KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

Idő: 01:10

Állomások: 9.

Látnivalók: 19.

Távolság: 2.5 km

Utunkat a Belváros szívéből, az Erzsébet térről, vagyis a Bajcsy-Zsilinszky útról indítjuk. Az út névadója Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, író, akit a nemzetiszocializmussal való szembehelyezkedése miatt 1944-ben kivégeztek. Az általa létrehozott, nacionalista, de náciellenes elméletnek ma is vannak követői Magyarországon.

A Bajcsy-Zsilinszky és Andrássy út kereszteződésében, sarok-épületként tornyosodik a Feszty Adolf által tervezett neoreneszánsz Fonciére-palota. Szép nevét a ház egyébként a francia Fonciére Biztosítóról kapta, amely a XIX. század második felében terjesztette ki tevékenységét Magyarországra, és egészen az államosításig működött nálunk. Pesti székháza egyidős az Andrássy úttal, 1882-ben épült fel. Egykor e palota legalább olyan nevezetes volt, mint a Gresham vagy a New York palota. Vele kezdődött az Andrássy út, ez a palota adott kedvet, világvárosi hangulatot a Sugárútra lépőnek. A kupola a világháborúban megsemmisült. A kapun belépve még ma is érezhető a régi gazdagság, gyönyörűek a lépcsőház zöldre festett öntöttvas oszlopai. Az emeleteken hatalmas irodák és lakások találhatók.

Vele szemben a Saxlehner-palota (Andrássy út 3.) első emeletén tekinthető meg az 1890-es években alapított Postamúzeum kiállítása, mely 1972 óta működik a régi tulajdonos egykori lakosztályának termeiben.

Az Andrássy út Budapest 2310 méter hosszúságú sugárútja, mely Budapest VI. kerületét szeli át. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal és a végében fekvő Hősök terével együtt 2002-ben a világörökség része lett. Nevei: 1883-tól Sugár út (Radialstrasse), 1886-tól Andrássy út, 1950-től Sztálin út, 1956. októberétől Magyar Ifjúság útja, 1957-től Népköztársaság útja, 1990-től ismét Andrássy út.

Építését id. Andrássy Gyula gróf miniszterelnök vetette fel, hogy ezzel alakítsa ki francia mintára Budapest új főútvonalát, amely a későbbiekben meghatározó irányvonala lehet az újonnan alakuló városrészek szerkezetének is. Eleinte néhány képviselő ellenezte a tervet - mivel az új út nem kapcsolódott az akkori országutakhoz -, de végül 1870-ben a Képviselőház rábólintott a megvalósításra. A megszavazott keretből kivásárolták a telektulajdonosokat, majd a területek felparcellázása után megkezdődhettek a házhelyek eladása. Ezzel párhuzamosan vetették fel a Nagykörút építésének tervét is. A két grandiózus új út egy akkor még gödörként tátongó nyolcszögletű téren – az Oktogonon – találkozott. Bár az út hamar elkészült, az azt szegélyező házak lassan épültek. Az építkezés kezdetén a korábbi zegzugos környéken leromboltak számos házat, így mintegy tízezer ember hajléktalanná vált átmenetileg. Az eredeti tervek szerint a Sugárúti épületeknek 1872-től 5 éven belül el kellett készülniük, a környező utcák házainak felhúzására 10 évet szántak. Az épületek tervezésével többek között Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek. A mai Operaház helyén mocsaras környéken egy kétes hírű csárda állt, mely sokáig hátráltatta az új díszes Sugárút építését, de végül sikerült azt a telket is kisajátítani. Az út utolsó telkét 1885-ben építették be. A fakockás borítású utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között.

Az 1896-os Országos Kiállítás közeledtével a Városliget felé a tömegközlekedés megoldatlansága ismét előtérbe került. Balázs Mór felvetése nyomán az Andrássy út alatt egy földalatti vasút építését határozták el, mely két év alatt el is készült, tovább növelve az új díszsugárút presztízsét.

Az Andrássy út három szakaszra osztható. A szakaszokon mind a beépítettség, mind az útpálya elrendezése, hosszúsága és szélessége is különbözik. Az első szakasz az Erzsébet tér és az Oktogon között húzódik. Az útszakasz hossza 844 méter, szélessége 34 méter. Itt az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut. Az Oktogon hossza 95 méter. A középső szakasz az Oktogon és a Kodály körönd között található. Itt az út szélessége már 45,5 méter. Az 563 méter hosszú szakaszon a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és az út szélességének köszönhetően megjelenik a szervizút, így e szakasz már inkább fasor jellegű. A Kodály körönd átmérője 123 méter.

A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere között fekszik. Ennek hossza 656 méter, szélessége itt is 45,5 méter. Az utat itt különálló paloták, villák szegélyezik.

Az Andrássy út legnagyobb látványossága az Operaház (Andrássy út 22.), mely Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Neorene-szánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. Pest-Budán 1837 óta a Nemzeti Színház adott otthont a zenés drámai műfajnak, azonban az 1867-es kiegyezést követően a város gyors fejlődésének köszönhetően a színház egyre szűkebbnek bizonyult feladatai ellátására. 1872-ben létrejött az a bizottság, amely a felépítendő operaház helyét volt hivatva kijelölni. 1873-ban a belügyminiszter versenytárgyalást írt ki az épület megépítésére, ezt Ybl Miklós terve nyerte meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött és kilenc évig tartott. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében.

Az Operaház nagyrészt a kor elvárásainak megfelelően lett kialakítva, de Ybl eltért az iskolapéldának tartott színháztípustól. Ő a Charles Garnier által tervezett párizsi Operát vette alapul, ahol az volt a fő elv, hogy a nézőtér az annak tengelyében elhelyezett díszlépcsőn át közelíthető meg. Ezt az elvet követte Ybl is, amikor kialakította az előcsarnokot, illetve a lépcső csarnokterét. Megtartotta azonban az előcsarnok két szélére helyezett lépcsőházi, függőleges kapcsolatot az egyes szintek között a drezdai operaház mintájára. A jól elkülönített színházi személyzeti (hátsó oldalon) és közönségforgalom (főbejárat) kiegészült még a reprezentatív és elkülöníthető megközelítési útvonallal, a királylépcsővel. Az épület hosszmetszete azonban különbözik a drezdai és a párizsi operaházaktól abban, hogy Ybl közös tetőszerkezettel fedte be a nézőteret és a zsinórpadlást. Az így kialakult nagy légtér lehetővé tette a nézőtér értékes és érzékeny mennyezetének védelmét a nedvesség és a hőmérséklet-ingadozás ellen.

A Magyar Királyi Dalszínház építése és kifestése nagyszerű lehetőséget jelentett a város művészeinek, hogy e megbízatás révén a hazai és a külföldi közönség előtt bizonyítsák tehetségüket. Ez nem csak művészeti, hanem politikai kérdés is volt, hiszen az építkezést felügyelő bizottság arra törekedett, hogy az építkezésben csak magyarok dolgozhassanak. Ez történt 1878-ban is, amikor napirendre került a belső dekorációk elkészítőjének kiválasztása. Az eredeti díszítőfestésnek ma csak töredéke látszik, mivel az alkalmazott kazeintempera 30–40 év alatt tönkrement. Az újrafestést az eredeti mintákat figyelembe véve állították helyre. A díszítményeket többször felújították, így 1903-ban, 1912-ben, a második világháború után, de a legjelentősebb az 1984-es helyreállítás volt. Az Operaház belső falfestéseinek megvalósításával Than Mórt és Lotz Károlyt bízták meg, akik a bécsi Staatsoper mintájára egy átfogó programot gondoltak ki, amelynek központi mondanivalója a zene dicsőítése, allegorikus és filozófiai jelentéstartalma azonban sokkal átfogóbb és kigondoltabb.

A homlokzat dekorációjának tervezésében Ybl Miklós munkáját Schickedanz Albert és Schmal Henrik segítette. A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két, Stróbl Alajos által, carrarai márványból faragott egyiptomi szfinx az oldalbejáratok mellett: karmaik között maszkot és babérkoszorút őriznek. A főbejárat mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű szobra áll. Ezeket szintén Stróbl faragta. A két szobor felett, a kiugró terasz sarkain, két-két szárnyas bronz puttó tart világítótesteket. A foyer ablakai előtti árkádok két oldalának fülkéiben négy múzsaszobor áll: Erató és Terpszikhoré, Thaleia valamint Melpomené. A homlokzatot balusztrádos főpárkány koronázza, tizenhat zeneszerző süttői mészkő szobrával. Az eredeti szobrok az 1930-as évekre elporladtak, és hogy elkerüljék a baleseteket, leszedték őket. Pótlásuk csak 1965-ben történt meg, ekkor az eredeti alakok között cserékre is sor került. Ma a következő szobrok láthatók (balról jobbra): Claudio Monteverdi, Alessandro Scarlatti, Christoph Willibald Gluck, Wolfgang Amadeus Mozart, Ludwig van Beethoven, Gioacchino Rossini, Gaetano Donizetti, Mihail Ivanovics Glinka, Richard Wagner, Giuseppe Verdi, Charles Gounod, Georges Bizet, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Stanisław Moniuszko és Bedřich Smetana.

Az előcsarnok színvilágát különféle színű nemesmárványok határozzák meg. Az anyagot Olaszországból hozták, megmunkálását pedig Seenger Béla, híres pesti építész végezte. Az előcsarnok pompáját részben az aranyozott dongaboltozatának köszönheti. A padlót fekete-fehér mintázatú mozaik borítja, amelyet az olasz Luigi Depel készített. Az előcsarnok két oldalán óriási bronzmedencék állnak, kosfejekkel díszítve. Az előcsarnok dekorációja követi a főhomlokzat vezérgondolatát: az európai és magyar zene kapcsolatának ábrázolását. A bejárat fölötti négy kör alakú dombormű négy híres zeneszerző portréját ábrázolja: Johann Nepomuk Hummel, Mosonyi Mihály, Doppler Ferenc, Goldmark Károly.

HIRDETÉS

Séta a Belvárosban  Séta a pesti Duna-parton  Séta a Nagykörúton  Séta a Vízivárosban  Séta a Gellért-hegyen  Séta a Kiskörúton  Séta az Andrássy úton  Séta a Várban  Séta a Városligetben

Jelenleg nincs ajánlható link!

HIRDETÉS

1. Bajcsy-Zsilinszky út     Fonciére-palota     Postamúzeum 2. Andrássy út     Opera     Dreschler-ház     Liszt Ferenc tér     Liszt Ferenc Zeneműv. Egy.     Operett Színház     Liszt Ferenc szobra     Ady Endre szobra 3. Nagykörút     Oktogon     Batthyány-palota 4-8. Andrássy út     Terror Háza Múzeum     Liszt Ferenc Emlékmúzeum     Képzőművészeti Főiskola     Kodály körönd 9. Hősök tere     Milleniumi Emlékmű     Szépművészeti Múzeum     Műcsarnok     Városliget

Az Operaházzal szemben emelkedik a Dreschler-ház (Andrássy út 25.). A francia reneszánsz hatását tükröző háromemeletes palota Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint épült 1883-ban. Gazdagon tagolt homlokzata ellenére jól illeszkedik az Andrássy út felfogásához. Az Operaház artisztikus megjelenéséhez képest egyszerűbb arculatot mutat. A ház nevét az egykori Drechler-kávéházról kapta, amely a millenium évtizedeiben élte virágkorát. Ma a Magyar Táncművészeti Főiskola működik benne.

Dreschler-ház

A Városliget felé haladva keresztezzük a Nagymező utcát, mely a Király utcát köti össze a Bajcsy-Zsilinszky úttal. A nagyszámú színház miatt újabban a sajtóban "pesti Broadway-nek" is nevezik. Az elnevezés arra utal, hogy a 18. században itt egy nagy mező terült el. Az utca neve az 1720-as években Feld Gasse, majd 1853-tól Grosse Feld Gasse volt; az utca a német nyelvű utcanév magyar nyelvű tükörfordításából származó mai nevét 1874 óta viseli.

Az utcában található többek között az Operett Színház (Nagymező utca 19.) is.  Az épületben 1914-ig orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők". 1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka és az operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operett színvonalról. Az épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján 1894-ben épült.

Az Operett Színház épülete

Mellette, a Nagymező utca 17-ben kapott helyet a Moulin Rouge Klub, mely Budapest egyik legismertebb mulatóhelye. Vele szemben van a Manó-ház (Nagymező utca 20.), mely Európában egyedülálló - eredetileg is a fotográfia céljait szolgáló - 1894-ben épült többszintes műemléképület, amelyben klasszikus és kortárs fotográfiai kiállítások, fotográfiai tárgyú könyvesbolt és könyvtár található. 1931-ben a fényképész fiától megvásárolta Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége Rozsnyai (született Senger) Mici, művésznevén „Miss Arizona”. Ők építették az addig üres udvarba a három szintes Arizona mulatót. Ez 1944-ig működött. A háború után az épület a legkülönfélébb célokat szolgálta, iskola, bemutatóterem volt, majd a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta 30 éven át. A Magyar Fotográfiai Alapítvány 1996-tól kezdve tudta kivásárolni a bérleti jogokat a bent lakó bérlőktől. A félemeleti Mai Manó Galéria 1995-ben, a Magyar Fotográfusok Háza az I. és II. emeleten 1999. március 18-én nyílt meg benne.

Manó-ház

A Nagymező utca 8-as számú épületben található az Ernst Lajos által 1912-ben alapított Ernst Múzeum. Ernst Lajos gazdag zsidó kereskedő családban született, de nem folytatta apja foglalkozását, a hagyományos nagykereskedelmet, hanem műgyűjtésre és a modern művészek pártfogására szánta el magát. Már 15 éves korában elkezdte gyűjteni a magyar vonatkozású képeket és tárgyakat. 1912-re már olyan mennyiségű történeti és művészettörténeti anyagot halmozott fel, amelynek alapján 1912-ben megnyithatta magán-múzeumát. Az előcsarnokot Lechner Ödön, a színes üvegablakokat Rippl-Rónai József tervezte. A kortárs művészetben Ernst Lajos és múzeuma jelentős szerepet töltött be, hiszen a magyar múlt emlékeinek bemutatása mellett számos modern magyar képzőművész mutatkozhat be a múzeumban kollektív vagy gyűjteményes kiállítás keretében.

Az Andrássy úton tovább haladva, hamarosan a Liszt Ferenc térhez érünk. A tér a XIX. század utolsó harmadában parcellázott, beépítetlen terület volt, csak a nyugati oldalán állt egy épület, keleti oldalát a Gyár utca (ma Jókai utca) határolta. Környéke sem alakult még ki ekkor, a Kertész utca csak a Dob utcáig terjedt. Nevét 1907-ben kapta, az ekkor megnyitott Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miatt. A tér Andrássy út felőli oldalán Ady Endre szobra áll, Csorba Géza alkotása 1960-ból. A tér közepén névadója, Liszt Ferenc emlékműve látható, mely Marton László szobrászművész, Finta József építész és ifj. Szlávics László iparművész 1986-ban készült alkotása. A tér ma teraszos vendéglátóhelyeiről ismert és népszerű, karácsony előtt kirakodóvásárt rendeznek itt. A fásított tér és a Király utca sarkán áll a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem  a magyar zenei felsőoktatás intézménye. Eklektikus-szecessziós épülete egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.1875 márciusában Liszt Ferencet a magyar parlament kinevezte a Zeneakadémia elnökévé, amely az év október 14-én kezdte meg működését. Az intézmény igazgatója Erkel Ferenc zeneszerző-karmester-zongoraművész, a magyar zene kiemelkedő személyisége lett.

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Az Andrássy út 39-ben található az egykori Párisi Nagyáruház (korábban Divatcsarnok) épülete. Elődje, a Terézvárosi Kaszinó, Petschacher Gusztáv tervei szerint épült 1882-ben. Első átalakítását 1909-ben kezdték el, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki benne. A áttervezésre Sziklai Zsigmond kapott megbízást. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusban épült, a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel. Az épületet 2009-ben felújították, melynek során irodákat alakítottak ki benne.

Párisi Nagyáruház

Tovább sétálva jutunk el az Oktogonra, mely egy nyolcszögletű tér, egyben a Millenniumi Földalatti Vasút egyik megállója. A téren megáll és áthalad a nagykörúti 4-es és a 6-os villamos is, valamint a 105-ös autóbusz. 1872-ig, a Sugár út kiépítéséig mély gödör állt a helyén, ekkor töltötték fel. A XIX. században a tér neve Nyolcszög tér volt, az 1920-as évektől azonban már Oktogonnak hívták. 1936-tól Mussolini tér volt a neve, 1945-től újra Oktogon, 1950-től a kommunista városvezetés November 7. térre keresztelte át, amelynek a köznyelvben: Novhét tér volt az elnevezése. 1990 óta ismét Oktogon a tér neve.

Az Oktogontól két háznyira áll a Nagykörúton a Batthyány-palota (Teréz körút 13.), mely a legszebb firenzei reneszánsz palota, a Benedetto da Maiano és Cronaca által 1489-1538 között épített Palazzo Strozzi kicsinyített mása. Homlokzatát durván megmunkált, rusztikus hatású kőburkolat borítja. Még a díszes kovácsoltvas laterna másolatát is megtaláljuk a kapu mellett. Az épület 1884-ben készült el Hauszmann Alajos terve alapján.

Batthyány-palota

A Városliget irányába haladva egy saroknyira az Oktogontól magasodik a Terror Háza Múzeum, mely a a XX. századi diktatúrák áldozatainak emlékére nyílt meg 2002-ben. Az átalakítás során az épület emlékművé vált, a fekete paszpartu (díszpárkány, pengefalak) keretbe foglalja, kontrasztjával kiemeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, és történelmi súlyának megfelelően a figyelmet magára a házra irányítja.

Terror Háza Múzeum

Egy háznyi távolságra, a Terror Háza Múzeum szomszédságában fehérlik az 1880-as években Bobula János építészmester által építtetett Andrássy-palota (Andrássy út 62.). A homlokzatot díszítő, ma is meglévő kis szobrokat Szécsi Antal készítette, míg a kapualjban felállított bronzszobor Róna József alkotása. E mű a "Vendégszeretet és Háziasság" címet viseli. A márványburkolatú, kovácsoltvas korláttal rendelkező lépcsőházat Lotz Károly freskói díszítik, ezek elnevezése: munka, takarékosság, jólét, humor, négy évszak és négy napszak.

A szemközti oldalon helyezkedik el a Régi Műcsarnok épülete (ma Magyar Képzőművészeti Egyetem, Andrássy út 69-71.), mely a magyarországi képzőművészeti felsőoktatás országos központja. A magyarországi képzőművészeti felsőoktatás megszervezésének igénye a XIX. század közepére, a nemzeti romantika megerősödésével vált sürgetővé. Addig magyar képzőművészek csak külhoni akadémiákon, tanintézményekben képezhették magukat, s mind fontosabb kérdéssé vált egy nemzeti művészeti tanintézet felállítása. Keleti Gusztáv festő és műkritikus kezdeményezésének köszönhetően nyílt meg 1871 októberében, egy bérelt terézvárosi házban a mai egyetem jogelődje, a képzőművészeket és rajztanárokat képző Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde. A tanintézmény 1871-ben Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven alakult meg, 1908-tól Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola, 1945-től Magyar Képzőművészeti Főiskola néven működött. Mai nevét 2001 óta viseli. A veronai Palazzo Bevilacqua mintájára készült reneszánsz terméskőpalota elegáns, mértéktartó homlokzatán hirdeti, hogy közadakozásból jött létre. A belső stukkó díszeket Kéler Napoleon, a festészeti munkákat Láng Adolf készítette. A színes ablakokat Róth Zsigmond, társulati tag készítette el és ajándékozta a leendő Műcsarnoknak.

Magyar Képzőművészeti Egyetem (Régi Műcsarnok)

Az Andrássy út Régi Műcsarnok előtti szakasza

A Liszt Ferenc Múzeum sárgás épületét a Vörösmarty utca 35-ös szám alatt találjuk. A neoreneszánsz stílusú sarokház Láng Adolf tervei szerint épült 1879-1880-ban. A második emeleti ablakok felett, domborműves medallionokon Bach, Haydn, Liszt, Erkel, Mozart, Beethoven arcképe látható. Itt működött régen a Zeneakadémia, melynek Liszt Ferenc volt az alapítója és első elnöke, és akinek itt volt a lakása is. Ugyancsak itt tanított Erkel Ferenc, itt tanult Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó és Kálmán Imre is. A múzeumban, amely Liszt Ferenc első emeleti lakásában kapott helyet, a reá vonatkozó emlékeket tekinthetjük meg.

A MÁV-palota mellett elhaladva (Andrássy út 73-75.) jutunk ki a Kodály köröndre. Területét egykor szemétlerakó gödör foglalta el, melyet feltöltöttek. A Sugárút építésekor alakították ki és eleinte Körönd volt a neve. A Kodály körönd az Oktogon mellett a másik olyan tér az Andrássy út vonalában, amely azt építészetileg tagolja. A tér szimmetrikus, épületei hasonlítanak egymásra. A tér négy épülete mindegyike előtt kis park található, bennük egy-egy szobor: Balassi Bálint, Szondy György, Zrínyi Miklós és Vak Bottyán szobrai. Korábban a téren állt Bocskai István és Bethlen Gábor szobra is, de ezek 1945-ben a Hősök terére kerültek a Millenniumi emlékműre, ahonnan épp akkor távolították el a Habsburg-szobrokat. Az 1890-es évektől Körönd, 1938-ban Hitler Adolf térre változtatták a nevét, amely 1945-ben lett ismét Körönd. 1971-ben nevezték el Kodály Zoltán halála után Kodály köröndnek, mivel a zeneszerző is a tér egykori lakója volt.

A Kodály körönd egy szeglete

A téren található a Kodály Zoltán Múzeum, melynek bejárata az Andrássy út 89. szám alatt található. A ház földszinti négyszobás saroklakásában Kodály Zoltán zeneszerző 1924-től haláláig (1967) lakott. A ház falán, a Körönd felől, Vígh Tamás bronz domborműve erre emlékeztet. Lakását később múzeumnak rendezték be. A szobák egy részét Kodály korabeli állapotában őrizték meg, pl. a XIX. századi hangulatot árasztó szalont, ahol Kodály Zoltán a legkedvesebb vendégeket és a próbára érkező muzsikusokat fogadta.
Kodály fogadószobájában próbált Basilides Mária, Set Svanholm, Ferencsik János és Török Erzsi, de megfordult itt Yehudi Menuhin, Aram Hacsaturján, Szigeti József, Pablo Casals, Leopold Stokowski. A legbelső szoba volt a dolgozószoba, faragott íróasztallal és hatalmas könyvtárral, néhány népi hangszer és hangfelvevő gép a népdalkutató Kodály emlékét idézi. A másik két szobában a gazdag hagyaték és egy kamarakiállítás látható Pillantás az alkotóműhelybe címmel.

A Kodály köröndöt elhagyva a belvárosias épületek mindinkább kertvárosi jelleget öltenek, s innentől hosszú palotasor szegélyezi az Andrássy utat egészen a Hősök teréig.

Az Andrássy út folytatása a körönd után

Kevéssel odébb az Andrássy út 103. szám alatt található a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum. Az Iparművészeti Múzeum szakmúzeuma, amelynek gyűjtőkörébe a Távol-Kelet művészeti emlékei tartoznak. Hopp Ferenc magángyűjteménye volt a gyűjtemény alapja, mely mintegy 4000 tételt számlált. Ezt, akárcsak az Andrássy úti palotáját, 1919-ben, nem sokkal halála előtt adományozta a magyar államnak. A múzeum 1923-ban nyílt meg. Több, már meglévő múzeumi gyűjteményből egészítették ki az állományt, így kerültek tárgyak a múzeumba az Iparművészeti Múzeumból, a Szépművészeti Múzeumból, a Néprajzi Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból is. További magángyűjtemények (pl Wartha Vince) valamint 1945 után vietnami, kínai és észak-koreai állami ajándékok is bővítették állományát. Jelenleg már majdnem húszezer muzeális tárgyat tartanak nyilván, különösen jelentősek a japán középkori művészet emlékei és a kínai bronz- és porcelántárgyak. A szakmúzeum kiállító helye 1955 óta a Ráth György Múzeum.

A Hősök terére érve Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású terére jutunk. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része. A hatalmas tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, a Magyarországon utolsóként, eklektikus stílusban épült és 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum, valamint a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű.

A Hősök téri Milleniumi emlékmű

Milleniumi Emlékmű

1895-ben született meg a döntés, hogy az egykori Gloriette helyén egy nemzeti panteont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 király (9 magyar és 5 Habsburg) szobra állt az emlékműben. A kommunista terror alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el.

A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte. Azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, mikor elhelyezték a térre a Hősök emlékkövét, amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt. Az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.

A bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovaskocsija.

Jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén a Háborúval szemben pedig a Béke lovaskocsija áll.

A Szépművészeti Múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet. Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret. A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista előépület készült el. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József császár és király is részt vett. A múzeumot december 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt.

Szépművészeti Múzeum

A Műcsarnok 1896-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész tervei szerint és Herczog Fülöp Ferenc (1860-1925) közreműködésével. Az épület bazilikális alaprajzú. Eklektikus, neoklasszicista stílusú, főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusszal, amelyet timpanon zár le. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója c. mozaikja látható. A hosszában nyújtott, nyerstéglaborítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Deák-Ébner Lajos freskóval díszítette az épületet. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.

Műcsarnok

A Hősök teréről kiindulva még számos látnivalóval találkozhat, de ezeket a városligeti séta alkalmával mutatom be Önöknek!

Andrássy úti sétánk a Hősök terén véget ért
Ha kedvük tartja, akkor a sétát folytathatják a városligetben