Közlekedés HÉV-vel
   


A helyiérdekű vasút (röviden HÉV) francia eredetű kifejezés; olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, s nem országos érdek fűződik. A magyar „HÉV” szó eredetileg az 1880 után alakult helyiérdekű vasúttársaságok állandó rövidítése volt. Magyarországon a "helyi érdekű vasutakról" szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk alapján kezdődött meg kiépítésük az országos jelentőségű vasúti hálózat kiépítése után.

 

Fényképalbum

 
 

---- ---- ---- ----
A HÉV-vonal megtekintéséhez kattintson a kiinduló állomás nevére!
 

Batthyány tér
- Szentendre

Budapest I. kerület
Hosszúság: 21 km
Megállók száma: 16
Menetidő: 40 perc
 
Örs vezér tere
- Gödöllő
Budapest XIV. kerület
Hosszúság: 25,6 km
Megállók száma: 18
Menetidő: 46 perc
Boráros tér
- Csepel
Budapest IX. kerület
Hosszúság: 6,7 km
Megállók száma: 5
Menetidő: 14 perc
Vágóhíd
- Ráckeve

Budapest IX. kerület
Hosszúság: 46 km
Megállók száma: 23
Menetidő: 70 perc

A helyiérdekű vasutak olyan helyeken épültek, ahol a vasúti szállítás iránti kereslet gyérebb volt, a kiszolgálandó helyi piac és népesség csekélynek mutatkozott. A vasúti mellékvonalak hálózata alapvetően helyiérdekű vasútként épült ki.

A helyiérdekű vasutak önálló, koncessziós jellegű részvénytársasági formában épültek, de üzemeltetésüket gyakran a Magyar Államvasutak végezte. A koncesszió lejárta után a helyiérdekű vasút tulajdonjoga a magyar államra szállt volna, de többnyire anyagi nehézségek miatt az államosítás már korábban bekövetkezett.

A helyiérdekű vasutakat a lehető legnagyobb takarékossággal építették, többnyire helyi anyagok, eszközök, tőke és munkaerő bevonásával. A helyi érdekű vasutak üzemeltetésének fő szempontja a gyér forgalomhoz illeszkedő alacsony költségszint volt, amit az egyszerűsített műszaki kivitel és vasúti szolgálat tett lehetővé. A helyiérdekű vasutak többnyire normál nyomtávolságú, de egy sínpárból álló pályát fektettek le. Ezeket a vonalakat alacsonyabb műszaki színvonaluk és jelentőségük miatt másodrangú vasutaknak is nevezték.

A helyiérdekű vasutak közkeletű rövidítése a HÉV volt, amelynek az értelme mára némiképpen módosult. A legtöbb ilyen vasút beépült a Magyar Államvasutakba, esetleg a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútba, jogilag önálló egyedül a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság maradt.

A helyiérdekű vasutak gyakran alulmaradtak a kis forgalomhoz jobban igazítható közúti közlekedés támasztotta versenyben. Az eredeti értelemben vett, helyi igényekhez alkalmazkodó, egyszerűsített, olcsó üzletmenet az 1990-es években is felmerült, a közben megváltozott jelentésű HÉV helyett a regionális vagy térségi vasutak szervezésének formájában.

A Budapesti Helyiérdekű Vasút (röviden BHÉV) négy vonalból áll, amelyeken a Budapesti Közlekedési Vállalat bonyolítja le a forgalmat. A klasszikus helyiérdekű vasútvonalaktól eltérően elővárosi vasútvonalként, a főváros agglome-rációjának tömegközlekedési rendszerében él tovább, és a „HÉV” rövidítés ezeknek az elővárosi vonatoknak a köznapi neve lett.

A négy vonal jelenleg nem alkot egységes hálózatot: Csepelt és Ráckevét délről, Gödöllőt északkeletről, Szentendrét északról kötik össze Budapest belvárosával. A budapesti elővárosi HÉV normál nyomtávolságú pályákon, 1000 V egyenáramú vontatási feszültséggel működik. A HÉV (a volt BHÉV) Budapest agglomerációjában közlekedő vasút.

A tervek szerint Budapest jelenlegi HÉV-vonalai a jövőben integrálva lesznek a metróhálózatba. A szentendrei, csepeli és ráckevei vonalak összekötésével jön létre majd az Észak–déli regionális gyorsvasút (5-ös metró).

Ez a vonal nem teljes egészében a jelenlegi HÉV-vonalak útján fog közlekedni. Kaszásdűlő és Lágymányosi híd állomások közt föld alatt halad majd, a Pesterzsébet határa mentén haladó szakaszt pedig a városrész központjához beljebb vezetik majd. Ezenkívül az esztergomi vasútvonalat is integrálják a rendszerbe, Soroksárnál pedig lesz egy új leágazása. Távlati tervként a csepeli végállomás és a ráckevei szárnyvonal déli összekötése is szerepel. Így csak a gödöllői vonal maradna meg, ahol szükség van felújításra. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület javaslatai szerint célszerű lenne összekötni a 2-es metróval. Erről részletes tanulmány is készült. A Podmaniczky-programban már szerepel az összekötés terve, ám a városvezetés ennél többet még nem tett az összekötésért, melynek a költsége 10 milliárd forint.


Egy 5km-es HÉV-jegy
(Forrás: BKV.hu)

A HÉV-jegy érvényes a feltüntetett napon 0-24 óráig a HÉV Budapest közigazgatási határán kívüli vonalszakaszain egyszeri, útmegszakítás nélküli utazásra. Budapest határán belüli utazáshoz az utasnak rendelkeznie kell érvényes bérlettel vagy érvényesített jeggyel. A menettérti útra váltott menetjegy visszaútra a feltüntetett napot követő 3. napon 24 óráig érvényes. A jegy elővételben is megválható. Az előreváltott jegy érvényesség kezdete előtt visszaváltható ha, ha a jegy értéke meghaladja a kezelési díjat. A menetjegyet az ellenőrzést végző személynek át kell adni.


A HÉV emblémája

 

Ajánlott cikkek

 
 

Ajánlott linkek

 

   
Csepeli HÉV szerelvények


A HÉV Batthyány téri állomása


A HÉV Örs vezér téri állomása


A HÉV Boráros téri állomása


A HÉV vágóhídi állomása

 


Egy HÉV-mozdony az Erzsébet hídon
Ez úgy lehetséges, hogy egykoron villamos járt a hídon, ami összeköttetésben állt a Móricz Zsigmond térrel,
és ahol réges-régen megfordult a néhai törökbálinti HÉV

A törökbálinti HÉV budapesti végállomása 1942-ben a Szent Gellért térről a Móricz Zsigmond körtérre került, a "gombaépület" körüli hurokba. 1951-ben a BHÉV-et FHÉV-re nevezték át, majd egy évvel később a MÁV-ba olvasztották. Az egyesülésből a dél-budai vonalcsoport kimaradt, FVV üzemeltetésbe került. Ez nagy változást nem jelentett, csak annyit, hogy a fő- és betétjáratoknak betűjelzése lett (N: Nagytétény, B: Budatétény, O: Budaörs, T: Törökbálint). Ez a tulajdoni állapot nem tartott sokáig, 1958-ban ugyanis a HÉV vonalak visszakerültek az éppen megint önálló BHÉV-hez. És ezzel el is érkeztünk 1963-hoz, amikor a dél-budai vonalcsoport visszakerült az FVV-hez, mely megszüntette a HÉV üzemet, és villamos-vonallá alakította a két vonalat: a Budaörsnél elvágott törökbálinti lett a 41-es, a nagytétényi pedig a 43-as. (Forrás: Hampage.hu)


A budafoki HÉV egykoron (a tábla szerint)
Háttérben a Gellért-hegy és a Citadella


A törökbálinti HÉV egykoron,
a Móricz Zsigmond tér fordulójában


A csepeli HÉV csillagtelepi állomása, mikor még létezett


A csepeli HÉV Szent Imre téri megállója, 1965 körül


A csepeli HÉV Szent Imre téri megállója

 

 

 


copyright © all rights reserved