|
Az Új Köztemetőt 1886. május 1-én nyitották meg, s a század folyamán
összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron
terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt
végső nyughelyet. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a
derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer
Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult
meg.
| |
Fényképalbum |
|
Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a
koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és
szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső
parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június
16-án, kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak nyughelye,
melyet sokan keresnek fel a hősök ünnepélyes újratemetése óta azért,
hogy leróják emlékük előtt kegyeletüket.
Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű
elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az
egykori határán fekszik, egyébként pedig Kőbánya része. A múlt
század végére a pesti Kerepesi temető (ma
Nemzeti Sírkert) részint szűkké, részint dísztemetővé vált,
ezért hozta létre Budapest vezetése az egykori Drasche téglagyár és
a kőbányai szőlők közötti külső fekvésű területen az új, hatalmas
kiterjedésű temetkezőhelyet.
Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. Augusztus 6-án
temették el az első halottat: Závoly Viktóriát, egy napszámos
özvegyét a mai 53-as (jelenleg szóró-) parcella helyén. A temetőt a
század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már
mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió
elhunyt talált itt végső nyughelyet.
A ma látható, monumentális bejárati épületegyüttest Hegedűs Ármin
tervezte, a szobordíszek Maróti Géza munkái. Az oldalsó épületek
homlokzatára Róth Miksa híres műhelyében készültek a Krisztus sírba
tételét, illetve feltámadását ábrázoló mozaikok. A múlt század végén
a bejárattól jobbra és balra olasz mintát követő, fülkés rendszerű
sírboltok épültek, 1921-1925 között korszerű ravatalozót és
hűtőházat létesítettek, Wossola Sándor tervei szerint.
A köztemetőből már 1903-ban elkülönítettek két parcellát katonai
temető céljára. 1914-től, az I. világháború idején nem csak magyar
hősi halottakat temettek ide, hanem a szövetséges központi hatalmak
elesett katonáit, valamint az antant országokból származó, hazánkban
elhunyt hadifoglyokat is. 42 nemzet fiai nyugodtak a rákoskeresztúri
hősi temetőben, amely időközben 25 kat. holdra növekedett
területével a második legnagyobb volt egész Európában, a szomorú
emlékezetű franciaországi
Verdun temetője után. A II. világháború ideje újabb friss
sírokat hozott. 1955 után a hősi parcellák nagy részét felszámolták;
ami megmaradt az ma is látható.
Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a
koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és
szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső
parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június
16-án, feltehetőleg a szomszédos Gyűjtőfogházban kivégzett Nagy Imre
miniszterelnöknek és társainak sokáig titkolni igyekezett nyughelye.
Az elmúlt évtizedekben a temetkezés számos újdonságát
Rákoskeresztúron vezették be először. 1968-ban itt kezdte meg
működését Debrecen után országosan a második, a fővárosban pedig
máig is egyetlen krematórium. A létesítmény Pompás János tervei
szerint épült; bővítésére az 1970-s években került sor. A
hamvasztásos temetkezések növekvő számával megjelentek az urnasírok,
illetve urna kripták is. Itt alakítottak ki először hant nélküli,
úgynevezett amerikai típusú parcellákat, gyepesített sírfelülettel
és álló síremlékekkel. 1984-től új kegyeleti lehetőség a
hozzátartozók igénye szerint a hamvak hazavitele, illetve
szétszóratása. Az első, hamvak szórására alkalmas parcella
kialakítására az Új Köztemetőben került sor.
2006. óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna
Pantheon, melyben Altemplom szerű nyughely váltható. Részletes
információt itt talál.
A legtöbb hagyományos, illetve hamvasztásos temetés ma is
Rákoskeresztúron történik. Évente 7-8000 elhunytat helyeznek itt
végső nyugalomra. A hatalmas terület, a temetések nagy száma és az
itt nyugvó neves személyek kisebb aránya miatt lányegesen nehezebb
temetőséta-útvonalat javasolni, mint a Kerepesi vagy a Farkasréti
temetőben. Gyalogos bejárásra a főkapuhoz közelebb eső parcellákat
javasoljuk. Itt találjuk a volt katonai temető megmaradt részeit,
valamint a legtöbb ismert személy nyughelyét is. Sokan keresik fel
az Új Köztemetőt 1989. június 16., Nagy Imrének és mártírtársainak
ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy a 301-es parcellában leróják
emlékük előtt kegyeletüket.
A ravatalozók épülete 1921-1925 között Wossola Sándor tervei alapján
épült. Az 1970-es években felújították, majd 2001-2002-ben több
ravatalozó terem belső tere új drapériás burkolatot kapott. Jelenleg
10 ravatali terem áll a gyászolók rendelkezésére. A termekben nem
csak ravatalozás történik, hanem lehetőség van elhunytak hamvasztás
előtti megtekintésére, és sirató helyiségként is igénybe vehetőek.
Évente összesen kb. 4000 elhunyttól búcsúznak ezekben a termekben.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Alapítás
éve:
1886
Telefon:
06(1)433-7300
Felvételi
iroda:
06(1)433-7329
Fax:
06(1)433-7325
Mail:
ujkoz
@ btirt.hu
Nyitva:
H, K, Cs,
P
08:00-15:30
Szerdán 7:30-17:00
Temetés
megrendelése:
H-P: 08:00-14:00
|
 |
Új Köztemető |
| |
 |
 |
Új Köztemető |
|
|
    |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
