészeti leleteket rejt. Előkerültek itt egy római őrtorony, valamint
több középkori lakóház maradványai, amelyeket a parkba foglaltak bele.
A Tabán régen
lakóházakkal teli városrész volt, de e név alatt ma már a budai
Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás
érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy
északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. A védett völgy,
a napsütötte hegyoldalak, a Gellért-hegy lábánál fakadó hévizek, s
nem utolsósorban a Duna közelsége már a neolitikum emberét is
idevonzották, emlékeiket régészeti ásatások tárták fel. A kora
vaskorban (Kr. e. III–I. század) lakóhelyül
választották a kelta eraviszkuszok, majd birtokba vették a rómaiak,
akik a IV. században, I. Valentinianus császár idején őrtornyot
emeltek az itt levő fontos révátkelőhely védelme céljából, szemben a
túlparti Contra-Aquincummal. A városrész ma is használt neve a török
eredetű Débágháne/Tabakhane szóból származik, jelentése:
Tímár-telep. Arra utal, hogy egykor cserzővargák, tímárok műhelyei
voltak itt. Ez változott később Tabahonra, majd
rövidült-magyarosodott Tabánra. A magyar honfoglalás után elődeink
Kis-Pest nevű települése jött létre a továbbra is fontos
révátkelőnél. A tatárjárásig virágzó falu neve többször is
változott, Szent Gellért város, Kelenföld, s az itt fakadó meleg
vízű források után Alhévíz néven is jegyzik a középkori írásos
emlékek. A tatárjáráskor elpusztult település IV. Béla várhegyi
építkezéseitől kezdve megújult, ám kívül rekedve a várfalakon Buda
elővárosa lett.
A XVIII. századra vályogházakkal, egymáshoz ragasztott, zsindellyel
fedett, szegényes épületekkel szegélyezett, szabálytalan,
kacskaringós utcácskák alakultak ki. Lakóik a több évszázados
hagyományokra visszatekintő szőlőműveléssel foglalkoztak, de a
rendezetlen és rendkívül sűrűn beépített negyed jelentős számú
iparosnak, kereskedőnek is otthont adott. Az
1810-es tűzvész után ugyan újjáépítették, de egykori
hangulatát már nem nyerte vissza. Csatornázatlan utcái, az 1880-as
években jelentkező filoxéra járvány pusztításai, majd a budai
városrendezési munkálatok: a budai körút és az
Erzsébet
híd építése felvetették lebontásának tervét. A XIX. század
és a XX. század fordulójára szórakozóhelyekkel, éttermekkel,
borozókkal telt romantikus negyeddé vált, a budapesti „Montmartre”-ként
is emlegetett Tabán írók, költők, művészek kedvelt helye lett.
1933–1936-ban bontották le a mai tabáni park helyén állt házsorokat,
csak néhány épületet kímélt meg a „városrendezési láz”. A helyébe
tervezett új városrész azonban soha nem épült fel. A Monarchia
legszebb szerb ortodox templomát, a tabáni Szent Demeter templomot a
II. világháborúban találat érte, tetőzete beszakadt, 1949-ben az
egyébként viszonylag épségben maradt épületet Sztálin 70-ik
születésnapjára lebontották. Mára csupán néhány épület emlékeztet a
hajdani Tabán városrészre.
A Tabán lejtőjének alján, az Attila út és Hegyalja út találkozásánál
építették újjá a Rác-fürdőt, mely török építésű nyolcszögletű
kupolacsarnoka a XVI. században épült, romantikus medencéit Ybl
Miklós tervezte 1864-1870 között. Több mint 400 évig fogadta a
vendégeket, majd pár évnyi zárva tartás után 2010-ben nyílt meg
ismét.
A Tabán szélén elhaladva érünk sétánk végállomásához, a Döbrentei
térre. E téren gyönyörű kilátás nyílik a Gellért-hegyre, valamint a
Duna-partról az Erzsébet hídra. A téren láthatjuk Zala György
alkotását, Erzsébet királyné szobrát, melyet 1932. szeptember
25-én avattak fel a pesti Március 15-e téren. Az akkori emlékművet 1953-ban
a kommunista vezetés lebontotta. Egy ideig Kiscellen raktárban őrizték,
majd 1985-ben a szobrot ifj. Madarassy Walter restaurálta. 1986-ban a Döbrentei téren, az
Erzsébet hídi autó lehajtó útgyűrű közepén helyezték el.
Vízivárosi
sétánk a Döbrentei téren véget ért
Ha kedvük tartja, akkor a sétát
folytathatják a Gellért-hegyen
vagy a Várban |
HIRDETÉS
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
