|
A
Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút (BBVV) 1899
szeptemberében nyitotta meg első vonalát a Gellért tér és Budafok
között. A mai Budafok kocsiszín elődje is ekkor épült fel. Nemsokára
igény támadt a vonal meghosszabbítására, és egy szárnyvonal
megépítésére is. 1909. szeptember 4-én a törzsvonalat Nagytétényig
hosszabbították meg, majd pedig 1914. július 23-án megnyílt a
Budafok elágazás - Budaörs - Törökbálint kétvágányú vonal.
| |
Fényképalbum |
|
Ez
azért is érdekes, mert a nagytétényi vonalon Budatéténytõl kifelé a
43-as villamos 1983. december 1-jei megszüntetéséig egyvágányú
pályán folyt a közlekedés(!).
A 43-as villamos
egykoron
A
törökbálinti vonalon tehát már átadáskor nagyobb utasforgalomra
számítottak a létrehozók. Mivel a Ganz gyár késett a megnyitásra
rendelt járművek szállításával, a BKVT villamosvasúti társaságtól
(mely többségi részvényes volt a BBVV-nél) kölcsönzött kocsikkal
indult meg a forgalom. A budafoki kocsiszín is ekkor kapta mai
arcát.
1917-ben a járműveket átveszi a Budapesti Helyiérdekű Vasút (BHÉV),
a vonalcsoport hivatalos átvétele csak az első világháború után,
1921-ben történik meg, amikor a vállalat önállósul a budapesti
villamosközlekedést addig egy kézben tartó Budapesti Egyesített
Városi Vasutak-tól (BEVV).
A
következő 20 évben látványos fejlődésnek nem lehetünk tanúi. A
zöldre festett szerelvények a Gellért téri hurokvágánytól indulva, a
mai belső Bartók Béla úton a villamossal közös pályán, majd a
Fehérvári útra balra fordulva közlekedtek Budafok, Nagytétény,
illetve Budaörs és Törökbálint felé. Az 1940-es évek elején fővárosi
határozat született központi közlekedési csomópontok létrehozásáról.
A mai Moszkva tér arculata és vágányhálózata is ekkor alakult ki, és
1942 karácsonyán átadták a Móricz Zsigmond (akkor Horthy Miklós)
téri végállomást, a máig meglevő „gomba" épülettel.
A
második világháború viszont megakadályozta a további fejlődést, bár
a nagytétényi vonalat már az 1910-es években Érdig tervezték
hosszabbítani, 1949-ben vágányanyag-hiányra való hivatkozással
Kamaraerdő és Budaörs között az egyik vágányt fel is szedték. Innen
kezdődik a vonalcsoport hányattatott sorsa.
1950.
január 1-jén az elővárosok fővároshoz csatolásával létrejön
Nagy-Budapest, a Fehérvári út is egyre beépítettebb lesz, a vonal
egyedi, már nem HÉV, még nem villamos állapotával nem nagyon tudtak
mit kezdeni. 1952-ben a BHÉV-et a MÁV veszi át, a budafoki
vonalcsoport viszont a villamosvasúthoz kerül, de egyéni
díjszabással, a kocsik színe is zöld marad, a járatokat számok
helyett betűvel jelölték (B-Budafok, N-Nagytétény, T-Törökbálint).
Ez az állapot egészen 1958-ig tartott, amikor az újjáalakult BHÉV
ismét kezelésébe vette a vonalat. Nem sokáig, ugyanis a környék
beépítettsége és a megállók sűrűsége miatt már nem felelt meg a
helyiérdekű vasutakkal szemben támasztott elvárásoknak, és 1963.
január 1-jétõl végleg villamos-vasúti kezelésbe került.
Megszüntették a törökbálinti szakaszt, Móricz Zsigmond
körtér-Budaörs között 41-es, Móricz Zsigmond körtér-Nagytétény
között 43-as számmal indítottak villamosjáratot.
1972.
december 31-e ismét fordulópont a környék közlekedésében. A 2-es
(kelet-nyugati) metró második szakaszának üzembe helyezése szinte
egész Budapest közlekedését érintette, a 41-est Budafok, Forgalmi
telepig rövidítették. Innentől kezdve a pótkocsis szerelvények
helyett ikerkocsik, illetve szóló motorkocsik közlekedtek a vonalon.
1977.
július 1-jétõl ismét rövidült a járat, a ma is használatos
kamaraerdei végállomásig. 1984-ben érkezett meg a BKV-hoz 150 újabb
Tatra T5C5 típusú motorkocsi. Szeptember 1-jétõl a 41-esen is ilyen
szerelvények közlekedtek, egészen 1988-ig, amikor a Tatra
motorkocsikat átcsoportosították, azóta járnak UV kocsik a vonalon.
A 43-as villamos
sínjeinek maradványai Budafokon
1993.
május 30-tól az utazási igények színvonalasabb kiszolgálására a
41-es villamos ismét a Móricz Zsigmond körtérig közlekedett, ezzel a
Fehérvári úton ismét három viszonylat járt (a 9-es 1986. november
1-jén szűnt meg).
2003 január-februárjában a Móricz Zsigmond körtéri váltók befagytak,
és a 41-es villamos a Deák térig közlekedett. Itt bebizonyosodott,
hogy a belső Bartók Béla út – több véleménnyel ellentétben – képes
még egy viszonylat befogadására. A másik kiváltó ok a 4-es metró
építésének előkészületei, a Móricz Zsigmond körtér átrendezése volt,
mellyel kapcsolatban a járat végállomását a Bocskai út és a Körtér
közötti „senkiföldjére", a szakorvosi rendelő elé kívánták helyezni,
mely az átszállási kapcsolatok romlását, sőt, néhány megszűnését
vonta volna maga után. A BKV ugyan tervbe vette a hosszabbítást,
melyet egy sajtónyilatkozatban közzé is tettek, a konkrét
megvalósítást viszont nem tartották időszerűnek.
A
Városi- és Elővárosi Közlekedési Egyesület az érintett kerületek
önkormányzataival és más civil szervezetekkel együttműködve síkra
szállt a meghosszabbítás érdekében. Hosszas sajtó- és személyes
viták után a Főváros Városüzemeltetési Bizottsága is napirendre
tűzte az ügyet. 2003. november 1-jén a harc elérte célját:
megszületett Buda új, több városrészt átszállási kényszer nélkül
feltáró villamosjárata.
2003.
november 1-jétõl viszont – napra pontosan a 9-es megszüntetésének
évfordulóján – a 41-es viszonylat a Batthyány térig hosszabbodott.
Azóta
a Kőérberekben épül egy új lakópark, mely a villamos pályájának
minimális változtatását fogja eredményezni, de feltehetőleg újabb
utasszám-növekedést is szül, ami ismét bizonyítja e – párszor már
eltemetett – járat fontosságát.
(Forrás:
Veke.hu) |
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Hossza:
13 km
Menetideje:
?
|
|
