|
A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi
út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról,
a XIX. század fordulójának híres színművész- és énekesnőjéről
nevezték el 1918-ban, ugyanis a művésznő a Rákóczi út és az Erzsébet
körút sarkán álló házban, a Nemzeti Színházzal szemben lakott.
| |
Fényképalbum |
|
A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta
több tízezer fő és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A 2-es
metró átadásával, 1972-ben a Rákóczi úton megszűnt a felszíni
villamosközlekedés. A tér legforgalmasabb járatai a 4-es és 6-os
villamosok, a 7-es és 187-es buszok.
Épületek
A tér leghíresebb és
legszebb épülete volt az egykori Nemzeti Színház, amely Ferdinand Fellner és Hermann Helmer
tervei alapján épült 1872 és 1875 között (lásd:
Népopera).
Az épület lebontásáról 1963-ban az
M2-es metró építésével
kapcsolatban döntöttek, mivel az épület állapota jelentősen
leromlott és felújítása hatalmas összegeket igényelt volna -
legalábbis a hivatalos verzió szerint. A korabeli fényképek alapján
egyébként látható, hogy az épület egyáltalán nincs rossz állapotban,
mellesleg, ha más lakóházakat s egyéb műemlékeket is fel tudtak
újítani a háború utáni évtizedekben, akkor érthetetlen, hogy egy
ilyen nagy presztízsű épületnél, mint a Nemzeti Színház, miért ne
tehettek volna ugyanígy. Egyes vélemények szerint az akkori
kommunista vezetést zavarhatta annyira a színház puszta léte, hogy
idővel elrendeljék a bontását. Olyan híresztelések is napvilágot
láttak, amely szerint a híres színésztő, Gobbi Hilda is tevékenyen
támogatta a színház lerombolását; ezt a véleményt igazolhatja az az
érdekesség, hogy a mai
Nemzeti Színház parkjában látható szobra éppen a vele
szemben lévő ókori jellegű színházépület süllyedő romjával néz
farkasszemet.
Természetesen ezek amolyan városi pletykák, amelyeket csak levéltári
kutatás útján lehet bizonyítani, viszont mint érdekesség, a korabeli
színházzal kapcsolatban mindenképp megemlítendő! A
színház 1964-ig működött, majd 1965. április 23-án az épületet
felrobbantották.
A tér
keleti oldalán, a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán látható az
egykori Technológiai Iparmúzeum épülete, amely a kor legújabb
technikai megoldásait mutatta be az érdeklődőknek. Ennek
megszűntével, 1907-ben egy kiemelkedően gazdag műszaki könyvtárat
rendeztek be a termeiben. Az épületben jelenleg a
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működik. Állapota kissé
kopott, helyenként erősen leromlott.
Az épület napjainkban
(kép:
Műemlékem.hu)
A tér déli oldalán
találjuk a bádoglemezekkel bevont Corvin Áruházat, amelyet
1926. március 1-jén nyitottak meg a téren. A Corvint a hamburgi M.
J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. Az
egykori Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán
tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes
palotahomlokzattal. A szocializmus alatt az épületet meg sem
próbálták felújítani, hanem "modernista" elgondolásban bádogdobozba
csomagolták.
A Corvin régen
(balra) és napjainkban (jobbra)
A csomagolást azóta sem
szedték le, bár egy-egy elképzelés már
született az épület
felújításáról és átépítéséről, de igazi megoldást ez sem jelenthet
az épület és a tér látványával kapcsolatban.
Egy abszurd
elképzelés az épület jövőbeni átépítéséről (kép:
Baubid.hu)
A Blaha Lujza tér az
1960-as évek elején, eredeti felállásban
Az áruház és a színház
között volt a Hírlapkiadó Vállalat egykori székháza, az úgynevezett
Sajtószékház, melyet két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap
egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből az
ötvenes évek elején alakították ki. A három házból összegyúrt
épületen belül a nagykörúti homlokzat (József körút 7.) megtarthatta
eredeti, műemléki értékű megjelenését, míg a többi egységes
arculatot kapott. A rendszerváltás után a Sajtószékház
elnéptelenedett, és sokáig nem tudták mit is kezdjenek vele. Az
épületet hosszas huzavona után, 2005-ben elbontották, s egyedül a
nagykörúti homlokzatot tartották meg. Két évvel később a
Sajtószékház helyén, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű
szálloda-irodaház épült Europeum néven. Az összesen 20 ezer
négyzetméternyi épített terület egyharmadát egy négycsillagos
szálloda foglalja el, a maradék területen irodák, illetve a
földszinten és az első emeleten kereskedelmi és szolgáltató egységek
osztoznak. Az épületet 2011. áprilisában adták át. |
HIRDETÉS
|
Blaha Lujza
(1850-1926)
Színésznő
|
 Jelenleg
nincs ajánlható link!
|
HIRDETÉS
Az egykori Népszínház
emlékére készített emlékkő
Felirata: "Itt állt az
1875-ben megnyitott Népszínház, amely 1908-tól 1964-ig a Nemzeti
Színház hajléka volt. Itt működtek a korszak legjelentősebb művészei
közül Hevesi Sándor, Blaha Lujza, Újházi Ede, Jászai Mari, Márkus
Emilia, Pethes Imre, Ódry Árpád és Bajor Gizi, színművészetünk
büszkeségei. A kettő színház emlékére állította Budapest Főváros".
|
