|

A Batthyány tér Buda egyik legfontosabb tere a Vízivárosban. A teret
Batthyány Lajos miniszterelnökről nevezték el, az ő szobra is
megtalálható a téren. Korábbi nevei: 1695-től Oberer Markt (Felső
piac), 1874-től Bombenplatz (Bomba tér), 1905-től Batthyány tér.
| |
Fényképalbum |
|
A török uralom után újjáéledő budai Víziváros központjává az a
szabad térség vált, amely az ott tartott országos vásárokról a
Felsővásártér nevet kapta. Az országút, a vásár és a kikötő fontos
hellyé tette, nem véletlenül került oda a Bécs és Buda közötti
gyorskocsik állomása sem (ezek emlékét őrzi ma is a szomszédos
Gyorskocsi utca neve).
A tér közepén 1724-ben a pestisjárvány után fogadalomból
Mária-oszlopot állítottak föl, amely Hörger Antal budai szobrász
munkája volt. Miután a 19. században helyén klasszicista, oszlopos
tornácos katonai őrház épült, 1834-ben szoboralakjai nélkül a mai
Mária-téren állították föl. A katonai őrházban felhalmozott
ágyúgolyókról a tér új nevet is kapott: Bomba tér.
A tér szintjét a Duna-part rendezés során (1872) árvízvédelmi
okokból feltöltötték, így a régi épületek bejárataihoz ma már néhány
lépcsőfokon jutunk csak le. Ekkor az őrházat is lebontották.
1905-ben gróf Batthyány Lajosnak, az 1848. évi első felelős magyar
kormány miniszterelnökének tiszteletére Batthyány térnek nevezték
el.
A második világháború után itt állt a főváros két felét összekötő
Kossuth-híd hídfője. Helyét ma emléktábla jelöli. A metró építésekor
a tér közepére üvegépületet emeltek, amely a Duna alatt áthaladó
metró állomásához és a
Szentendrei HÉV végállomásához vezet.
Ezekkel, villamos- és buszmegállóival, végállomásaival együtt a tér
ma is a város egyik fontos közlekedési csomópontja.

A szentendrei HÉV Batthyány téri végállomása
Épületek
Erzsébet-apácák kolostora és temploma (Szent Ferenc Sebei
templom), a tér északi oldalán (1. szám). Eredetileg a bosnyák
ferencesek kolostora volt, akik közvetlenül Buda visszafoglalása
után, már 1686-ban megtelepedtek ezen a helyen. A Szent Ferenc Sebei
templomot 1731-1757 között építették föl barokk stílusban. 1785-ben,
miután a ferencesek az országúti ágostonos kolostorba költöztek, az
épületegyüttes a betegápoló Erzsébet-apácák használatába került, és
a kolostor egy részét kórházzá alakították. A templom északi oldalán
épült föl 1805-re korai klasszicista stílusban a Marczibányi-féle
menedékház. A kórház tér felőli oldalán Kölcsey Ferencnek, a Himnusz
költőjének szobra (Kallós Ede, 1939) látható.

Lakóház (Batthyány utca 2.). Háromemeletes bérpalota, amely a
20. század elején épült eklektikus neobarokk stílusban. Bejárata a
Batthyány utcáról nyílt, három homlokzata a Gyorskocsi utcára, a
Batthyány utcára és a Batthyány térre nézett. Utóbbi nem a korábbi
barokk házsorhoz, hanem az 1901-ben elkészült Vásárcsarnokhoz
igazodott. A Duna felőli sarkán tetőzete tornyosra volt kialakítva.
Budapest 1944-1945. évi ostromában súlyos sérüléseket szenvedett,
Gyorskocsi utcai szárnyát egészen lebombázták. Ezután egyszerűbb
formában, a vakolatdíszek mellőzésével, és a torony nélkül épült
újjá. Lebombázott részén sokáig grund volt, majd 1980-ban oda épült
az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár modern
raktárépülete.
A Hikisch-házat Hikisch Kristóf építőmester építette saját
maga számára, miután 1793-ban megvásárolta a Jakosevics családtól. Ő
maga is itt lakott haláláig, 1809-ig. Kétemeletes, copf stílusú
épület. A földszint fölötti övpárkányt négy dombormű díszíti,
amelyeken puttók jelenítik meg a négy évszakot. 1956-ban Várnai
Dezső tervei szerint újították föl. 2008 őszén tulajdonosa, az I.
kerületi (Budavári) Önkormányzat ismét fölújította, ekkor homlokzata
szürke helyett fehér és rózsaszín színű vakolatfestést kapott.
A Fehér Kereszt fogadó háza helyén korábban két ház állt. A
XVIII. század közepén a déliben működött Falk Pál "Fehér kereszt"
fogadója, az északiban Meinhardt Károly mézeskalácssütő mester
tulajdona volt. 1766-ban Falk fia, Ferenc József megvette a
mézeskalácssütő házát és a két épületet egységes koncepció szerint
építtette át, rokokó stílusban. A Fehér Kereszt a város egyik
legforgalmasabb fogadója volt, mivel a gyorskocsi-állomás mellett
feküdt. 1783-ban és 1784-ben a Budára érkező II. József császár is
itt szállt meg. Nagytermében (amely a homlokzat három nagy ablaka
révén kívülről is észrevehető) hangversenyeket, színielőadásokat és
nagy táncmulatságokat tartottak. A 19. század elején azonban
megszűnt, attól kezdve lakóházként szolgál. 1816-ban Diestinger
József ácsmester vette meg, és még abban az évben Eckermann József
építőmesterrel a Gyorskocsi utcai szárnyat háromemeletesre építette
ki. A Budapest 1944-1945. évi ostromában megrongálódott épületet
1954 és 1957 között Borsos László tervei szerint újították föl.

Lakóház. Kétemeletes, manzárdtetős lakóház, neobarokk
stílusban épült, föltehetően 1900 után, mert homlokzata a szomszédos
vásárcsarnokhoz igazodik, nem a tér régebbi házaihoz. Földszintjén a
20. század végén a Csarnok Söröző, a 21. század elejétől a ?Nagyi
palacsintázója? étterem működik.
A Vásárcsarnok helyén a XIX. század végéig barokk házak
sorakoztak, köztük délen a postaház, ahonnan a gyorskocsik indultak,
északon pedig ?a Barna Oroszlánhoz? címzett fogadó, amelyet 1833
után tímárműhellyé alakítottak át. A VI. számú fővárosi vásárcsarnok
1900?1902 között épült föl. Terveit Klunzinger Pál készítette a
Székesfővárosi Mérnöki Hivatalban, aláírói Krátky János, Máltás Hugó
és Heuffel Andor voltak. Acélszerkezetű tetejét a Schlick-gyár
építette. Elkészültekor a tető egységes teret fedett le, csak oldalt
helyezkedtek el galériák. A galérián működött a nagybani virágpiac.
1974 és 1976 között Kangyal Miklós terve alapján szintmegosztással
kétszintes bevásárlóközponttá alakították. Az emeleten Közért
áruházat hoztak létre, a földszinten elöl pedig kisebb
élelmiszerboltok kaptak helyet. Némi piac-jellegű rész csak az
árkádok alatt maradt meg, ahol zöldség- és gyümölcskereskedők
voltak. Utoljára 2003-ben újították föl, amikor 15 évre a Spar
kereskedelmi vállalat vette bérbe. Ekkor a földszinten Spar
élelmiszerüzlet, az emeleten pedig kisebb boltok és ügyfélszolgálati
irodák kaptak helyet. Az árkádokat megszüntették, helyükön bankot és
éttermet alakítottak ki.

A Vásárcsarnok épülete és a bejárat fölötti Budapest-címer
Szent Anna templom és plébániaház (7. szám). A Víziváros
plébániatemploma 1740 és 1761 között, Hamon Kristóf, majd Nöpauer
Máté helyi építészek vezetésével épült föl az elődjéül szolgáló
kápolna telkén. A templomhoz kelet felől csatlakozó ? több
részletben felépült ? plébániépületet főként a barokk lépcsőház
teszi értékessé. 1724-től a plébániát vezető jezsuiták rezidenciája
volt, majd a 18. század végén és az 1730-as években déli irányba
tovább bővítették. A plébánián szolgált 1735-1736-ban
másodkáplánként Faludi Ferenc jezsuita költő. Ezt az épület
északkeleti sarkán emléktábla is hirdeti.

A Szent Anna templom szobrai közül néhány |
HIRDETÉS

 |
Batthyány tér |
|
|
M2 |
 |
Batthyány tér |
| |
  |
 |
Batthyány tér |
|
|
      |
|
|
|
Jelenleg
nincs ajánlható link!
|

Batthyány Lajos
(1807-1849)
Magyarország első miniszterelnöke

HIRDETÉS

A Szent Anna templom
(kép:
archivum.piar.hu)
|