|
Budapest történetének
első hálózatban gondolkodó és legalább ezen a vonalon integrált
gyorsvasúti közlekedést előirányzó metróterve az ötös metró néven
elhíresült Észak-Déli Regionális Gyorsvasút.
| |
Fényképalbum |
|
A három jelenlegi
HÉV-vonal (a szentendrei, a
ráckevei és a csepeli) belváros alatti összekötésével épített új
gyorsvasúti vonal valószínűleg a budapesti agglomeráció
legforgalmasabb gerincvonalává növi majd ki magát (az integrált
HÉV-vonalak forgalmán kívül ez a vonal fogja átvenni a most a hármas
metró északi felét terhelő észak-budai áramlatot, valamint a
nagykörúti villamosok forgalmának jelentős részét is).
A fejlesztés fontossága
és a koncepció érettsége annak lehetőségét is felveti, hogy az
ötödik metróvonal a negyediknél magasabb fejlesztési prioritást
kapjon - a kétségkívül alacsonyabb kidolgozottság ellenére - ; ezt
indokolja az is, hogy míg a négyes metró többé-kevésbé ma is működő
tömegközlekedési módokat vált ki, az ötös első üteme a déli
HÉV-vonalak ma nem létező és égetően hiányzó belvárosi kapcsolatát
biztosítja, így összehasonlíthatatlanul nagyobb hálózati
többletértéket képvisel.
A korszerű alapkoncepció mellett a terv nem kerülte el a budapesti
buktatókat, több olyan elem került bele az eltelt idők során, amely
szöges ellentétben áll a gyorsvasúti üzemmel és forgalmi
paraméterekkel.
Az egyik alapkoncepcióval nem összeférő elem a tervezett
megállóperonok hossza. A négyes metrón a túl alacsony forgalomtól
való jogos félelem miatt alkalmazott 80 méteres megállóperon-hossz
valahogyan az ötös metró terveibe is „beszivárgott”. A legújabb
tanulmánytervek ilyen rövid peronokat és ilyen rövid vonatokat
tartalmaznak, azonban ez már a gyorsvasúti vonal első üzemnapján
súlyos kapacitáshiányt és működési zavarokat okozhat. A hosszú
vonalon kívánatos ülőhely-állóhely aránynak megfelelően 120 méteres
szerelvények kellenek ahhoz, hogy a szentendrei HÉV mai ötperces
követés mellett elviselhetetlen zsúfoltságot okozó forgalma
négyperces követéssel lebonyolítható legyen, s ez a négyperces
követés indokolt a déli oldalon is. A három agglomerációs áramlat
átlapolását és a belvárosi igények felvételét is beszámítva már
induláskor indokolt az ötös metró törzsszakaszán 120 méteres
szerelvényekkel és háromperces követéssel számolni. Ez a terhelés
nyolcvanméteres szerelvényekkel már induláskor 2 perc 15 másodperces
átlagos követést, ezáltal ebbe a minimálisan elágazó-fonódó
viszonylatrendszerben kétséges kapacitástartalékot jelentene (vessük
ezt össze a kettes metróval, amely indításakor több mint 100%-os
kapacitástartalékkal bírt!).
Szerkesztés alatt!
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Építés
éve:
?
Hossza:
?
Funkciója:
metró
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
 |
01. Békásmegyer |
 |
 |
02. Petőfi tér |
|
|
|
03. Csillaghegy |
|
|
|
04. Római fürdő |
|
|
|
05.
Aquincum |
 |
|
|
06. Záhony utca |
|
|
|
07. Kaszás dűlő |
|
|
|
08.
Bogdáni út |
|
|
|
09. Flórián tér |
|
|
|
10. Amfiteátrum |
|
|
|
11. Szépvölgyi út |
|
|
|
12. Margitsziget |
|
|
|
13. Lehel tér |
 |
|
|
14.
Oktogon |
 |
|
|
15.
Klauzál tér |
|
|
|
16. Boráros tér |
 |
|
|
17. Könyves Kálmán körút |
 |
|
|
18. Beöthy utca |
|
|
|
19. Kén utca |
|
|
|
20. Timót utca |
|
|
|
21. Határ út |
|
|
|
22. Erzsébet-városközpont |
|
|
|
23. Nagysándor János utca |
|
|
|
24. Klapka György utca |
|
|
|
25. Wesselényi utca |
|
|
|
26. Vörösmarty tér |
|
|
|
27. Könyves utca |
|
|
|
28. Soroksár-felső |
|
|
|
29. Soroksár, Hősök tere |
|
|
|
30. Szent István utca |
|
 |
31. Millenium-telep |
|
|
