A Duna-dűlő a főváros XXI. kerületének keleti, Kis-Duna felöli határán fekszik. A hely valamikor zsombékos, ártéri erdős, homokos talajú terület volt, amit a dunai víz és a nyugat-keleti széljárások alakítottak. A homokos, buckás, egyenetlen, terméketlen talaj miatt régen elsősorban vadászterületként, a vizektől védett szállás- és búvóhelyként hasznosították, de napjainkra kedvelt sétáló, kirándulóhellyé vált.

Tovább

A villányi út és Bartók Béla út között elterülő közel 1 hektár kiterjedésű, hosszúkás alakú tavacska egy hajdani téglagyári agyaggödörben keletkezett. Átlagos mélysége 4 méter, a legmélyebb helyen 5,4 méter. 1960-ban létesítették körülötte a 41 ezer négyzetméter területű szép parkot, a mai Frankfurt parkot játszótérrel, teniszpályával. Közelsége miatt népszerű pihenőhely.

Tovább

A Gellért-hegy a Duna partján álló, 235 méter magas kiemelkedés, melynek a Dunára néző meredek sziklafala Budapest képének egyik meghatározó eleme. A Gellért-hegy tetejéről kitűnő panoráma nyílik a város valamennyi pontjára, így a turisták számára az egyik elsődleges célpont. Bárhonnan könnyedén megközelíthető, ezért az egyik legalkalmasabb kikapcsolódást jelenthet az ide látogatók számára.

Tovább

Déli végében működött az egykori óbudai Hajógyár, amelynek területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját. E palota még feltárásra vár. A sziget Területe 108 hektár, hossza 2750 méter, legnagyobb szélessége 500 méter. Területe nagyrészt elhagyatott, de itt rendezik meg évente a Sziget Fesztivált, amely Európa egyik leghíresebb zenei rendezvénye.

Tovább

A terület az 1800-as évek első felében a Duna egy szélesebb szakasza volt, ahol - a sekély sóderes meder miatt - gyakran torlódtak fel a jégtáblák, ezáltal eltorlaszolva a víz útját árvizeket okozva. Az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi és folyószabályozási céllal. Napjainkra a város egyik legigényesebb, bár egyelőre még nem annyira elhíresült pihenőhelye.

Tovább

A mai sziget több sziget fokozatos egyesüléséből jött létre. Mai formáját a Duna pesti szakaszának szabályozásakor, a XIX. század közepén nyerte. A szigeten már a rómaiak is erődítményt és villákat emeltek, majd a középkorban különböző szerzetesrendek építettek itt maguknak templomot és kolostort. Szépsége és közelsége miatt napjainkra Budapest legkedveltebb kirándulóhelye.

Tovább

A parkot az 1860-as években alakították ki. A városközponttól délkeletre 5 km hosszúságban 112 hektáron elterülő fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányai mentén szobrok, emlékművek sorakoznak. A Népliget egy részét az úgynevezett Centenáriumi park alkotja, amelyet a két városrész, Pest és Buda egyesítésének 100 éves jubileumára létesítettek.

Tovább

A nagyjából két kilométer hosszú és 200 méter széles földnyelv, illetve a mögötte hullámzó Újpesti öböl igen régóta a fővárosi vízi élet egyik központja. 1858-63 között itt alakították ki a főváros téli kikötőjét és hajójavító műhelyét, ahol mintegy 600 vízi járművet lehetett átteleltetni. Jelenleg a környéken lakosságának kedvelt kiránduló és szabadvízi fürdőhelye.

Tovább

A Normafa Buda kedvelt kiránduló- és síelőhelye a Budai-hegység keleti peremén. A Normafa a Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Az itt elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé és a belső budai hegyvidékre. Sokak szerint a Budai-hegység legszebb kirándulóhelye. A környező erdőket sétautak hálózzák be.

Tovább

A Szoborpark egy budapesti szabadtéri múzeum, amelyben a kommunista időszak köztéri emlékeit mutatják be. E kortörténeti kiállítóhelyen a szocializmus éveinek azon 42 köztéri szobra található, amelyeket az 1989-90-es politikai rendszerváltozást követően Budapest utcáiról eltávolítottak. Napjainkra az egyik legkedveltebb turista-célpont a külföldiek körében.

Tovább

Tabán név alatt ma a budai Várhegy, a Gellérthegy és a Naphegy közé ékelődő völgyet szokás érteni. Valójában ehhez a városrészhez tartoznak a Gellért-hegy északi lejtőjének utcái és a Nap-hegy déli része is. Hajdanán itt volt Buda egyik legendás városrésze, napjainkra fákkal sűrűn benőtt parknak ad otthont a terület.

Tovább

A Tamariska-domb egy Csepelen található homokbucka, amely a jégkorszak végén, a földtörténeti jelenkor elején alakult ki. Védetté nyilvánítását nem csak a geológiai értéke indokolta, hanem a területén megtalálható homokigyep-életközösség is, melyben számos védett növény és állatfaj található. Az itteni élővilág jórészt pannon endemikus fajokból áll.

Tovább

A Városliget Budapest legrégebbi és egyben legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. A Városliget a Budapestre látogató külföldiek elsődleges célpontja a park területén található jelentős számú műemlék miatt. A Milleniumi Emlékmű Budapest egyik jelképe, a Széchényi-fürdő pedig Európa legnagyobb gyógyfürdője.

Tovább

A Városmajor Krisztinaváros része Budapest XII. kerületében. Mintegy 100.000 négyzetméteres kiterjedésű közpark, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol. A terület, amely az Ördögárok ártere volt, sokáig kaszálóként, illetve katonai területként használták.

Tovább

A Vérmező Krisztinaváros közparkja. Itt történt Martinovics Ignác és társainak a lefejezése 1795. május 20-án, amelyről a park a nevét kapta. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.

Tovább

Ajánlott cikkek

Ajánlott linkek