|
A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle
temetkezési lehetőségek szolgáltatásával egy szépen rendezett, ápolt
nagyvárosi temető, mely számos köztiszteletben álló helyi lakosnak
ad végső nyughelyet. A régen még önálló településen több temető is
működött, amelyeket 1950-ben bezárták, majd később teljesen meg is
szüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc Budapest
városrészévé (XVIII. kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési
Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek
hozzácsatolásával bővült a temető és elérte a mai 19,3 hektár
nagyságot.
| |
Fényképalbum |
|
A XVIII. Század elején ezt a települést Pusztaszentlőrincnek
nevezték, mely a Grassalkovich család gödöllői uradalmához
tartozott. Központja a majorság volt, ami helyet adott az itt lakók
temetkezésének is. 1909-től Pestszentlőrinc önálló nagyközség, majd
1935-től megyei jogú város lett.
A település régebbi temetői közül legjelentősebb az Üllői úti római
katolikus temető volt, amely a mai Sallai utca Üllői út Iparvasút
utca Szamos utca által határolt területen működött. Szemere Miklós
földbirtokaiból adományozta ezt a földet a lakosság számára azzal a
kikötéssel, hogy ide felekezeti megkülönböztetés nélkül bárki
temetkezhessen. Átadása és felszentelése 1906-ban történt meg.
Itt temettek el számos hős katonát, akik a II. világháborúban estek
el, valamint sok lőrinci polgárt és közéleti személyiséget. Sokszor
megfordult ezen a helyen Ady Endre, aki apósa Boncza Miklós sírjához
gyakran ellátogatott a lőrinci temetőbe. Ez volt a település fő
temetkezési helye 1945-ig. Közvetlen mellette húzódott az izraelita
temető, ami teljesen külön működött. A Ganz-kertvárosi másik régi
temető a mai Alacska út Ganz Ábrahám utca találkozásánál jött létre,
méreténél fogva lényegesen kisebb jelentőségű volt.
Mivel ezek a temetkezési helyek fokozatosan kezdtek betelni, új
terület kijelölésére volt szükség. Így nyitották meg 1945
márciusában a mai Pestlőrinci temetőt, melyet elhelyezkedésénél
fogva a lakosság kavicsbányai temetőként emlegetett. Ekkor építették
a ravatalozót, melynek harangtornya fából készült, népies stílusban.
A főbb útvonalakat fásították, platán, juhar és akár fasorokat
ültettek a parcellák mentén. A temetőben kertészet működött,
üvegházakban és szabadföldi kiültetésben termesztették a
sírgondozáshoz szükséges növényanyagot.
A régi lőrinci temetőket 1950-ben lezárták, majd később teljesen
megszüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc Budapest
városrészévé (XVIII. Kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési
Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek
hozzácsatolásával bővült a temető és elérte a mai 19,3 hektár
nagyságot.
Újszerű kezdeményezés volt a ravatalozó szomszédságában kialakított
kis park, hamvak szórásos temetése céljából, melyet külföldi példa
nyomán valósítottak meg itthon, először a Pestlőrinci temetőben. Az
elképzelés szerint a hamvak kijuttatását gépészeit megoldás nélkül,
egyszerű kézi szórással akarták elvégezni. A szórásos temetés
bemutatjója 1979. októberében volt, de nem emberi hamvakkal történt.
Végső megvalósítására mégsem itt, hanem a Rákoskeresztúri Új
köztemetőben került sor évekkel később 1984-ben, ahol már gépészeti
berendezések segítségével juttatták ki a hamvakat. A szórásos
temetkezési mód azóta széles körben elfogadottá, ismertté vált. A
lőrinci temetőben kialakított kis park az 1-es parcellában ma is
eredeti formájában látható.
A ravatalozó felújítására az 1980-as évek végén került sor, az
épület szerkezetében és belső elrendezésében lényeges változás nem
történt.
A temető számos köztiszteletben álló helyi lakosnak nyújtott végső
nyughelyet. A teljesség igénye nélkül néhány név közülük:
- Somogyi László rom. kat. Kanonok, plébános, Pestszentlőrinc első
díszpolgára
- Dr. Vereczkey (Wimmert) Béla Pestszenlőrinc első katolikus
plébánosa
- Borics Pál szobrászművész
- id. Mányoki Sándor templomépítő református lelkész
- ifj. Mányoki Sándor lelkipásztor
- Mányoki György László lelkipásztor
- Sonnevend Gyula alpolgármester
- Horváth Kálmán alpolgármester
A felsorolt személyek életükben sokat tettek a kerület szellemi,
lelki és anyagi felemelkedéséért. A temetőben külön parcellában
nyugszanak a II. világháborúban elesett orosz hősi halottak.
A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle
temetkezési lehetőségek szolgáltatásával mára rendezett, nagyvárosi
temetővé fejlődött.
Ravatalozó bemutatása
A Pestlőrinci temető 2 ravatalozó termét 1945 márciusában építették.
Harangtornya fából készült, népies stílusban. A kápolna jellegű, ún.
nagyterem központi falát mozaikkép díszíti, amelyen Szent Mihály
arkangyal látható. A készítő személye sajnos máig nem ismeretes. A
ravatalozó felújítására az 1980-as évek végén került sor, de az
épület szerkezetében és belső elrendezésében lényeges változás
igazából nem történt.
Évente kb.800 ravatalozást rendeznek a két teremben.
|
HIRDETÉS
| |
Adatok |
|
 Alapítás
éve:
1906
Telefon:
06(1)297-1580
Felvételi
iroda:
06(1)297-1582
Fax:
06(1)297-1583
Mail:
pestlorincitemeto
@ btirt.hu
Nyitva:
H, K, Cs,
P
07:30-15:30
Szerdán 7:30-17:00
Temetés
megrendelése:
H-P: 08:00-14:00
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
|
