|
1935-ben az új repülőtér helyét kiválasztó szakemberek - sokak
számára váratlanul - Budaörs mellett döntöttek. Itt a mintegy 170
kataszteri hold területű - a főváros központjától hat és fél
kilométerre fekvő -, hegyektől övezett, vizenyős legelőn alakították
ki az 1100 méteres fel- és leszállópályát.
| |
Fényképalbum |
|
A
kormány 1935. április 11-én döntött az új repülőtér megépítéséről, a
következő évben pedig kiírták a pályázatot a forgalmi épületekre és
a hangárok tervezésére. Két építész - Králik László a második díjat
érte el a pályázaton, Bierbauer (Borbíró) Virgil pályamunkáját pedig
megvásárolták - kapta a megbízást a forgalmi épületek tervezésére.
1937. június 20-án adták át - ünnepélyes repülőnap keretében - a
főváros második közforgalmi repülőterét, melynek dísze kétségtelenül
a szépen sikerült, kör alakú forgalmi épület volt. Kozma Lajos, a
kor egyik legkitűnőbb építésze, többek között, így méltatta: "Egy
új világban érezzük magunkat. Az új közlekedési eszközhöz illő
fémcsillogás, ragyogó tisztaság, könnyedség és jókedv jellemzi ezt a
légi indóházat".
A repülőtér másik impozáns épülete a 140 méter hosszú, és több mint
41 méter széles hangár volt, mely a nagy gépek számára épült. A
később elkészült kisebb hangár a sport- és magánrepülőgépek
elhelyezésére szolgált. Igen nagy gondot fordítottak a megfelelő
műszaki és repülésbiztonsági feltételek megteremtésére is. Erre már
csak azért is szükség volt, mivel a repülőtér terepadottságai nem
kedveztek a rendszeres légi forgalomnak. A Népszava 1937. december
12-i cikke így összegezte ezek lényegét: "Magyarország nagy része
sík terület, a külföldről iderepült szakember méltán csodálkozik
tehát a vadregényes, dombos terepen, amely az új budaörsi
közhasználatú repülőteret körülöleli".
A továbbiakban a Népszava cikkírója utalt arra, hogy a kedvezőtlen
talajadottságok ugyancsak problémákat okoztak, olyannyira, hogy az
ünnepélyes átadás után négy és fél hónap múlva a légi forgalmat
átmenetileg vissza kellett terelni Mátyásföldre. A pálya annyira
felázott, hogy csak a következő évben tudták elvégezni a
víztelenítési munkákat (nem véletlen, hogy sokat beszéltek akkoriban
a repülőtérrel kapcsolatos telekspekulációkról, illetve a kormányzat
dicstelen szerepéről a repülőtér helyének kiválasztásában).
A Budaörsi repülőtér a fennállása során eltelt, több mint hat évized
viszontagságait aránylag épségben vészelte át, ezért a mai napig
fogadhat és indíthat kisebb repülőgépeket. Megnyitásától egészen
1950. május 7-ig - a Ferihegyi repülőtér átadásáig - elsősorban a
közforgalmi repülést szolgálta, de egy ideig állomásozott itt a
légierő szállító százada is. Az ötvenes évek kezdetétől fokozatosan
a hazai sportrepülés, majd a munkarepülés bázisává vált.
Budaörs történetére visszatekintve elmondhatjuk, hogy
hosszabb-rövidebb ideig, otthona volt a repülés valamennyi
ágazatának. Napjainkban az MRSZ látja el a repülőtér kezelői
feladatait és a helyi légiforgalmi irányítást. 2000 végén Budaörs, a
MÉM Repülőgépes Szolgálat megszűnése és a légimentők Ferihegyre
költözése után már csak magánvállalkozások, illetve magántulajdonú
gépek bázisául szolgál.
Forrás:
Aeronews.hu
Megközelíthetőség:
 Busz:
Budapest XI. kerületéből, a Kosztolányi Dezső térről induló 87, 87A
buszokkal a legkönnyebb a repülőtér megközelítése. A buszokról a
"Budaörsi repülőtér" illetve a "Repülőgépes Szolgálat" megállóknál
közvetlenül a reptér előtt lehet leszállni.
|
|
