|
A
növényekkel, térkővel és padokkal kialakított temető a budapesti
temetők közül az egyik leghangulatosabb hely. Középpontjában egy
modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök
tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé
gúla alakú tetőfedés borul.
| |
Fényképalbum |
|
Tétényben már az ókorban is volt település, s a terület a
honfoglalás korától kezdve folyamatosan lakott volt. Ennek ellenére
temetőinek sorsát csak az 1700-as évek közepétől ismerjük, ugyanis e
században telepedett meg az az új lakosság, amely Tétény fejlődését
elindította.
Katolikus temploma 1750-re készült el, amelynek kertjében tartották
az első temetéseket. A templomhajó déli oldalához sekrestyét
építettek, amely alá kripta került. Ezt a Rudnyánszky család
használta, s bár a lejáratot az utóbbi évtizedekben befalazták, a
kriptát ma is a család oldalági leszármazottai használják.
Tétény új temetője az 1760-as években nyílt meg. Mivel a temetés
közfeladat volt, így a község hamarosan átvette annak irányítását az
egyháztól. Ettől kezdve bármely felekezet tagjait eltemethették
benne. Bővítésekre az 1830-as és az 1880-as években került sor. A
temetőt a második világháború után nem sokkal felszámolták, s csak
1985-ben nyitották meg újra urnatemetőként.
Az urnatemető terveit a BUVÁTI készítette, a kertépítészeti
feladatokat pedig a Fővárosi Temetkezési Intézet kerttervezője,
Radnóczi Péter kapta meg, akinek terve a terephez simuló, íves
vonalvezetésű úthálózat újszerű, ugyanakkor kedvező
helykihasználtságú sírmezők kialakítását tette lehetővé. Az eredeti
tervek az egész 2,5 hektáros területre készültek, azonban csak a
főbejárattól balra eső temetőrész került kiépítésre.
A temető középpontjában egy modern hatású urnaravatalozó áll,
amelyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes
pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. A
sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek
biztosítják.
A temető fekvése
műholdképen (Google Maps)
A felszámolt régi
temetőben számos értékes sír és síremlék volt. Példaként említhető,
hogy itt temették el az olasz származású Zambelli Lajos 1848-as
honvédhuszár ezredest, kinek hamvait később a
Nemzeti Sírkert 48-as parcellájába szállítottak át. A
jelentősebb síremlékek közül a Kray család sírkápolnája még ma is
látható, bár igen romos állapotban. A kápolna felújítását és a köré
elképzelt szép régi síremlékek felállítását tervbe vették ugyan, de
a megvalósításra sajnos nem kerülhetett sor. A gazdátlanul megmaradt
sírkövek egy részét szintén a Nemzeti Sírkertbe szállították át. A
Kegyeleti Múzeum szabadtéri területén kiállított síremlékek a régi
Nagytétényi temető hangulatát idézik.
A temető területét határoló eredeti terméskő-kerítés helyi anyagból
épült, amelynek egy része ma is látható. A régi temetőre emlékeztet
a főbejárat mindkét oldalát végigkísérő japánakác fasor, amely jó
állapotban lévő fáival jelentős értéket képvisel.
Az urnatemetőt modernsége ellenére a helyi lakosság elfogadta, és
magáénak tekinti, annak ellenére, hogy Nagytétény ma is őrzi
falusias jellegét.
Forrás: Budapesti Temetkezési Intézet
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Alapítás
éve:
~ 1760
Telefon:
06(1)207-8052
Fax:
06(1)207-8052
Mail:
angeliutitemeto @ btirt.hu
Nyitva:
H, K, Cs,
P
07:30-17:30
Zárva:
Szerdán
Temetés
megrendelése:
H-P: 08:00-14:00
|
 |
Nagytétényi temető |
|
|
 |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
