|
Az Astoria Szálló (Danubius Hotel
Astoria) Budapest egyik patinás szállodája a róla elnevezett közlekedési
csomópontban, az Astoriánál, az V., VII. ás VIII. kerület határán, a Kossuth
Lajos utca és a Múzeum körút sarkán. A hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos
szálló 1914. március 14-én nyitott meg.
A szálloda első igazgatója, Gellért Mihály javasolta a szálloda elnevezését
Astoriára, ugyanis a New York-i Waldorf Astoria Hotelben dolgozott korábban, így
feltételezhetően ez állhatott a névválasztás mögött. Az amerikai szálló az Astor
családról kapta a nevét, egy nagyhírű mágnásdinasztiáról, amelyet John Jacob
Astor alapított a XIX. század elején.
A szálló felépülte előtti időkben, az e helyen álló épületek egyikében lakott
hosszabb ideig Petőfi Sándor, aki 1844-1845 között itt írta meg a János vitéz
című elbeszélő költeményét. Ezen épületek elbontása után épült fel a hatemeletes
Astoria Szálló, melynek Kossuth Lajos utcai oldalát Hikisch Rezső, a Kiskörút
felőli homlokzatát pedig Ágoston Emil tervezte. Az 1914-es megnyitáskor a
szálloda földszinti részét még üzletek foglalták el. A szállodában gyakori
vendég volt Krúdy Gyula.
Az 1918-as kommunista diktatúra kibontakozását követően az Astoria Szálló lett a
Károlyi Mihály gróf által vezetett
Nemzeti Tanács
székhelye. A gróf a negyedik emeleten lakott, míg az irodák az első emeleten
kaptak helyet. A 105-109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as
szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium
vezetői költöztek az Astoriába.
1944 márciusában, a németek megszállását követően a szálloda a Gestapo
főhadiszállása lett. Az
1945-ös ostrom
idején az épület több belövést kapott, de alighogy véget értek a harcok, a
szálloda ismét üzembe állt.
Bárjában megnyitották a Pengő Klubot, 1948-ban teljesen újjáépítették. Az
1956-os forradalom alatt ismét jelentős sérüléseket szenvedett. 1956. október
25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze,
amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Az első nagyobb
tüntetőcsoport a Blaha Lujza térről érkezett az Astoriához, ahol előzőleg Gerő
Ernő leváltását, a szovjet csapatok kivonulását és egy nemzeti kormány
felállítását követelték.
Az Astoria Szálló napjainkban és 1956-ban
(montázs: Kerényi Zoltán)
Az Astoria és az Astoria Szálló 1954-ben
Az M2 metró megépítését
1950-ben döntötték el. A vonalat akkor a
Déli pályaudvar
és a Népstadion (ma
Puskás
Ferenc Stadion) között tervezték megépíteni, onnan a
Gödöllői HÉV ment
volna tovább kifelé - utóbbi eredetileg egészen a
Keleti
pályaudvarig bejött. Ennek megfelelően a keleti végállomás a Népstadion
lett volna, ezért ide tervezték a metróvonal főépületét. Ide torkollott volna be
a HÉV vonala is. A munka nagy elánnal megkezdődött, és kiemelt beruházásként
folyt egészen 1954 májusáig, amikor az építkezés hosszú évekre leállt. Végül
1963-ban indult be a vonal továbbépítése: ekkor iktatták be az Astoria állomást,
és hosszabbították meg a vonalat az Örs vezér teréig. A hatvanas években ugyanis
már beindult a nagyszabású lakásépítési program, és az új lakótelepeket
tömegközlekedéssel is el kellett látni. A Pillangó utcai megállóhely pedig csak
1966-ban került be az állomások közé. Végig fontos feladat volt, hogy a metró
egyben óvóhelyként is szolgáljon.
Folytatjuk!
|
Az Astoria Szálló
korabeli képeslapon
Az Astoria Szálló 1956-ban
Az Astoria észak-keleti sarka 1956-ban
|
Fényképalbum
Épületek
