KEZDŐLAP  |  FÖLDRAJZ  |  TÖRTÉNELEM  |  MŰEMLÉKEK  |  KERÜLETEK  |  TEMPLOMOK  |  SZOBROK  |  HIDAK  |  MÚZEUMOK  |  FÜRDŐK  |  A VÁR

Az Astoria egy fontos kereszteződés Budapest Belvárosának keleti határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. A 2-es metróvonal állomását már a kereszteződésről nevezték el.

Pest városa 1468-ban kapta meg Hunyadi Mátyás királytól a "szabad királyi város" jogát. Ezen időszakban építették ki a Pestet körülvevő várfalat, gyakorlatilag a mai Kiskörút vonalán a Deák Ferenc térig. A városból kivezető utakat a várfalban lévő kapuk biztosították: a Váci-kapu (Vörösmarty tér), a Hatvani-kapu (Astoria) és a Kecskeméti-kapu (Kálvin tér). A korabeli telekhivatali leírás szerint a kapuk egységes képet festettek (8 öles homlokzat, 7 öles oldalfal). A városrendezés során a falak nagy részét és a városkapuk mindegyikét lebontották: a Váci-kaput 1789-ben, a Kecskeméti-kaput 1794-ben, a Hatvani-kaput pedig 1808-ban. A Kiskörúti városfal azért úszhatta meg a lebontást, mert a lakóházak szorosan ráépültek mindkét oldalán. Ennek maradványai még napjainkban is látható a Kiskörút nyugati oldalán lévő házak udvaraiban (lást: pesti városfal), illetve egy nyitott szakaszon a Bástya utca elején.

A Hatvani-kapu a XVIII. században Warschag Jakab festménye alapján
A kapun túl jól látható a ma is létező Rókus-kápolna

Berán Lajos emléktáblája az egykori városfalról
(kép: Szoborlap.hu)

A Kossuth Lajos utca szélesítése

Az Eskü téri híd (Erzsébet híd) építési munkálatai csak a Vámház téri híd (Ferenc József híd) befejezése után, 1897-ben kezdődtek el. A hídtengely végleges rögzítése hosszas viták és eltérő javaslatok értékelése után történt meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa képviselői általában a kompromisszumos megoldások felé, a főváros szakemberei a nagyobb áldozatokkal járó megoldások felé hajlottak. Az 1891-ben készült első elgondolások szerint a híd tengelye a mai tengelytől északra, a Kötő utcától a Döbrentei tér déli oldaláig terjedő vonalban szelte volna át a Dunát, a híd folytatása a Belváros és a Károly-kaszárnya (ma Városháza) áttörésével a mai Kiskörútba torkollott volna. A főváros képviselői ezzel szemben Gerlóczy Károly alpolgármester indítványára a Hatvani utca (ma Kossuth Lajos utca) folytatásában javasolták a híd vezetését.

A régi Városháza elbontása elhatározott tény volt, ezt a Közmunkák Tanácsa 1891. évi jelentése azzal indokolja, hogy a mellette vezető Városház utcát (a mai Váci utca egy szakasza) 7-ről 8 ölre kell szélesíteni.

A legnagyobb problémát a Belvárosi-templom (ma Belvárosi plébániatemplom) jelentette. Az 1893-as törvénycikk a Belvárosi-templomot megtartandónak ítélte, ezzel szemben a Főváros és a Magyar Mérnök és Építész Egylet a közlekedés átszervezését és a templom bontását javasolták. Budapest egyik legjelentősebb történeti emlékéről leszögezték, hogy a "Belvárosi-templom nem tekinthető oly elháríthatatlan akadálynak, mely a helyes megoldásnak útjában állna". A Közmunkák Tanácsa ezzel szemben pénzügyi szempontból a templom megtartására törekedett, 1894. évi tervében a Kossuth Lajos utcától az útvonal kétszeri töréssel vezet a mai hídfőtől valamivel délebbre fekvő hídtengelyhez.

Az Eskü téri híd elhelyezésének terve egy 1894-es térképen

A Belváros szerkezete a tervben a végleges megoldásnál nagyobb mértékben maradt volna érintetlen. Ennél az elgondolásnál a híd az egyesített Rózsa és Sebestyén térbe vezet. A Főváros ellenállása folytán végül a Közmunkák Tanácsa is elfogadta a Kossuth Lajos utca továbbvezetésének elvét, hiszen ez ideig is csupán pénzügyi szempontból aggályoskodott. Amikor az egyenesebb vonalú megoldáshoz a kormány hozzájárulását megszerezte, jegyzőkönyvében megállapítja, hogy "bizonyára a késő utókor is hálával fogja emlékében megőrizni a magas kormány azon áldozatkészségét, mellyel az akadályok leküzdésére vállalkozott". Végül is a kocsiutat úgy tervezték meg, hogy a később lebontandó Belvárosi-templom fennállása alatt is a hídra átvezethető maradjon. Ez a megoldás lett azután a rendezés alapja.

HIRDETÉS

	Astoria
	M2
	Astoria
	Dohány utca
	Astoria

Pesti városfal  Kiskörút  Rákóczi út  Deák Ferenc tér  M2 metróvonal  Dohány utcai zsinagóga  Központi Vásárcsarnok

Jelenleg nincs ajánlható link!

HIRDETÉS

A végleges tervet Lechner Lajos, Heuffel Adolf és Devecis Ferenc készítették. E terv szerint a Belvárosi-templom megszűnne, helyette a hídtól északra új templom épül. Hamarosan viszont bizonyossá vált a templom bontásának nehézsége, a műemléki értékét is elkezdték elismerni, ezért a jelenlegi helyéről eltolására születtek javaslatok. A Főváros Középítési Bizottsága a híddal párhuzamos eltolás mellett foglalt állást, Palóczi Antal ellenterve a templomnak a mai Piarista-ház helyén a Dunával párhuzamos áthelyezését, vagy ehelyett itt új templom építését javasolta. A templom lebontására szerencsére nem került sor, de eredeti környezete teljesen megsemmisült. A régi városházát az 1900-as év folyamán bontották le.

Az 1893. évi XIV. törvénnyel, amely szerint a Kerepesi út folyatásaként széles sugárút vezessen egyenesen a Dunáig, hivatalos megerősítést nyert a Hatvani utca átépítése. A törvény nem csak a Szabadság híd és az Erzsébet híd megépítését, de a Hatvani utca szélesítését is szabályozta, mely utóbbit 24,65 méter szélesre kellett kibővíteni. Ez hatalmas ingatlanfejlesztést vont maga után, amit az utca északi oldalán kellett végrehajtani. Nem bízták a véletlenre azonban ezt sem, az új épületek, amelyeknek 1903-ig lakható állapotban kellett lenniük, 15 éven keresztül adómentesek, majd további 15 évig adókedvezményesek lettek.

A Belvárosi-templom és környezete
1865 körül

Az Astoria Szálló 1913 körül épült és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak illetve állnak. A XX. század elejétől a Rákóczi út - Kossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1963-ban kormányhatározat született a kelet-nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették az Astoria aluljárót, amely a metró kijáratának is helyet ad. 1973. március 15-én, az 1848-as szabadságharcra emlékezve a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat.

Ennyi maradt az első budapesti Nemzeti Színházból a második világháború után

A Nemzeti Színház romjait az 1970-es évek végén bontották el
(napjainkban az East-West Business Center irodaház található a helyén)

Épületek

Az East-West Business Center ( EWBC) az Astoria dél-keleti sarkában helyezkedik el, s a legmeg-határozóbb eleme a kereszteződés látványának. Átadásakor, 1991-ben nemcsak Budapest, hanem Közép-Kelet Európa legelső nyugati színvonalú, A-kategóriás irodaháza volt. Az épületet 2008-ban felújítottak és kibővítettek.

Az East-West Business Center

Az Astoria Szálló (Danubius Hotel Astoria) Budapest egyik patinás szállodája a róla elnevezett közlekedési csomópontban, az Astoriánál, az V., VII. ás VIII. kerület határán, a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkán. A hatemeletes, 138 szobás és négycsillagos szálló 1914. március 14-én nyitott meg.

A szálloda első igazgatója, Gellért Mihály javasolta a szálloda elnevezését Astoriára, ugyanis a New York-i Waldorf Astoria Hotelben dolgozott korábban, így feltételezhetően ez állhatott a névválasztás mögött. Az amerikai szálló az Astor családról kapta a nevét, egy nagyhírű mágnásdinasztiáról, amelyet John Jacob Astor alapított a XIX. század elején.

A szálló felépülte előtti időkben, az e helyen álló épületek egyikében lakott hosszabb ideig Petőfi Sándor, aki 1844-1845 között itt írta meg a János vitéz című elbeszélő költeményét. Ezen épületek elbontása után épült fel a hatemeletes Astoria Szálló, melynek Kossuth Lajos utcai oldalát Hikisch Rezső, a Kiskörút felőli homlokzatát pedig Ágoston Emil tervezte. Az 1914-es megnyitáskor a szálloda földszinti részét még üzletek foglalták el. A szállodában gyakori vendég volt Krúdy Gyula.

Az 1918-as kommunista diktatúra kibontakozását követően az Astoria Szálló lett a Károlyi Mihály gróf által vezetett Nemzeti Tanács székhelye. A gróf a negyedik emeleten lakott, míg az irodák az első emeleten kaptak helyet. A 105-109-es szobákban tanácskozott a Nemzeti Tanács, az 508-as szobában pedig foglyokat helyeztek el. 1919 tavaszán a kommunista direktórium vezetői költöztek az Astoriába.

1944 márciusában, a németek megszállását követően a szálloda a Gestapo főhadiszállása lett. Az 1945-ös ostrom idején az épület több belövést kapott, de alighogy véget értek a harcok, a szálloda ismét üzembe állt.

Bárjában megnyitották a Pengő Klubot, 1948-ban teljesen újjáépítették. Az 1956-os forradalom alatt ismét jelentős sérüléseket szenvedett. 1956. október 25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze, amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Az első nagyobb tüntetőcsoport a Blaha Lujza térről érkezett az Astoriához, ahol előzőleg Gerő Ernő leváltását, a szovjet csapatok kivonulását és egy nemzeti kormány felállítását követelték.

Az Astoria Szálló napjainkban és 1956-ban
(montázs: Kerényi Zoltán)

Az Astoria és az Astoria Szálló 1954-ben

Az Astoria Szálló korabeli képeslapon

Az Astoria Szálló 1956-ban

Az Astoria észak-keleti sarka 1956-ban

Az M2 metró megépítését 1950-ben döntötték el. A vonalat akkor a Déli pályaudvar és a Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) között tervezték megépíteni, onnan a Gödöllői HÉV ment volna tovább kifelé - utóbbi eredetileg egészen a Keleti pályaudvarig bejött. Ennek megfelelően a keleti végállomás a Népstadion lett volna, ezért ide tervezték a metróvonal főépületét. Ide torkollott volna be a HÉV vonala is. A munka nagy elánnal megkezdődött, és kiemelt beruházásként folyt egészen 1954 májusáig, amikor az építkezés hosszú évekre leállt. Végül 1963-ban indult be a vonal továbbépítése: ekkor iktatták be az Astoria állomást, és hosszabbították meg a vonalat az Örs vezér teréig. A hatvanas években ugyanis már beindult a nagyszabású lakásépítési program, és az új lakótelepeket tömegközlekedéssel is el kellett látni. A Pillangó utcai megállóhely pedig csak 1966-ban került be az állomások közé. Végig fontos feladat volt, hogy a metró egyben óvóhelyként is szolgáljon.

Egykor villamos járt a Rákóczi úton

Utasszámlálás során, az 1950-es évek elején derítették ki, hogy az Astoria a legnagyobb forgalmú közlekedési csomópont Budapesten, így belehelyezték a város metróépítési terveibe az e helyen létesítendő majdani metróállomás gondolatát. Mivel korábban nem terveztek ide állomást, ezért a már meglévő alagutak kettévágásával, utólag kellett kialakítani. A Rákóczi úton - az akkor még - meglévő villamosok sínjeit is el kellett vágni, de mivel a Kiskörút forgalma megmaradt, ezért a Zagyva folyó egyik hídját kellett leszedni és felhozni Budapestre, hogy az építési gödör fölé helyezve biztosítsák a folyamatos közlekedést. Az aluljárót végül 1963-ban adták át.

Az aluljáró építése az 1950-es években

Az Astoria aluljáró falán
elhelyezett emléktábla

Felirata: "Pest középkori városfalának legjelentősebb kapuját, a Hatvani-kaput övező körbástya széles alapfalai a gyalog aluljáró építése közben, 1963-ban kerültek a napvilágra. Mátyás király uralkodása idejében a XV. század végén épült, majd a XVIIII. században lebontották. A Hatvani-kaput a rondellával egyidőben emelték, lebontására pedig 1808-ban került sor. Maradványai az Astoria Szálló északi homlokzata előtt a felszín alatt rejtőznek".

Preisich Gábor, Varga Ákos Endre és sokan mások nyomán írta Varga Máté

Folytatjuk!